Ne a pörgésről szóljon az advent!
Kultúrával, művészettel, személyes találkozásokkal lassulhatunk le a karácsonyi ünepkörig.
Kultúrával, művészettel, személyes találkozásokkal lassulhatunk le a karácsonyi ünepkörig.
Időutazásra hívnak az előző századelőn készült színezett képeslapok, látogatásra az egykor volt Magyarországra. Ezúttal egy kis szlovák faluba, Felsőzúgóra látogatunk.
Az uralkodó keleti útja során megmászott egy piramist is.
Az akciót emigráns magyarok hajtották végre 1956. november 18-án.
„A saját elakadásaimmal is szembenéztem, Móricz Zsigmond és Csibe árnyéka meghatározta az egész gyerekkoromat” – mondja Móricz Emese traumakutató, traumatudatos coach. Hogyan gyógyulhatunk meg az egyéni és kollektív sebzettségből?
A Sárköz ártéri világában különleges összhang alakult ki ember és természet között. Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató ezt nevezte az eszményi együttműködés rendszerének.
Élt a múlt század elején egy bizonyos Kumibri úr, a „kapitén”, a „vizibüffés”, a dunai vadevezősök királya, a Szentendrei-sziget különc kőnyomdásza, aki nem mellesleg utálta a vizet, úszni sem tudott. Élni viszont annál inkább. És mosolyogni.
Összességében tragikus életének talán legszebb időszakát töltötte a tengerentúlon, ahol a kivándorlók megteremtették a saját kis Magyarországukat.
Jókai a földrajzi pontatlanságok és a romantikus túlzások ellenére nagyon is realista képet adott az Al-Duna meseszerű világáról.
Több mint húsz éve indult a párkányi Hídőr program, azóta az Antarktiszt leszámítva az összes földrészről a régióba csalogatja a művészeket. Himmler Györggyel, a Párkány és Vidéke Kulturális Társulás vezetőjével kultúrák kapcsolódásáról, emberi és természeti értékekről beszélgettünk.
Élvezetesebb a budapesti városnézés, ha az embert közben alatt egy több mint 50 éves magyar busz ringatja.
A Várkapitányság közlése szerint jövő tavasszal új fejezet kezdődik a Citadella történetében. Az 1850-es években épült erőd teljes felújításon esik át, és hosszú idő után végre egy nyitott, közösségi térként tér vissza a főváros kulturális és turisztikai életébe.
Hogy pontosan mikor érkezett hazánkba a futball, nehéz megmondani. Annyi bizonyos, hogy 1896-ban játszották az első nyilvános labdarúgó-mérkőzést. A meccs nem volt éppen barátságos: több boka tört el, mint ahány gól esett.
Izgalmas műfaji kísérlet a Gázolás, és sokat elárul az ötvenes évek magyar filmgyártásáról Gertler Viktor keveset emlegetett krimije.
A kultuszminiszter vallotta, magyar a lélek, de európai tudás kell.
Vannak hivatások, amiket mintha szuperhősökre szabtak volna. Olyanokra, akiknek nem emelkedik meg a pulzusa, amikor nyolcvanhét méter magasan megbillenti őket a szél, és akik egy hajszálvékony repedést is észrevesznek az acélban. Négy hídmester dolgozik a fővárosban, közülük Tóth Krisztiánnal jártuk be Budapest egyik rejtett és különleges világát.
Koszorúzással, fényfestéssel és egy különleges kiállítással ünnepli fennállásának 150. évfordulóját november 14-én és 15-én a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem. A jubileumi hétvégén a Zeneakadémia alapítója, Liszt Ferenc szellemisége és öröksége kerül középpontba.
Minden történetnek meg kell adnunk az esélyt arra, hogy tanítson, elgondolkodtasson, vagy épp kapcsolódási pontot nyújtson, hiszen magunk is e történetekből épülünk fel. Egy „renitens” baranyai lelkész történetének folytatása következik.