Pulitzer József a háborús uszításból is kivette a részét
A spanyol–amerikai háborúhoz vezető úton a magyar sajtómágnás lapja élen járt az olvasók hergelésében.
A spanyol–amerikai háborúhoz vezető úton a magyar sajtómágnás lapja élen járt az olvasók hergelésében.
A Kieselbach Galéria kiállítása kapcsán feltehetjük a kérdést: az AI segítségével átélhetőbbé vagy hamisabbá válik a történelem?
Visszatérő mesterek, ikonikus fellépők, generációkon átívelő párbeszédek és persze az elmaradhatatlan nyitótáncház – ezzel a programmal várják a közönséget.
Ha Horatiushoz magyar költőt kell kapcsolni, valószínűleg a legtöbbünknek Berzsenyi Dániel jut eszébe. Neki is volt azonban egy előképe, akit valóban az első magyar Horácnak nevezhetünk. Ő volt Virág Benedek, akinek nem csak a klasszikus magyar líra miatt érdemes ismerni a nevét: nélküle nem lett volna reformkor sem úgy, ahogy ma ismerjük.
Kovács András 1983-as művében még a legkisebb szerepekben is a tárgyalt időszak legnagyobb sztárjai váltják egymást, mégis egy méltatlanul keveset emlegetett alkotásról van szó, most azonban a Filmio kínálatában talán szélesebb közönséghez is eljut.
500 koncert, kiállítás, színházi és irodalmi est, filmvetítés és tárlatvezetés szerepel a XIX. Ars Sacra Fesztivál kínálatában, amelyet szeptember 13. és 21. között rendeznek meg. Az idei mottó: A remény zarándokai.
Több mint négy és fél évszázadon át kormányozták Magyarországot az első magyar uralkodódinasztia tagjai. Sorozatunkban a 830-as évektől 1301-ig, az Árpád-ház kihalásáig hétről hétre sorra megidézzük fejedelmeink és királyaink történetét. Ezúttal III. István története következik.
A portám legjobb hangulatú része a pajta – Weyer Balázs világzenei rendezvények szervezője Fekete-Tracz Gabriellával, Vöröstó polgármesterével együtt mesélt a PajtaKult csapatának arról, milyen izgalmas terveik vannak az apró Balaton-felvidéki település különleges pajtabirodalmával.
Minden történetnek meg kell adnunk az esélyt arra, hogy tanítson, elgondolkodtasson, vagy épp kapcsolódási pontot nyújtson, hiszen magunk is e történetekből épülünk fel. Egy „renitens” baranyai lelkész történetének folytatása következik.
A Fortepan archívum 15. születésnapját ünneplő kiállítás a Kieselbach Galériában nemcsak fotókat mutat be, hanem arra is választ keres, hogyan változik múltértelmezésünk az AI-korszak küszöbén.
Augusztus 29-e Keresztelő Szent János vértanúságának emlékünnepe. Nyakavágó János alakjához és ünnepéhez nemcsak sajátos hiedelemvilág kapcsolódott, a napnak gyászos magyar vonatkozása is van: az ünnepet szimbolikus véletlenek sorozata köti össze a magyar történelem tragikus napjaival.
A 20. század női olvasata. Művészek, tudósok, legendás pedagógusok, életmentők és a társaság kedvencei. A Juhász Gyulát is analizáló pszichiáternő, Hajdu Lilly megrázó története sorozatunk következő epizódjában.
Betekinthetünk egy római katona mindennapjaiba.
Segítünk, az első világháború idejéből származik a kifejezés.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „megmossa a fejét” szólás jelentésének jártunk utána.
Amikor a múlt emlékeire pillantunk, a saját életünket hosszabbítjuk meg az időben. Ebben segítenek az előző századforduló színezett képeslapjai. Ha még nem látták a nagyszalontai Csonka tornyot, itt megnézhetik.
John Lukacs Demokrácia és populizmus című, a Helikonnál újra kiadott esszékötete mélyrehatóan vizsgálja a modern parlamentáris demokráciát érő kihívásokat, különös tekintettel a populizmusra.
Egy hatalmas szőnyeg, egy levert szabadságharc, gyöngéd női kezek és az Akadémia fura urainak ellenállása. A Budapest Galéria különleges kiállítását ajánljuk.