A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum nemcsak a magyar orvostudomány történetének egyik legfontosabb helyszíne, hanem izgalmas múzeum, ahova kamaszokkal is élmény ellátogatni.
Fenntarthatóság a mindennapokban, környezettudatos otthon és hulladékmentes életmód, tudatos vásárlás, valódi kikapcsolódás: cikkünkben ahhoz adunk ötleteket, hogy az őszi lelassulás valódi értékváltás lehessen.
Több mint négy és fél évszázadon át kormányozták Magyarországot az első magyar uralkodódinasztia tagjai. Sorozatunkban a 830-as évektől 1301-ig, az Árpád-ház kihalásáig hétről hétre sorra megidézzük fejedelmeink és királyaink történetét. Ezúttal IV. István története következik.
A város egy nyugalmas pontján – tele élettel. Táncház, előadások, népi mesterségek, divat, kiállítás. Élmény és érték. A Hagyományok Háza a napokban megnyitotta új évadát, és azt ígéri, folytatják a népi kultúrában rejlő örök értékek modern formákba öntött megjelenítését.
Orosz Péter Pál görögkatolikus papot 36 évesen gyilkolták meg a szovjetek. A vértanú maradványait betonba ágyazták, de az áldozatkész, a hívekért és a hitért a végsőkig kitartó, mindig derűs, másokat mindig maga elé helyező, jólelkű pap emlékét nem tudták megsemmisíteni. Szeptember 27-én avatják boldoggá.
Szeptember 12. és 14. között rendezik meg először az „Egy hely, ahol mindenki elmondhatja a magáét!” elnevezésű fesztivált Pomázon, a Magyar Vár területén. A program középpontjában a költészet és a pódium-művészet áll, de a látogatókat koncertek, gasztronómiai kínálat, magyar borok, kiállítások és családi események is várják.
A Remete-szurdok üregeiben barlangi hiénák, barlangi medvék és barlangi oroszlánok húzták meg magukat.
Minden helynek van egy nullpontja, ahonnan már nincs lejjebb. Ha azonban azon a nullponton rátalál valaki, megadatik a lehetőség az épülésre, újjászületésre. Így történt ez az összeállításunkban bemutatott három pajtával is, amelyek koncerthelyszínként születhettek újjá.
Szeptember 12-én és 13-án középkori hagyományőrző csoportok népesítik be újra a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM) udvarát. Az ingyenes rendezvényen látványos belvárosi fáklyás felvonulás és ostromjáték is várja a résztvevőket.
A Hadtörténeti Intézet és Múzeum legújabb videója a katonatiszt hőstetteit, illetve ahhoz kapcsolódó tárgyakat mutat be.
P. Szathmáry Istvánt grafikusként és kulturális újságíróként jól ismerjük, ő a népszerű Bestiarium Hungaricum egyik társalkotója, az idén kiadott, szőlőtermesztést és borkészítést népszerűsítő Ültess szőlőt! című kiadvány grafikusa és Lackfi János Milyenek a magyarok? sorozatának illusztrátora is. Az idén megjelent, különleges történetvezetésű és egyedi atmoszférát teremtő Bánatos férfiak kézikönyve az első regénye.
A 200 éve született Jókai műveiben szövegalakító ereje volt a kor tudományos felismeréseinek. Erről is szól „Az üstökös, kit önlángja a végtelenbe visz” című tárlat. Kéziratok, levelek, első kiadások, korabeli illusztrációk és egyéb relikviák kalauzolnak végig egy nagy szellem rejtett gondolati ösvényein.
Minden történetnek meg kell adnunk az esélyt arra, hogy tanítson, elgondolkodtasson, vagy épp kapcsolódási pontot nyújtson, hiszen magunk is e történetekből épülünk fel. Egy „renitens” baranyai lelkész történetének folytatása következik.
A történelmi filmek mellett a leghíresebb magyar ifjúsági regény feldolgozását és animációt is találunk. Ugyan senkit nem biztatunk arra, hogy ilyen formában próbálja elbliccelni az olvasást, az irodalmi klasszikusokból számos méltó, önmagában is értékes filmalkotás született.
Megérkezett Nemes Jeles László alkotásának új előzetese.
A 190 éve született „legzseniálisabb és legmagyarabb tudós” öröksége ma is eleven Lillafüreden. Az utolsó lánglelkű magyar gondolkodó a Bükkben volt igazán otthon. A Pele-ház Borosnyay Kamillával kötött házasságának is emléket állít. Kihagyhatatlan hely egy nagyformátumú személyiség megismeréséhez.
A Nemzeti Galériában pedig Tihanyi Lajos és Fényes Adolf kerülnek terítékre.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal az „itt a kezem, nem disznóláb” szólás jelentésének jártunk utána.
