Utazni magamba – beszélgetés Kollár-Klemencz László zeneszerzővel
A zeneszerzőként, előadóként és íróként ismert Kollár-Klemencz László és fotós felesége Révai Sára erdei közösségi és kulturális teret alakított ki a pilisi Dömör-kapunál.
A zeneszerzőként, előadóként és íróként ismert Kollár-Klemencz László és fotós felesége Révai Sára erdei közösségi és kulturális teret alakított ki a pilisi Dömör-kapunál.
A Pilisvörösvár helytörténeti gyűjtemény egyetlen embernek, a kilencvenhárom éves Gromon Andrásnénak, azaz Mini néninek köszönheti a létét. Az idős asszonnyal a megőrzött emlékekről, a vörösvári németségről, a helyi sváb dialektusról beszélgettünk.
A Jáki András vezette családi vállalkozás, a pilisvörösvári Rotburger látványsörfőzde és sörkert egy csipetnyi Bajorország a főváros közelében, ahol még divat tisztelni egymásban az embert, és van értéke a kimondott szónak.
Dobogókő a szocializmus alatt a politikai elit luxusüdülőhelyének számított. A környék próbálja levetni magáról a Kádár-kor szürke zubbonyát, de amíg a megújulás várat magára, a romok között néhány történelmi mozaikkockát érdemes alaposabban is szemügyre venni.
Búza Barna szobrászművészt hallgatni olyan volt, mint részt venni egy időutazáson a huszadik század történelmében, s közben végigszurkolni egy tehetséges fiatal művész álmodozásait, első sikereit, útkeresését, aztán a teljes kilátástalanságot és az újrakezdést.
Az idő végtelenjéből kivételesen hosszú darab jutott osztályrészül Búza Barnának, másfél hónap híján teljes évszázad, a dualizmus korától bőven az új évezredig.
Az apró, de annál jelentékenyebb grafikai kollekció: a Makarius-mappa évtizedekig bolyongott a világban, végül a Fővárosi Képtár gyűjteményében lelt végleges otthonra
Gergely Ágnes Mozdonygyári éjszakák kötetében felidézett hétköznapi „metszetek” mögött cselesen kirajzolódik a nagyobb kép: a huszadik századi magyar történelem sorsfordító korszakaiba láthatunk bele egy-egy igen jellemző történetmorzsa segítségével.
A természetlíra kortárs vonulatának egyik eredője Győrffy Ákos költészete, új kötete első olvasásra azonban eltávolodni látszik az egyértelmű tájlírai fókusztól, olyan elemeket hozva be a versbeszédbe, mint a hiány szülte trauma vagy a gyász.
Gergely Ágnes költő, író, műfordító nemrég megjelent új, Mozdonygyári éjszakák című prózakötetének fő motívuma az emlékezés, a hétköznapi pillanatok régi-új metszetei kifogyhatatlan derűvel rajzolnak ki egy keserédes sorsot.
Száz éve született Pilinszky János. Az életművét formáló filozófiai-irodalmi hatásokról és a „kegyelmi” egzisztencializmusról Mártonffy Marcell irodalomtörténész-teológussal beszélgettünk.
Száz éve született az egyik legjelentősebb és világszerte ismert, Magyar Örökség- és Liszt Ferenc-díjas zenei előadóművész, Cziffra György.
A Szombathelyi Ferenc rejtélyes haláláról szárnya kelt legendák nyomában.
A száz éve kinevezett Bethlen-kormány a trianoni békediktátum után képes volt konszolidálni a magyarországi viszonyokat. A folyamat egyik kulcsmomentuma volt a kommün után újraszerveződő magyarországi baloldal pacifikálása.
A zsámbéki premontrei templom monumentális romját érdemes időről időre felkeresni.
1938-ban, az eucharisztikus világkongresszus alkalmával mutatták be a Patrona Hungariae-t, melynek sztárja Imrédy Andrea, a miniszterelnök Imrédy Béla kislánya volt.
Az Országos Széchényi Könyvtár a nyár végén adta át a fenntartásában lévő zirci ciszterci műemlék bibliotéka nyolc hónapos munkával felújított barokk termét. Németh Gábor osztályvezető mesélt a könyvtár fordulatokban gazdag történetéről, a régi szerzetesi könyvkultúráról és különleges kötetekről.
1956-ban, tizenöt évesen egy szál aktatáskával indult neki a világnak Marton Bernát, hogy aztán amerikai fiatalok ezreinek tanítsa meg, milyen az igazi boldogság. A néhány éve újra Zircen élő ciszterci szerzetesnél derűsebb ember kevés akad a világon, olyan meg pláne, aki még nyolcvanévesen is egy újabb maratonra készül.