Teljesen láthatóvá vált az egykori szegedi vár saroktornya
Valósnak tűnik az az 1692-ből származó leírás is, hogy a keleti fal egy része „nagy robajjal a Tiszába dőlt”.
Valósnak tűnik az az 1692-ből származó leírás is, hogy a keleti fal egy része „nagy robajjal a Tiszába dőlt”.
Vannak olyan emberek, akiknek még a szeme is mosolyog. Mindegy, hogy hány évesek éppen. Ilyen ember Jurkovics Sanyi bácsi is, piliscsévi kőművesmester. Már a 85. évét tapossa. Szeret és tud is mesélni a régi évekről, a családról, a háborúról, a tanulóévekről, a forradalomról, a taszári katonaévekről, a kőműves iparos időszakról is. A legnehezebb időkről is derűsen, hiszen nincs olyan tapasztalat, amiből ne lehetne tanulni valamit.
Minden történetnek meg kell adnunk az esélyt arra, hogy tanítson, elgondolkodtasson, vagy épp kapcsolódási pontot nyújtson, hiszen magunk is e történetekből épülünk fel. Egy „renitens” baranyai lelkész történetének második része következik.
Nemes Jeles László Árva és Enyedi Ildikó Csendes barát című alkotása is bekerült a versenyprogramba.
Hagyományos pitét? Kacsamájbonbont? Kapcsolatteremtő kérdésekkel kínált kávét? Kézműves sört? Vagy egy jó hamburgert? Székesfehérváron nehéz lehetetlent kívánni. Megkóstoltuk a város legizgalmasabb gasztronómiai bástyáinak kínálatát – a teljesség igénye nélkül.
Július 25-e Jakab mellett Kristóf napja is, akit ugyan töröltek a szentek naptárából, de tiszteletét őrzik az őt ábrázoló szobrok és a néphagyomány részévé vált legendák.
Ezekben az években fedték be vörös zsindellyel az azóta is Vörös-toronyként ismert épületrészt, valamint ekkor készült el az ikonikus Lorántffy-loggia is.
1456. július 22-én ért véget Nándorfehérvár ostroma. II. Mehmed szultán elvonult a középkori magyar királyság kapujának számító erőd alól, a védők – élükön Hunyadi Jánossal és Szilágyi Mihállyal – győzelmet arattak.
Időutazásra hívnak az előző századfordulón készült, színezett képeslapok, látogatóba az egykor volt Magyarországra. Most Munkácsra repülünk.
Apostol és lovag, sírja az egyik leghíresebb zarándokhely. Cikkünkben Szent Jakabhoz és napjához, július 25-höz kapcsolódó hagyományoknak és legendáknak jártunk utána.
A háttérben a lovak nagy számú pusztulása, valamint a tatárjárás után betelepülő népesség gasztronómiai szokásai állhatnak.
Több ezer fotográfiát hagyott az utókorra a fizikus. Kamerájával megörökítette a XIX. század végi Budapestet. Képein láthatjuk a tudomány és technika vívmányait, a fejlődő, hidat építő, közlekedő fővárost.
Egy koraszülés mindent újrarendez – a szülővé válást félelem, veszteség, bizonytalanság kíséri. Rádi Katalin ebből az élményből épített közösséget: megtartó oázist több ezer családnak. A Koramentorház egyedülálló szemléletével hidat ver kórház és otthon, tehetetlenség és remény között.
„Ős dicsőség, ősi nagyság / Kezdete és vége! / Itt minden füszál, kő, virág / Régi szent ereklye.” A Vajda János Székesfehérvárott című, melankolikus költeményéből vett idézet utal a város dicsőséggel és pusztulással egyaránt teli történetére. Sétára fel, ismerjük meg ezt a nagy múltú és sokarcú várost!
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal az „érti a dörgést” szólás jelentésének jártunk utána.
A 20. század női olvasata. Művészek, tudósok, legendás pedagógusok, életmentők és a társaság kedvencei. A hatalmas teljesítményű Klebelsberg Kunó feleségének visszaemlékezései alapján készült sorozatunk újabb epizódja.
Hogyan vált a bűnbánók és a források szentjévé Mária Magdolna? Miért a napján, július 22-én kell vágni a kislányok haját, és miért kell azt utána elásni vagy tűzre vetni? Miért nem szabad ezen a napon mosni, sütni és meszelni, és miért kell esnie az esőnek?
Borda Lajos antikváriuma, amelyet nejével, Somogyi Éva Glóriával 1977-ben nyitott meg, a magyar könyvgyűjtők körében fogalom. Időközben pedig szebbnél szebb saját kiadványaikkal is gazdagították a könyvkultúrát. Zebegényi otthonában a Kádár-kori műkincsözönről, az üzletnyitás nehézségeiről, az első kiadások misztikumáról kérdeztük őt.