Újra a találkozások helyszíne lehet az 1908-ban épült mecséri pajta
Kovács Norbert mecséri pajtatulajdonos a gazdasági épület történetéről és az évtizedek során változó szerepeiről mesélt a PajtaKult stábjának.
Kovács Norbert mecséri pajtatulajdonos a gazdasági épület történetéről és az évtizedek során változó szerepeiről mesélt a PajtaKult stábjának.
Kosina Péter, a hortobágyi Darassa számadó gulyása, mire reggel kilenckor mellészegődünk, már közel három órája kint van Divattal, a kutyájával. Összeszokott páros, a látogató viszont szokatlan idekint. S bár ritka idekint az emberi szó, a gulyás, ahogy az állatok mellett lépked, egyre bőbeszédűbbé válik. Mintha csak egy mesemondót hallgatnánk, mikor felfedi mestersége titkait.
Kosztolányi Dezső lelkesedett az olasz kultúráért, sokszor járt Velencében is: a Magvető Könyvkiadó új irodalmi útikalauzában ő vezet körbe minket a lagúnák városában.
Tóth Géza, a Központi Statisztikai Hivatal statisztikai tanácsadója és a Miskolci Egyetem professzora új tanulmányában a magyarországi keresztény egyházak fiatal híveiről készített elemzését a legfrissebb népszámlálási adatokra támaszkodva.
Hogyan készül a szegedi papucs és a halasi csipke? Mi a kékfestés titka és mi a bajai halászléé? Sorozatunkban a hungarikumok és a Magyar Értéktár kincseinek műhelytitkait mutatjuk be.
Noha az Alkonynapló lapjain Oravecz beszél, az olvasó igazából önmagával néz szembe. A közel hétszáz bejegyzés között alig akad, amelyikhez ne támadna kedve hozzáírni a maga életének történéseit.
Az „aradi hóhér” meg volt győződve róla, hogy a magyarok szeretik.
Petőfi Sándor fia egyik versének kézirata 2,85 millió forintért kelt el. De ki volt Petőfi Zoltán? Kosztolányi szerint csak „az apja igénytelen paródiája”.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „káptalan a feje” szólás jelentésének jártunk utána.
Egy nemzetközi kutatócsoport két eddig ismeretlen dinoszauruszfajt azonosított a Hátszegi-medencében, amely egykor szigetként létezett a késő kréta korban. Az egyik új faj mérete jelentősen eltér az eddig ismert helyi dinoszauruszoktól, ami árnyalja az úgynevezett szigeti törpenövésről alkotott képet.
Pátkai Rozina Minka zenésítette meg a költő és felesége hangfelvételeit.
Folytatódik az ELTE BTK Művészettörténeti Intézetének szabadegyeteme. A Mítosz és Művészet című programsorozat témája ezúttal a mítoszok feldolgozása a képzőművészetben. Az ingyenes előadások március 4-én kezdődnek.
Március 1. és május 10. között a Pesti Vigadó ad otthont az Essentia Artis című nagyszabású kiállításnak és a hozzá kapcsolódó programsorozatnak, amely a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) 2024-ben végzett művészeti ösztöndíjasainak munkásságát mutatja be. A rendezvény rekordszámú, 400 alkotót vonultat fel, és négy tematikus nappal, valamint számos izgalmas programmal várja az érdeklődőket.
Megkerülhetetlen klasszikus és méltatlanul keveset emlegetett alkotás is szerepel az összeállításunkban, filmek, amelyek az elnyomó rendszer arcait más-más megközelítésben ábrázolják.
„Eszméletét vesztve összeesett Zetelaki Zoltán, a népszerű színművész.”
Időutazásra hívnak az előző századfordulón készült, színezett képeslapok, látogatóba az egykor volt Magyarországra. Ezúttal jöjjenek velünk Árkosra, az iskola elé.
Sokáig tabu volt, és még mindig van feladatunk vele. A kitelepítés ezreket érintett, családokat fosztott meg az otthonából, ragadott ki az életéből.
2000 óta minden év február 25-én megemlékezünk a kommunizmus áldozatairól. A diktatúra szörnyűségeiről, ellenségképéről, az áldozatok kárpótlásáról beszélgettünk Galambos István történésszel, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalának munkatársával, aki a NEB–HUN-REN BTK Vidéktörténeti Kutatócsoportjának is tagja.