Hogyan vitázzunk úgy, hogy ne bántsuk a másikat? Miként fejezzük ki, mit szeretnénk, miközben megértjük a másik álláspontját? Hogyan segít mindebben a mediátor? Pilinszki Attilát, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének egyetemi docensét kérdeztük.
Aprószentek napján a Heródes által lemészároltatott kisgyermekekre emlékezünk, a naphoz azonban egy ősi eredetű termékenységvarázsló, tisztító és betegség-távoltartó rítus kapcsolódott a néphagyományban.
Elődeink hittek abban, hogy a január 1-jén történtek ismétlődnek majd egész évben, ezért a jósló, szerencsehozó és bőségvarázsló rítusok mellett különleges szabályok is fűződtek e naphoz.
Disznót vagy tyúkot együnk? Mire szolgált a zajkeltés? Miként készült a fokhagyma-kalendárium? A szilveszteri szokásokkal és hiedelmekkel elődeink a maguk és állataik jó egészségét, védelmét, valamint a termés bőségét akarták biztosítani a következő évre.
Vidám hangulat, dalolás és jóslás, játékok és mesék, udvarlás és tánc: a fonás és a tollfosztás a lányok és az asszonyok szórakozással egybekötött társas munkája volt a téli időszakban.
Rimóc és Bácskertes. Néma utcák, csipkefüggönyök, művelt kertek, pirosló alma. Mohos Zsófia MMA-ösztöndíjas fotográfus Görbeország projektje végre albumban is lapozható. Lélekjelenlét, avagy természetes időtlenség Nógrádtól a Vajdaságig.
Akár egy Guy Ritchie-film címe is lehetne. Pedig csak hazai túrázó típusok 142 évvel ezelőttről.
Római romok között sétálva sokszor élénk fantáziára van szükségünk ahhoz, hogy elképzeljük, miképpen is élhettek a kor emberei, milyenek lehettek a településeik valójában. Aquincumtól északra, Pilisszentiván közelében, a Hársas-forrás mellett 2009-ben azonosítottak egy ilyen telepet, amit idén ősszel tártak fel alaposabban.
Káoszból rendbe, zajból csendbe, dalokkal fokról fokra – kiszakító ünnepi kapcsolódás a Muzsikással és Kacsó Hangával december 22-én a Fehérvári úti művelődési házban. „Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.”
Mohács egyik jellegzetes fogása a sokác bab. Az egytálétel nemhiába volt a háziasszonyok kedvence, és őrzi töretlenül népszerűségét, hiszen tipikus „mindent bele” fogás.
A Magyar Krónika podcast sorozata a magyar kultúráról. A házigazdák Farkas Anita és Bencsik Gábor adásról adásra olyan kérdéseket járnak körül meghívott vendégeikkel, minthogy mi a kortárs képzőművészet, kinek szól, ki irányítja a trendeket.
„Nem álom volt, öreg, velünk az Isten!” Egy betlehemes történet és egy csipetnyi történelem rendhagyó szemszögből. Útravaló, nem csak adventi napokra.
A Nagykovácsy Üzletház nemzeti áldozathozatalt hirdető, a tengelyhatalmak címereit is felvonultató kirakata nagy figyelmet keltett 1941 adventjén. De miért pont a facipő vált a lemondás szimbólumává?
Abban, ami esetlegesnek és jelentéktelennek tűnik, valójában minden megvan. Ezt adja át nekünk Győrffy Ákos József Attila-díjas költő legújabb kötetében. A csend körei visszavezet a homályhoz, amelyben feltárul a dolgok valódi természete. Megéri elmerülni benne.
Ünnepi mixünkben a rejtély mélyén rejtőző szépség mutatkozik meg: éjszakánként zúgó patakhangban, furulya, hegedű, és zongora dallamaiban, a hátunk mögött szépen hömpölygő, ismeretlen forrásban.
Kodály Zoltán zeneszerző, zenetudós, zenepedagógus örök érvényű, ösztönző, iránymutató és egyben lélekmelengető gondolataiból válogattunk.
Kós Károly építész, polihisztor szellemi öröksége előtt tisztelegve az Országgyűlés december 16-át a magyar építészet napjává nyilvánította. 2023-tól e napon adják át az állami építészeti díjakat, és új elismerésként a Kós Károly-életműdíjat is mint a szakma legnagyobb elismerését.
Malacsültes számvetés, felcsavart szőnyegek, konfetti és trombita. Az év utolsó napjához azonban nem csak felejthetetlen házibulik emlékei fűződnek.
