Bohuslav Balbín, a jeles cseh történetíró 1677-ben ezt írta a kolozsvári testvérek Prágában látható, 1373-ban készült Szent György-szobráról: „miraculo est artificibus”, azaz csoda a művészek számára. Igaza volt, de nem csak nekik csoda, az egész művészettörténet számára az.
Elsősorban a ló miatt lett csikós, de nemcsak akkor tartja magát annak, amikor megérkezik a munkába, kiszáll az autóból és felül a lovára, Daliásra, hanem mindig. Nem munka ez, létforma, helyesbít. Ifjabb Kosina Péter, a Mátai Ménes számadó csikósa felelősségről, bizalomról és kihívásokról mesélt.
Mindenki elvan a maga világában, Kukorelly Endre joggal mondja, hogy nincs ez így jól. Új könyve egyfajta manifesztum, a bizonyítéka annak, hogy ő bizony kíváncsi arra, mi történik például a képzőművészetben.
A Fortepan 1944 nyarán készült képein rémségek és vidám pillanatok egyaránt megelevenednek.
Kosina Péter, a hortobágyi Darassa számadó gulyása, mire reggel kilenckor mellészegődünk, már közel három órája kint van Divattal, a kutyájával. Összeszokott páros, a látogató viszont szokatlan idekint. S bár ritka idekint az emberi szó, a gulyás, ahogy az állatok mellett lépked, egyre bőbeszédűbbé válik. Mintha csak egy mesemondót hallgatnánk, mikor felfedi mestersége titkait.
Noha az Alkonynapló lapjain Oravecz beszél, az olvasó igazából önmagával néz szembe. A közel hétszáz bejegyzés között alig akad, amelyikhez ne támadna kedve hozzáírni a maga életének történéseit.
Minden magyar embernek el kell mennie egyszer a Hortobágyra. Nem szükséges egyszerre bejárni az egészet, de egy hosszú sétára azért szánja rá magát a látogató, legalább kiáltásnyira eltávolodva az autóktól, épületektől, bele a bogárzúgásos csöndbe. Hozzátartozik ez a látvány, ez az érzés, ez a tapasztalás a magyarságunkhoz.
Nincs jogunk mások nevét önkényesen megváltoztatni, akkor sem, ha egy felmenő az „elegánsabb” névalakot viselte.
Mi az, hogy tájétterem? Hogyan lehet ízekkel közösségről, vidékről, érzésekről mesélni? Mikk Szabolcs, a sarudi Sulyom séfje egy menüsoron keresztül mutatja meg, mit gondol a magyar gasztronómiáról, a Tisza-tóról és a konyhafőnökségről.
Martha’s Vineyard egy sziget Massachusetts állam partjai mentén. Elsősorban nyaralóhely, alig tizenötezer állandó lakossal, eredetileg a vampanoag nevű indián törzs területe volt. Győrffy Ákos tárcájában önkéntelenül elképzelte a szigetet anélkül, hogy bármit is tudott volna róla.
Ujváry Gábor történész könyvében Hóman Bálint, Zsindely Ferenc, Mester Miklós és mások történetét bemutatva súlyos emberi ellentmondásokkal foglalkozik.
A technológia kellően fejlett ahhoz, hogy napenergiával repülhessünk, itt az ideje, hogy a világ ezt megtegye – mondja Németh László mérnök, ipari formatervező, a budapesti Lasky Design vezetője. Az általa megálmodott repülőgép nemcsak formabontó, de a jövőbe is mutat: a madarakról mintázott Falcon Solar teljes egészében napelemekből nyerné az energiát.
Császár Dalma tízéves korában lett a hőlégballonsport szerelmese, ma pedig a legnagyobb magyar egyesület, a Unique Ballonsport Club vezetője. Mégis azt mondja: minden repülés izgalmas, új kihívást jelent.
A kunmadarasi Ferdinánd bisztró háziasszonya, Kálmán Éva egy süteményen keresztül képviseli, hogy a sikerhez néha elég fogni a hagyományt, és jó ízléssel csavarni rajta egyet.
Nagy hagyományra tekint vissza Magyarországon a léggömbök reptetése: magyar paptanárok már a Montgolfier testvérek első útja után elkezdtek kísérletezni a ballonokkal.
Az első világháborús magyar ászpilóta, Kiss József emlékét emberséges harcmodora miatt még Olaszországban is őrizték.
Bár csak néhány másodpercig tart, kivételes látvány a Mátai Ménes Szent György-napi kihajtása. Amikor megremeg a föld a lovak lábdobogásától, és messze száll a csikósok ostorának csattogása. A nemzeti kincseink közé tartozó ménest a kihajtási ünnepen látogattuk meg.
Egyetlen esztendő alatt épült, és száztíz éve állít emléket a hittel párosuló ambíciónak és a családi összetartásnak Tiszanánán a Szent József-temetőkápolna.
Egy település pár évtized alatt a Tisza-tó gyöngyszeméből a fogyó hold falujává, majd élményfaluvá vált. Egy ember a menedzseréletet, a luxuslakást, -autót és -fogásokat falusi létmódra cserélte, teljesen máshogy, máshol találva meg a gazdagságot, mint ahogy és ahol addig kereste. Sarud és Kücsön Gyula sorsa immár szétbonthatatlanul összefonódott.
Különös időszakról, 1944 nyaráról szól Ablonczy Balázsnak a Jaffa Kiadónál megjelent, Az utolsó nyár című kötete. A szerzővel beszélgettünk.
Megérkezünk, jönnek elénk farokcsóválva a kutyák, a ház előtt egy malac napozik, felette az ereszen holló üldögél sajtdarabbal a szájában. Ez már maga egy mese, hát még amit több mint három évtized alatt Kassai Lajos megálmodott-felépített hozzá! Boldog történet a Zselic völgyéből, ahol múlt és jelen, hagyomány és modernitás a lovasíjászatban fonódik össze.
Nála jobban kevesen ismerik a Tisza-tó élővilágát és rejtett zugait, hiszen előbb egy sorozatban, majd egy egész estés moziban mesélt „az ember alkotta paradicsom” szépségeiről és problémáiról. Szendőfi Balázs természetfilmes és halkutató minden tevékenysége segélykiáltás az egyre fogyó vizeinkért.
Nevezték szőkének, vadnak, a legmagyarabbnak, de leginkább kanyargósnak. A Tisza folyása Magyarországra érve lelassul, a környező országokból érkező hulladék így itt talál új otthonra. A szemétfolyamot elsőként a kiskörei vízerőmű fogja meg; itt beszélgettünk a PET Kupa Egyesület néhány önkéntesével.
Csaknem száz éve van használatban, a hazai tervezésű gépek közül nem egy itt emelkedett először a levegőbe, több rekordot innen indulva állították be. Dicső múlt, túlélő üzemmódba kapcsolt jelen, ígéretekkel megbiztatott jövő a főváros legszebb fekvésű repülőterén.
Vakondtúrásba szór virágmagot, vízimadaraknak épít fészket, a lápi emberek életéről mesél, szemetet szed, túrát szervez, védett fajokat ment. Kiss Ferenc természetvédelmi őrnél kevesen ismerik, óvják és szeretik jobban a Tisza-tavat. Csónakba szálltunk vele, hogy ebből a tudásból egy kicsit mi is részesülhessünk.
Marozsán Ervin több mint húsz éve szeretett bele a repülésbe, ma már motoros sárkányrepülővel és ultrakönnyű repülőgéppel is szeli az eget. Az egri Apolló sportreptéren jártunk.
Szikes tavak, vonuló és fészkelő madarak sokasága. Ilyen volt a Hortobágy, és a harminc éve jobbára fiatal madarászokból alakult Hortobágy Természetvédelmi Egyesület tagjai újra ilyennek akarták látni. Mivel céljaik illeszkedtek az EU legfontosabb természetvédelmi programjaihoz, sikerrel pályáztak, és jól haladnak a megvalósítással is. A víz marad, a bíbic visszatér.
Elszánt és kitartó, kellő fantáziával és tehetséggel. Az ilyen emberekből lesznek az elsők, akik utat törnek, mert a célra szegezik a tekintetüket, és nem figyelnek az akadályokra. Czigány Ildikó volt a Malév első női pilótája, tizenöt éven át dolgozott a fülkében.
Ki gépen száll fölébe… Vagy madárszárnyon, esetleg a tudomány segítségével ostromolja az eget. Mítosz és józan számítások, nők és férfiak, szívderítő és tragikus események. A repülés kultúrtörténetében kutakodtunk.
A Hortobágy szívében működő madárkórházba az egész országból érkeznek a sebesült és beteg madarak. Többségük gyógyultan tér vissza a természetbe, a tartósan sérültek pedig a Hortobágyi Madárpark lakói maradnak. Mi is meglátogattuk a különleges intézményt.
Cseppke, a csikó története nemcsak a Przsevalszkij-lovakat, de a puszta élővilágát is bemutatja a cselőpóktól egészen a rétisasig. Török Zoltán kamaszkorában fedezte fel a Hortobágyot, és nem tud betelni vele. Pedig a világ megannyi vidékéről készített már sokszorosan díjazott természetfilmeket.
A magyar festészet különutas alkotója volt Anna Margit, akinek művészi evolúciója szorosan összefonódott megrázó élményekben bővelkedő személyes sorsának alakulásával.
Mindenkinek megvan a maga napfelkeltéje, és mindenkinek megvan a maga bora. Luka Enikő korántsem gondolta, hogy borász lesz, de ma már a Fertő tó partján élvezi nap mint nap a természet varázsát és munkája gyümölcsét.
Az újjászületett Andrássy-kastély lenyűgöző természeti környezetben áll, az épületben pedig nem pusztán a grófi család élettere elevenedik meg, de a tárlatokat végigjárva a látogató érzelmileg is az Andrássyak megrendítő történetének hatása alá kerül.
