Szalafőn ma eredeti formájukban csodálhatjuk meg azokat a lakóházakat és gazdasági épületeket, melyeket mintegy kétszáz évvel ezelőtt emeltek elődeink. Az Őrségi Népi Műemlékegyüttes dicséretes példája az előre gondolkodásnak, a múlt élővé és átélhetővé tételének.
Ha fejtörést okoz, hogy milyen programokat találjunk ki a gyerekeknek a téli szünet második hetére, ne gondolkodjunk tovább: összegyűjtöttünk hat budapesti elfoglaltságot, melyek közül minden korosztály számára találhatunk testhezállót.
A január sokak szerint a legszomorúbb hónap: véget értek az ünnepek, a tél azonban igazán csak ekkor kezdődik: hosszú, hideg és sötét napok váltják egymást. Tegyünk róla, hogy legyen miért várni a januárt – remek programokat gyűjtöttünk, melyek fénnyel és színnel tölthetik meg a szürke hétköznapokat.
A közelmúltban új funkciókkal, programokkal, lehetőségekkel és mindenekelőtt élettel töltötték meg a több mint százéves, egykori mohácsi selyemgyár impozáns épületét.
Talán sosem olyan nehéz kimozdulni az otthon melegéből, mint ezekben a napokban. De ha akár csak egy kis kedvet érzünk magunkban, induljunk útnak, karácsony után, szilveszter előtt ugyanis remek programok várnak ránk!
Nényei Pál Az irodalom visszavág sorozatának Petőfi-különkiadásában humoros-lendületes stílusával, átfogó tudásával, új szempontjaival kérdésfelvetésre, vitára buzdítva vezeti az olvasót.
Mesébe illő, erőt adó történet egy kis faluban felnövő fiúról, aki sokat dolgozott, megtanult küzdeni. Történet a rákból való felgyógyulásról, veszteségről és a legdrágábbról: az időről. Thuróczy Bertalannal beszélgettünk.
Hogyan vitázzunk úgy, hogy ne bántsuk a másikat? Miként fejezzük ki, mit szeretnénk, miközben megértjük a másik álláspontját? Hogyan segít mindebben a mediátor? Pilinszki Attilát, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének egyetemi docensét kérdeztük.
Aprószentek napján a Heródes által lemészároltatott kisgyermekekre emlékezünk, a naphoz azonban egy ősi eredetű termékenységvarázsló, tisztító és betegség-távoltartó rítus kapcsolódott a néphagyományban.
Elődeink hittek abban, hogy a január 1-jén történtek ismétlődnek majd egész évben, ezért a jósló, szerencsehozó és bőségvarázsló rítusok mellett különleges szabályok is fűződtek e naphoz.
Disznót vagy tyúkot együnk? Mire szolgált a zajkeltés? Miként készült a fokhagyma-kalendárium? A szilveszteri szokásokkal és hiedelmekkel elődeink a maguk és állataik jó egészségét, védelmét, valamint a termés bőségét akarták biztosítani a következő évre.
Vidám hangulat, dalolás és jóslás, játékok és mesék, udvarlás és tánc: a fonás és a tollfosztás a lányok és az asszonyok szórakozással egybekötött társas munkája volt a téli időszakban.
Rimóc és Bácskertes. Néma utcák, csipkefüggönyök, művelt kertek, pirosló alma. Mohos Zsófia MMA-ösztöndíjas fotográfus Görbeország projektje végre albumban is lapozható. Lélekjelenlét, avagy természetes időtlenség Nógrádtól a Vajdaságig.
Akár egy Guy Ritchie-film címe is lehetne. Pedig csak hazai túrázó típusok 142 évvel ezelőttről.
Római romok között sétálva sokszor élénk fantáziára van szükségünk ahhoz, hogy elképzeljük, miképpen is élhettek a kor emberei, milyenek lehettek a településeik valójában. Aquincumtól északra, Pilisszentiván közelében, a Hársas-forrás mellett 2009-ben azonosítottak egy ilyen telepet, amit idén ősszel tártak fel alaposabban.
Káoszból rendbe, zajból csendbe, dalokkal fokról fokra – kiszakító ünnepi kapcsolódás a Muzsikással és Kacsó Hangával december 22-én a Fehérvári úti művelődési házban. „Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.”
Mohács egyik jellegzetes fogása a sokác bab. Az egytálétel nemhiába volt a háziasszonyok kedvence, és őrzi töretlenül népszerűségét, hiszen tipikus „mindent bele” fogás.
A Magyar Krónika podcast sorozata a magyar kultúráról. A házigazdák Farkas Anita és Bencsik Gábor adásról adásra olyan kérdéseket járnak körül meghívott vendégeikkel, minthogy mi a kortárs képzőművészet, kinek szól, ki irányítja a trendeket.
