Nényei Pál Az irodalom visszavág sorozatának Petőfi-különkiadásában humoros-lendületes stílusával, átfogó tudásával, új szempontjaival kérdésfelvetésre, vitára buzdítva vezeti az olvasót.
Mesébe illő, erőt adó történet egy kis faluban felnövő fiúról, aki sokat dolgozott, megtanult küzdeni. Történet a rákból való felgyógyulásról, veszteségről és a legdrágábbról: az időről. Thuróczy Bertalannal beszélgettünk.
Hogyan vitázzunk úgy, hogy ne bántsuk a másikat? Miként fejezzük ki, mit szeretnénk, miközben megértjük a másik álláspontját? Hogyan segít mindebben a mediátor? Pilinszki Attilát, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének egyetemi docensét kérdeztük.
Aprószentek napján a Heródes által lemészároltatott kisgyermekekre emlékezünk, a naphoz azonban egy ősi eredetű termékenységvarázsló, tisztító és betegség-távoltartó rítus kapcsolódott a néphagyományban.
Elődeink hittek abban, hogy a január 1-jén történtek ismétlődnek majd egész évben, ezért a jósló, szerencsehozó és bőségvarázsló rítusok mellett különleges szabályok is fűződtek e naphoz.
Disznót vagy tyúkot együnk? Mire szolgált a zajkeltés? Miként készült a fokhagyma-kalendárium? A szilveszteri szokásokkal és hiedelmekkel elődeink a maguk és állataik jó egészségét, védelmét, valamint a termés bőségét akarták biztosítani a következő évre.
Vidám hangulat, dalolás és jóslás, játékok és mesék, udvarlás és tánc: a fonás és a tollfosztás a lányok és az asszonyok szórakozással egybekötött társas munkája volt a téli időszakban.
Rimóc és Bácskertes. Néma utcák, csipkefüggönyök, művelt kertek, pirosló alma. Mohos Zsófia MMA-ösztöndíjas fotográfus Görbeország projektje végre albumban is lapozható. Lélekjelenlét, avagy természetes időtlenség Nógrádtól a Vajdaságig.
Akár egy Guy Ritchie-film címe is lehetne. Pedig csak hazai túrázó típusok 142 évvel ezelőttről.
Római romok között sétálva sokszor élénk fantáziára van szükségünk ahhoz, hogy elképzeljük, miképpen is élhettek a kor emberei, milyenek lehettek a településeik valójában. Aquincumtól északra, Pilisszentiván közelében, a Hársas-forrás mellett 2009-ben azonosítottak egy ilyen telepet, amit idén ősszel tártak fel alaposabban.
Káoszból rendbe, zajból csendbe, dalokkal fokról fokra – kiszakító ünnepi kapcsolódás a Muzsikással és Kacsó Hangával december 22-én a Fehérvári úti művelődési házban. „Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.”
Mohács egyik jellegzetes fogása a sokác bab. Az egytálétel nemhiába volt a háziasszonyok kedvence, és őrzi töretlenül népszerűségét, hiszen tipikus „mindent bele” fogás.
A Magyar Krónika podcast sorozata a magyar kultúráról. A házigazdák Farkas Anita és Bencsik Gábor adásról adásra olyan kérdéseket járnak körül meghívott vendégeikkel, minthogy mi a kortárs képzőművészet, kinek szól, ki irányítja a trendeket.
„Nem álom volt, öreg, velünk az Isten!” Egy betlehemes történet és egy csipetnyi történelem rendhagyó szemszögből. Útravaló, nem csak adventi napokra.
A Nagykovácsy Üzletház nemzeti áldozathozatalt hirdető, a tengelyhatalmak címereit is felvonultató kirakata nagy figyelmet keltett 1941 adventjén. De miért pont a facipő vált a lemondás szimbólumává?
Abban, ami esetlegesnek és jelentéktelennek tűnik, valójában minden megvan. Ezt adja át nekünk Győrffy Ákos József Attila-díjas költő legújabb kötetében. A csend körei visszavezet a homályhoz, amelyben feltárul a dolgok valódi természete. Megéri elmerülni benne.
Ünnepi mixünkben a rejtély mélyén rejtőző szépség mutatkozik meg: éjszakánként zúgó patakhangban, furulya, hegedű, és zongora dallamaiban, a hátunk mögött szépen hömpölygő, ismeretlen forrásban.
Kodály Zoltán zeneszerző, zenetudós, zenepedagógus örök érvényű, ösztönző, iránymutató és egyben lélekmelengető gondolataiból válogattunk.
