Ilyen volt a sárospataki Rákóczi-vár a 17. században
Ezekben az években fedték be vörös zsindellyel az azóta is Vörös-toronyként ismert épületrészt, valamint ekkor készült el az ikonikus Lorántffy-loggia is.
Ezekben az években fedték be vörös zsindellyel az azóta is Vörös-toronyként ismert épületrészt, valamint ekkor készült el az ikonikus Lorántffy-loggia is.
1456. július 22-én ért véget Nándorfehérvár ostroma. II. Mehmed szultán elvonult a középkori magyar királyság kapujának számító erőd alól, a védők – élükön Hunyadi Jánossal és Szilágyi Mihállyal – győzelmet arattak.
Időutazásra hívnak az előző századfordulón készült, színezett képeslapok, látogatóba az egykor volt Magyarországra. Most Munkácsra repülünk.
Apostol és lovag, sírja az egyik leghíresebb zarándokhely. Cikkünkben Szent Jakabhoz és napjához, július 25-höz kapcsolódó hagyományoknak és legendáknak jártunk utána.
A háttérben a lovak nagy számú pusztulása, valamint a tatárjárás után betelepülő népesség gasztronómiai szokásai állhatnak.
Több ezer fotográfiát hagyott az utókorra a fizikus. Kamerájával megörökítette a XIX. század végi Budapestet. Képein láthatjuk a tudomány és technika vívmányait, a fejlődő, hidat építő, közlekedő fővárost.
Egy koraszülés mindent újrarendez – a szülővé válást félelem, veszteség, bizonytalanság kíséri. Rádi Katalin ebből az élményből épített közösséget: megtartó oázist több ezer családnak. A Koramentorház egyedülálló szemléletével hidat ver kórház és otthon, tehetetlenség és remény között.
„Ős dicsőség, ősi nagyság / Kezdete és vége! / Itt minden füszál, kő, virág / Régi szent ereklye.” A Vajda János Székesfehérvárott című, melankolikus költeményéből vett idézet utal a város dicsőséggel és pusztulással egyaránt teli történetére. Sétára fel, ismerjük meg ezt a nagy múltú és sokarcú várost!
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal az „érti a dörgést” szólás jelentésének jártunk utána.
A 20. század női olvasata. Művészek, tudósok, legendás pedagógusok, életmentők és a társaság kedvencei. A hatalmas teljesítményű Klebelsberg Kunó feleségének visszaemlékezései alapján készült sorozatunk újabb epizódja.
Hogyan vált a bűnbánók és a források szentjévé Mária Magdolna? Miért a napján, július 22-én kell vágni a kislányok haját, és miért kell azt utána elásni vagy tűzre vetni? Miért nem szabad ezen a napon mosni, sütni és meszelni, és miért kell esnie az esőnek?
Borda Lajos antikváriuma, amelyet nejével, Somogyi Éva Glóriával 1977-ben nyitott meg, a magyar könyvgyűjtők körében fogalom. Időközben pedig szebbnél szebb saját kiadványaikkal is gazdagították a könyvkultúrát. Zebegényi otthonában a Kádár-kori műkincsözönről, az üzletnyitás nehézségeiről, az első kiadások misztikumáról kérdeztük őt.
A Nagy-Budapest 75 emlékév részeként vándorkertmozivá alakul a főváros: hét kerületben, hét klasszikus magyar filmet vetítenek különleges helyszíneken, köztük strandokon is.
Több mint négy és fél évszázadon át kormányozták Magyarországot az első magyar uralkodódinasztia tagjai. Sorozatunkban a 830-as évektől 1301-ig, az Árpád-ház kihalásáig hétről hétre sorra megidézzük fejedelmeink és királyaink történetét. A tizenötödik részben a kor egyik legnagyobb uralkodója, Szent László következik.
Furcsa hangulatú James Bond-paródia a hatvanas évekből, keserű felnövéstörténet a beat-korszakból és a mai generációnak tükröt állító vígjáték. Keveset emlegetett, de annál izgalmasabb alkotásokat találhatunk a Filmio kiemelt ajánlatai között.
„Az organikus szemlélet beszippantott minket, ma már el sem tudjuk képzelni másként az életünket” – vallja Hernyák László, aki újrakezdésről, útkereséséről és tervekről mesélt etyeki birtokán a PajtaKult stábjának.
Franz Ferdinand, kötelező Quimby, vígszínházi fiúzenekar, szabadtéri irodalom, folkhelyszínek, újdonságként Buda Udvar és egy koncerttérként üzemelő retró busz – csakis a teljesség igénye nélkül. Hiszen a Völgy attól Völgy, hogy a legjobb programok előre nem is tervezhetők.
A világ Rogi André néven kezdi megismerni azt a Budapestről Párizsba szakadt, csillogó tehetségű portréfotóst, akinek a teljes életműve csaknem eltűnt a süllyesztőben. Még szerencse, hogy nem így történt, amit a Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Házban a születése 125. évfordulója alkalmából nyílt átfogó tárlat is fényesen bizonyít.