Folytatódik az ELTE BTK Művészettörténeti Intézetének szabadegyeteme. A Mítosz és Művészet című programsorozat témája ezúttal a mítoszok feldolgozása a képzőművészetben. Az ingyenes előadások március 4-én kezdődnek.
Március 1. és május 10. között a Pesti Vigadó ad otthont az Essentia Artis című nagyszabású kiállításnak és a hozzá kapcsolódó programsorozatnak, amely a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) 2024-ben végzett művészeti ösztöndíjasainak munkásságát mutatja be. A rendezvény rekordszámú, 400 alkotót vonultat fel, és négy tematikus nappal, valamint számos izgalmas programmal várja az érdeklődőket.
Megkerülhetetlen klasszikus és méltatlanul keveset emlegetett alkotás is szerepel az összeállításunkban, filmek, amelyek az elnyomó rendszer arcait más-más megközelítésben ábrázolják.
„Eszméletét vesztve összeesett Zetelaki Zoltán, a népszerű színművész.”
Időutazásra hívnak az előző századfordulón készült, színezett képeslapok, látogatóba az egykor volt Magyarországra. Ezúttal jöjjenek velünk Árkosra, az iskola elé.
Sokáig tabu volt, és még mindig van feladatunk vele. A kitelepítés ezreket érintett, családokat fosztott meg az otthonából, ragadott ki az életéből.
2000 óta minden év február 25-én megemlékezünk a kommunizmus áldozatairól. A diktatúra szörnyűségeiről, ellenségképéről, az áldozatok kárpótlásáról beszélgettünk Galambos István történésszel, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalának munkatársával, aki a NEB–HUN-REN BTK Vidéktörténeti Kutatócsoportjának is tagja.
Magyar animációt díjaztak a Berlinalén.
Magyar népművészet és amerikai modernitás. Boldog anyaság és művészi önmegvalósítás. A Kárász lányok nevét itthon alig ismerik, miközben munkáikat a legjelentősebb amerikai múzeumokban őrzik.
Olvasmányvadász rovatunkban ezúttal a régi magyar irodalom talán legvonzóbb művét, Mikes Kelemen Törökországi leveleit ajánljuk, egy pompás kiadás képeivel.
Két fő bűne volt: hogy grófnő és hogy magyar. Erdélyben, a soviniszta kommunizmus korában egyikre sem volt bocsánat. Bár már gyerekként átélte az „osztályidegenek” pokoljárását, családja szétszóratását s a vagyon felprédálását, személye jól példázza, hogy az igaz arisztokratizmus nem elpusztítható.
Volt egyszer egy hatalmas gyártelep, amelyből a trianoni kényszer erdélyi menekültek otthonát formálta, a menekültek pedig templomot építettek
maguknak. A gyártelepnek ma már nyoma sincs, a pestszentlőrinci unitárius
templom azonban ott áll ma is, szolgálja a híveket.
Csonka és kövér csütörtök, sovány péntek, piroskavasárnap, farsanghétfő, húshagyókedd – melyek a farsang utolsó napjai és milyen szokások kötődnek hozzájuk?
Meglepően keveset kell várni a premierre, ráadásul egyből dupla epizóddal debütál A holló felemelkedése.
Bölöni Farkas Sándor Utazás Észak-Amerikába című, 1834-ben megjelent útirajza elsőként mutatta be a magyar közvélemény számára az Újvilágot. Amerikát a szabadság földjeként ábrázolta, ez pedig fontos szerepet játszott abban, hogy a későbbiekben a magyar politikai emigránsok jelentős része az Egyesült Államokat választotta új hazájának.
Hiba lenne a Rákóczi-szabadságharcot úgy értékelni, mint a felkelő magyarok és az elnyomó osztrákok küzdelmét. A román nemzetiségűeknek is voltak olyan sérelmeik, amelyek miatt a szabadságharc oldalára álltak. És született egy népi hős, akiről – ha Nagybányán jár az ember – örömmel mesélnek mind a románok, mind a magyarok. 355 éve született Grigore Pintea, avagy Pintye vitéz.
A magyar animáció elmúlt 111 évének legizgalmasabb pillanatait és alkotásait mutatja be a Műcsarnok február 21-től április végéig látogatható kiállítása. A tárlat három egységben tárja fel a műfaj meghatározó korszakait, legendás alkotóit és technikai újításait.
A világhírű luxusmárka, a Cartier történetéhez szorosan kapcsolódik egy magyar grófnő. Almásy Jacqueline volt a felesége a cég legtehetségesebb tervezőjének és egyik tulajdonosának, Louis Cartier-nek.
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.
