Miért ír az író?
Korkérdés A Magyar Krónika podcast sorozata a magyar kultúráról. A házigazdák Farkas Anita és Bencsik Gábor adásról adásra olyan kérdéseket járnak körül meghívott vendégeikkel, minthogy
Korkérdés A Magyar Krónika podcast sorozata a magyar kultúráról. A házigazdák Farkas Anita és Bencsik Gábor adásról adásra olyan kérdéseket járnak körül meghívott vendégeikkel, minthogy
Betűbe zárva címmel az idei könyvhét szenzációjaként a Helikon Kiadó gondozásában megjelent Márai Ilona 1948 és 1979 között írt naplója. Két vastag kötetben egy különleges házasság, az írói munka és az emigránslét bonyolult érzelmi háttere rajzolódik fel.
Román filmekben szerepelt, a marosvásárhelyi és a kolozsvári magyar színház ünnepelt művésze volt, majd a Ceaușescu-diktatúra utolsó évében menekülni kényszerült. A rendszerváltozás után Magyarországon kezdett játszani, Párizsban pedig sanzonestjeivel ejtette rabul a közönség szívét. Néhány éve hazatért, és a Budapesti Operettszínház színpadára lépett. Szilágyi Enikővel beszélgettünk.
A PajtaKult nem csak arról szól, hogy építészetileg helyreállítják a mára funkciótlanná vált épületeket, és programok valósulnak meg bennük, van egy fontos szellemi háttere is.
„Azt hiszem, sokan hazataláltak itt rajtam kívül is” – mondja Csíkcsomortánról Mihályi Magdolna üzletasszony és Tamási Áron-díjas közösségszervező, aki tizenkét éve újságíró férjével, Varga Sándorral verstábort indított a faluban. A székelyföldi tábor ma már az időközben elhunyt alapító nevét viseli, s az egész Kárpát-medencéből fogadja a költészetet kedvelő gyerekeket
Korábbi írásunkkal emlékezünk a harminc évvel ezelőtt, Chicagoban elhunyt Bacsik Elekre, a 20. századi dzsessztörténet kiemelkedő alakjára, aki pályatársai szerint a világ egyik legjobb gitárosa volt.
Balla Gergely, a Platon Karataev alapítója a Bajdázó daláról.
Erdélyi kopót, ezt a hungarikum kutyafajtát tartani nem a világ legkényelmesebb dolga. De nem csupán szabadidős tevékenységet jelent, sőt elsősorban nem azt. Mint történész szerzőnk írja: a kopótartás igazi lázadás a mai korszellemmel szemben.
A huszadik század második felében gyökeresen átformálódtak a női szerepek Magyarországon: egyszerre érvényesültek az emancipációs törekvések és a „szocialista erkölcs” főszerkesztői cikkekben közvetített normái. Tóth Eszter Zsófia történésszel beszélgettünk.
A szakirodalomban sokszor nyilas seregletként intézték el a hetvenöt éve a bajorországi Altöttingben összeülő emigráns országgyűlést, ez a minősítés azonban nem felel meg a valóságnak – még ha az ideiglenes államfőnek választott kisbarnaki Farkas Ferencnek a háborúban játszott szerepe körül valóban sok a kérdőjel.
Biszkuban még ahhoz sem volt fantázia, ravaszság, ambíció, temperamentum, hogy magasabb posztra képzelje magát, mint ahova helyezték.
Régen nem volt kérdés, ma egyre gyakrabban az, hogy jó-e, helyes-e fogságban élő állatok kertjét fenntartani. Félek, hogy idővel a nemleges válasz győz majd, én viszont meggyőződéssel mondok igent.
Másik János ötvenéves pályafutása során a Kőszegi Grouppal bejárta a világot, olyan magyar underground zenekarokban játszott, mint az Európa Kiadó, a Balaton és a Trabant, s mindezek mellett több mint hatvan filmzenét írt. Szerteágazó és gazdag munkásságáról néhány emlékképen keresztül beszélgettünk az augusztusban hetvenedik születésnapját ünneplő zenésszel.
Az Azt meséltem már? című sorozat ötödik részében a rovat házigazdája Pap Lázár, Ablonczy Balázs történésszel beszélget.
Korkérdés A Magyar Krónika podcast sorozata a magyar kultúráról. A házigazdák Farkas Anita és Bencsik Gábor adásról adásra olyan kérdéseket járnak körül meghívott vendégeikkel, minthogy
Kik lesznek a jövő hangverseny-látogatói? Korkérdés A Magyar Krónika podcast sorozata a magyar kultúráról. A házigazdák Farkas Anita és Bencsik Gábor adásról adásra olyan kérdéseket
Kik írják a történelemkönyveket? Azt meséltem már? A Magyar Krónika podcast sorozata történelemről. A házigazda Pap Lázár a jól ismert történelmi tények mögött megbújó történeteket
A csepeli Összetartozás Háza Trianon-emlékkiállítás nemcsak időrendben, több szempontból mutatja be Trianon okait és következményeit, de a tárlatot bejárva azt is megérhetjük mennyire átszőtte a kor mindennapjait a revíziós mozgalom, és miért fontos, hogy ma is emlékezzünk Trianon tragédiájára. Bondor-Varga Ildikó intézményvezetővel beszélgettünk.