Titkaink a pszichológus szemével
Bavallom, megőrzöm, nyomaszt és kínoz. Mi a titok szerepe az életünkben?
Bavallom, megőrzöm, nyomaszt és kínoz. Mi a titok szerepe az életünkben?
Sosem ült meg a babérjain, pedig jutott belőle bőven. Ha nem játszott, akkor olvasott vagy írt, gondolkodott, figyelt és elemzett. A magyar színjátszás egyik óriása volt, ma 105 éve, hogy megszületett. Szabálytalan emlékezés Gábor Miklósra.
A komáromi erőd sokféle szerepet töltött be az évszázadok során. Volt légiótábor, a Szent Korona rejtekhelye, káposztasavanyító. És vajon még mi minden?
Április első hétvégéjén újra táncháztalálkozó, már a negyvenharmadik. Az 5-ei, pénteki nyitótánctól a 7-ei, vasárnapi küzdőtéri bálig feszül a program íve, a Fonótól az Arénáig. Ajánlónk.
Ha az Oppenheimer film készítői ismerték volna Teller Emma történetét, megértőbbek lettek volna a tudós antikommunizmusával. Szekér Nóra történész Fedőneve: Marslakó című könyve az emigrációban hatalmasat alkotó magyar tudósok és a rájuk vadászó magyar állambiztonság kapcsolatát dolgozza fel. Megrázó történeteken keresztül.
„Nem mondjuk, hogy hallgassátok vagy vegyétek meg a lemezt, mert egyelőre nincs” – zárta téli, népdalfeldolgozásokból álló estjét Nóvé Soma és ifj. Csoóri Sándor. A duónak rövidesen új végszón kell gondolkodnia, a feni állítás ugyanis már nem sokáig állja meg a helyét. A páros rövidesen megjelenteti első lemezét. A folk-rock Mordái frontemberével és a világi népzenét játszó Ötödik Évszak alapítójával ennek kapcsán beszélgettünk.
Egy különös, szellemi értelemben magányos politikus magában álló lélektani regénye abból a korból, amikor ilyesmi magyar földön még egyáltalán nem termett: ez Asbóth János Álmok álmodója című regénye.
Valahol nem létező korlátok miatt bizonytalanodik el az ember, máshol a létező korlátokra is fittyet hány. Néha meglepően nagy zavar mutatkozik, hogy egyes vagy többes számban ragozzuk az igét.
A magyar történelmet és annak emlékeit kedvelők közül sokan kezdenek bele a túrázásba azért, hogy visszarepülhessenek, ha csak lélekben is, a romantikusnak tűnő, régi időkbe. Sorozatunkban a Kárpát-medence egykor büszkén álló erősségeit mutatjuk be; az első részben a Börzsöny elfelejtett várait.
Korpás Éva Harmónia, Fonogram és Külhoni Magyarságért díjas népdalénekessel előadásokba szőtt élettörténetről, biztonságot adó közösségekről és terekről beszélgettünk szülővárosában, Komáromban.
Mielőtt Amerikába emigrált volna, hogy aztán André de Toth művésznéven sikeres karriert fusson be, számos kiváló filmet készített Magyarországon; a Filmio újdonságai között mások mellett egy Tarantinót idéző gengszterfilm-vígjáték is szerepel, és egy dokumentumfilm a hazai rockzene egyik legmeghatározóbb figurájáról.
Csáki László az animációs és a dokumentumfilmek elemeit vegyítő, a héten mozikban kerülő filmje, a Kék Pelikan szórakoztató időutazás a rendszerváltás utáni időszakba, amikor aki csak tehette, ügyeskedéssel próbált egyről a kettőre jutni.
Alapy Gáspár életéről film is készült, nem véletlenül. A város meghatározó vezetőjének azért kellett meghalnia, mert a zsidó polgárokat védte.
A kortársak közül számosan megrótták Benczúr Gyulát az úgymond túlzásba vitt bravúrkodásáért, de nem volt igazuk. Vajk megkeresztelése című festménye képessé vált arra, hogy kilépjen a maga idejéből.
Nincs nagyobb titok, mint a kereszt. Egy életen át boncolgatható geometria. Reneszánsza van az utóbbi években a passiójátékoknak, amelyek a megélés, az újraélés lehetőségén keresztül hoznak közelebb a húsvét lényegéhez. Ajánlónk.
A szeretet nem főnév. Ige. Ennek a felismerésnek a mélysége igazán nyolcvan feletti, gondozásra szoruló idősek között mutatkozik meg. A századik gyertya mellett, fekve is nevetve. Vagy utoljára egymásra borulva, sírva énekelve. Az esztergomi Ferences Szociális Otthonba élni jönnek a lakók. Megélni minden percet az örökkévalóság előszobájában. Riport.
Egy aprócska ház Erdélyben, a nagyenyedi kollégium, a göttingeni egyetem, évtizedek Keleten. A Himalája magyar remetéje a tudomány óriása volt, akiért Széchenyi is rajongott. 240 éve született Kőrösi Csoma Sándor.
Élvezetes és szinte sokkolóan őszinte a műfordítóként ismert Bartos Tibor Állami boldogság című memoárja. A híres kortársakat nem kímélő emlékiratnak most megjelent a második része – a Budapesti lektúrát március 28-án 17 órakor az Írók Boltjában mutatják be.