
Hogyan vetjük a számot?
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „számot vet” szólás jelentésének jártunk utána.

Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „számot vet” szólás jelentésének jártunk utána.

A pincében nagy, vaskos, sárga sajtgurigák, a fóliasátor alatt kicsi, vékony, zöld hajtások. A Csurgódombi Sajtkonyha és Sziklevélfarm jelene bátor, megérzések hajtotta döntések következménye. Két ember, egy alapanyag, ezer íz, tizenkét év – a számok azonban keveset mondanak el a mesélők, Pózer István és Márkus Erika történetéről. Át is adjuk nekik a szót.

Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „nagy feneket kerít neki” szólás jelentésének jártunk utána.

A 20. század női olvasata. Művészek, tudósok, legendás pedagógusok, életmentők és a társaság kedvencei. Rejtőzködő festő, boldog asszony – Czóbel Béla feleségét, Modok Máriát mutatjuk be sorozatunk legújabb epizódjában.

Csákvár szívében áll az egykori Esterházy-kastély. Az impozáns kastély ma kórházként működik, viszont a körülötte elterülő angolpark szabadon látogatható.

A Concerto Budapest idén ötven kistelepülésre viszi el a klasszikus zene varázsát a Petőfi Kulturális Program keretében. A Mozart Planet sorozat célja, hogy zenei örökségünket ott is megmutassa, ahol az élő hangverseny ritkaságszámba megy.

Megmászta a világ nyolcadik legmagasabb hegyét, túrákat vezet több kontinensen, kiigazodik a BBC-nél és a Himalája régiójában. Kovács Zsuzsanna abból él, ami a hobbija: utazásból.

Gyönyörű épület, történelmi család, szerelem, halál. Nádasdladány a magyar történelem egy darabja.

Erdélyi minta, pátkai valóság. Közös küzdelmek, Istenbe és önmagukba vetett erős hit. Fóris Anna és Ödön már fiatal korukban elhatározták magukat az önfenntartó életvitel mellett, döntésük gyümölcseit ma már négy gyermekükkel élik meg. Egy család útja a vágyott harmóniáig.

Élő hagyományok, rejtett értékek, találkozások és kapcsolódás: a PajtaKult stábja a szentendrei Skanzent járta be.

Egy átlagos ember a 2025-ös adatok alapján napi hat és fél órát tölt a képernyő előtt. És akkor színre lépnek az új titánok, és azt mondják, le az algoritmussal! A telefonbámulást a csúcsra tekerő TikTok-időszak legnagyobb ajándéka, hogy létrehozza saját ellenkultúráját: az embert, aki hátrébb szeretne lépni egyet, aki vissza akarja kapni a színes-szagos életét a képernyőfüggőségből. Aki csendet akar a villódzó disztópiában.

Százötven éve része az életünknek, jelentős alak- és funkcióváltozáson ment át, de a telefon ma talán jelentősebb szereppel bír a mindennapjainkban, mint valaha. A Kiscelli Múzeum remek kultúrtörténeti kiállításainak sorát most a távbeszélőnek szentelt, 2026. január 18-ig látható tárlat gyarapítja.

Egységben az erő, mondják. Ki ne tudná ezt jobban, mint a semmiből gazdaságot, mi több, igazi közösséget teremtő Hernyák család. Az etyeki birtok vezetőjével, Hernyák Tamással többek között korszakokról, célokról és egy borvidék működőképességének feltételeiről beszélgettünk.

Elbeszélés helyett problémamegoldásban élünk, a gyerekeinknek pedig a kutatások szerint alig mesélünk. A KAKAÓ Egyesület meséket rejtő ládákra fűzött zarándokúttal csalogatja vissza a valósághoz a családokat a Duna vonzásában.

A Pannonhalmi Főapátság idei fesztiválja ismét különleges találkozásokat kínál: zene, irodalom, képzőművészet és spiritualitás olvad össze a szerzetesközösség ősi falai között. Idén a ‛kert’ hívószava köré rendezve a programokat.

Végy nagy adag szaktudást és ambíciót, keverj hozzá újítókedvet, fűszerezd egy kis rejtéllyel, és máris kész a ma 190 éve született Kugler Henrik élettörténete.

A székesfehérvári Hatpöttyös Étterem azok mellé áll, akiknek támogatásra és bátorításra van szükségük: nemcsak munkát, de önbizalmat is ad a megváltozott munkaképességű embereknek. A városiak szeretik és büszkék rá, sőt ha kell, összefognak érte.

A vértanú szűz az Árpád-kor különösen tisztelt szentje volt, a neki tulajdonított övet még a 17. században is házról házra adták, hozzá fohászkodó archaikus imádságok pedig a 20. századig fennmaradtak.