Gyopáros, 1922
Amikor a múlt emlékeire pillantunk, a saját életünket hosszabbítjuk meg az időben. Ebben segítenek az előző századforduló színezett képeslapjai. Jöjjenek velünk, utazzunk vissza az időben, ezúttal Gyopárosfürdőre.
Amikor a múlt emlékeire pillantunk, a saját életünket hosszabbítjuk meg az időben. Ebben segítenek az előző századforduló színezett képeslapjai. Jöjjenek velünk, utazzunk vissza az időben, ezúttal Gyopárosfürdőre.
Nyári melegben tökéletes program egy hűvös altemplomban kiállítást nézni. A Bakáts téren a kiegyezés után fellendülő magyar ipar és iparművészet egyik óriása, a bútorgyártást művészi szintre emelő Thék Endre életművét ismerhetjük meg.
A rendezvény mára a helyi intézmények és fotósképzés aktív részvételével országos jelentőségű eseménnyé vált.
Augusztus 19-én és 20-án a Szabadság téren jazz- és filmzenei koncertekkel, bábszínházi előadásokkal, családi programokkal és pezsgőfesztivállal várják a látogatókat.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „fogához veri a garast” szólás jelentésének jártunk utána.
A Nyugat első nemzedékével egyívású, remek költő volt a második világháború végén kivégzett, mára elfeledett Kemény Simon. 1942 és 1944 között írt, megrendítő naplójában kíméletlen önvizsgálatot tartott.
A Fortepan régi fotóit és a Római parti csónakházak anno néven futó, izgalmas történeteket bemutató Facebook-oldal bejegyzéseit böngészve a főváros leghosszabb múltra visszatekintő üdülőtelepének, a Római-partnak az egykori különleges világába pillanthatunk be.
Doborgazsziget, Dunabogdány és Fadd-Dombori különleges szabadstrandjait ajánljuk.
Jókai Mórhoz és színházi munkásságához kapcsolódó fotókat tett közzé az Országos Széchényi Könyvtár.
A hadianyagtól a motoron át az első magyar cd-ig, a sertésorrkarikától a hangfalon át a robotcelláig számtalan termékcsoportot gyártottak a ma Videotonként ismert cégcsoport ágai-bogai. A székesfehérvári társaság nyolc és fél évtizedes története során két mély hullámvölgyet is túlélt.
Augusztus 16. Rókus, a pestises betegek gyógyítójának ünnepnapja. Nevét ma is kórházak és kápolnák viselik országszerte, ábrázolásain hűséges kutyájával látjuk. De miért ő a kutyák és a kutyatartók, valamint az igazságtalanul megvádoltak védőszentje is?
Kovách alezredes minden eszközzel igyekezett segíteni a magyaroknak a háború után.
Az újdonságokra kevéssé nyitott császár VII. Eduárd brit uralkodó látogatása alkalmával próbálta ki a járművet.
Több mint négy és fél évszázadon át kormányozták Magyarországot az első magyar uralkodódinasztia tagjai. Sorozatunkban a 830-as évektől 1301-ig, az Árpád-ház kihalásáig hétről hétre sorra megidézzük fejedelmeink és királyaink történetét. A tizennyolcadik részben II. Béláról lesz szó.
Minden történetnek meg kell adnunk az esélyt arra, hogy tanítson, elgondolkodtasson, vagy épp kapcsolódási pontot nyújtson, hiszen magunk is e történetekből épülünk fel. Egy „renitens” baranyai lelkész történetének negyedik része következik.
Aki a hazai jégkorongsportot kicsit is ismeri, annak éppúgy ismerősen cseng az Ocskay név, mint a fociban mondjuk az Albert, a Bene vagy a Páncsics. Azt is tudja, hogy két ilyen nevű játékos is volt, apa és fia. Az ifjabb Ocskay Gábor fiatalon elhunyt, az idősebb már nyugdíjasként a székesfehérvári utánpótlás-nevelés magvetője, nagy öregje, máig megkerülhetetlen alakja.
Amikor a múlt emlékeire pillantunk, a saját életünket hosszabbítjuk meg az időben. Ebben segítenek az előző századforduló színezett képeslapjai. Most jöjjenek velünk Elekre.
Családja révén predesztinálva volt arra, hogy művészi pályára lépjen, és nem is akármilyen utat jár be: a többek között a Zeneakadémia arculatát és a Magvető Könyvkiadó logóját megalkotó Farkas Anna tervezőgrafikus-tipográfussal a hazai tehetségek érvényesüléséről, a női és a férfistílusról beszélgettünk, de az is szóba került, hogy miért váltogatják a cégek a dizájnelemeket.