Reggő Dániel a Libri Talent program felfedezettje, a történelmi regény új nemzedékének egyik ígéretes szerzője. „A Vazul fiai – Viking vér nemcsak egy új regénysorozat nyitánya, hanem hazánk legígéretesebb történelmiregény-írójának bemutatkozása is” – írja Bán Mór, azaz Bán János, a Hunyadi sorozat alkotója, aki a szerző mentora volt a mű megírásánál. A történet a 11. századi Magyarország trónviszályokkal terhelt, viharos korszakában játszódik.
A korszakból kevés hiteles történeti forrás maradt fenn, ami egyszerre ad szabadságot, és nagy felelősséget is ró a szerzőre.
Végigkövethetjük Vazul száműzetésből hazatérő fiainak, Leventének és Endrének (András) a történetét, miközben azt is látjuk, milyen lelki sebeket okozhat, amikor két szerető testvér az élet lényeges kérdéseiről eltérően gondolkodik – jelen esetben elsősorban a hitről és a hagyományok továbbélésének lehetőségeiről.
Részletgazdag tablót kapunk az ősmagyar hitvilághoz és az ősök szabadabb életéhez visszatérni vágyó szármagyarok, valamint a Szent István-i utat követő keresztény magyarok élesen eltérő gondolatvilágáról, összecsapásairól, a pogánylázadások időszakáról.
A könyv bemutatja Endrének és támogatóinak harcát Orseolo Péterrel, István király unokaöccsével is, aki Aba Sámuel halála után immáron másodjára foglalta el a fiatal magyar keresztény királyság trónját, bukása pedig csúfos és fájdalmas volt.
A regény főhőse Zotmund, az északi varég harcos, akit a történelmünkből Búvár Kundként ismerünk, s aki Endre királyi testőrségének parancsnoka. Őt és harcostársait, Varjúlábú Vilöngardot, Kopasz Grimet, Kétkezes Thorirt és Medveölő Arnbjördöt követve elénk tárul hazánknak ez a kegyetlen viszályokkal teli történelmi korszaka. Nagy tétje volt annak, hogy az ország megerősíti-e nyugati, keresztény orientációját, vagy eltávolodik tőle. Endre megkoronázásával az előbbi irányba fordult az ország hajója. A Vazul fiai itt ér véget, a történet innen folytatódik majd.
Bán a regény előszavában így jellemzi a szerzőt: „Reggő Dániel a magyar történelmi regény legnemesebb hagyományait folytatva – komoly kutatómunkára alapozva, kellő felkészültséggel, képzelőerővel és meggyőző írói eszköztárral – vágott neki a hatalmas munkának.” A történelmi tények, összefüggések bemutatásában alapos munkát végzett a szerző. Aki kevésbé ismeri ezt az időszakot, az is megfelelő módon el tudja helyezni a szereplőket a valós történelmi díszletek között, és ismereteit is bővítheti.
Ehhez a könyv végi függelék és a jegyzetek fejezetei is nagyban hozzájárulnak. Helyenként a részletező leírások lassítják a cselekmény ritmusát, ugyanakkor jól érzékeltetik a szerző alapos kutatómunkáját. Ezt éreztem például Levente herceg és Csanád ispán találkozásának jeleneténél, ahol a szereplők öltözékének túl részletes leírása akár egy viselettörténeti munka részlete is lehetne. Hasonló volt a benyomásom a zámolyi udvarház ostroma utáni kabar és varég temetési szokások leírásánál és annál az esztergomi résznél, amelyben a szerzetesi iskolák tananyagának hosszú bemutatása szerepel.
Reggő Dániel erős vizuális érzékkel rajzolja meg a korszak helyszíneit, legyen szó akár Gyulafehérvár, Esztergom vagy Székesfehérvár fontos épületeiről, így például a koronázó székesegyházról.
Ennek csarnokát úgy írja le a szerző, hogy a ma ismert alaprajzra pillanatok alatt megrajzolódik fejünkben ez az egykor gyönyörű és monumentális épület. Ugyanez igaz a történelmi események bemutatására is: Gellért püspök mártírhalálára, Orseolo Péter megvakítására a zámolyi udvarházban, az országtanács bemutatására, Endre fehérvári koronázására.
A kor hétköznapjainak és átlagembereinek a megjelenítése is a könyv erénye, ezek teszik igazán életszerűvé az alkotást, például Szelte és Csenge tragikus esküvőjének a jelenete vagy Zotmund találkozása norvégiai szülőfalujában ifjúkori szerelmével.
| A kora Árpád-kor volt a terepe a fiatalon elhunyt, kiváló stílusú történelmiregény-szerzőnek, Karczag Györgynek is, akinek három megjelent művéből kettő is ezt az időszakot mutatta be. Az Idegen páncélban című, sodró lendületű kötet Vazul fiainak trónért való küzdelmét járja körül. A trónon harmadik című Karczag-regény pedig Orseolo Péter uralkodásának idején játszódik, majd Aba Sámuel trónra kerülését, végül az ő és az ország számára egyaránt tragikus ménfői csata borzalmait mutatja be. |
A Vazul fiai igényes kivitelű kötet. Kertai Zalán egyedi grafikái nagyon sokat segítenek abban, hogy a szerző kora Árpád-kori világa még érzékletesebben keljen életre. Kiemelendő a kötet különlegesen szép borítója is, amely Faniszló Ádám és a Coverist Studio munkája.
A szerző gördülékeny, olvasmányos stílusban ír, párbeszédei életszerűek. Kedvenc szerzője, Bán Mór hatása határozottan érezhető rajta, erről ő maga is vall a könyv végén a köszönetnyilvánításban. A csatajelenetek nyersek és plasztikusak, sokszor megjelennek a regényben a „kettészelte a koponyáját, csontszilánkokkal és agyvelődarabkákkal terítve be társait” típusú leírások. Aki visszafogottabb harcleírásokat kedvel, annak ez a nyers ábrázolásmód talán szokatlan lehet.
Ezzel együtt a különféle harci jelenetek mind izgalmasak Reggő könyvében, például a zámolyi udvarház ostroma, ahol Endre megbízásából előbb a kabar Abák, majd varég harcosai ütköznek meg Orseolo Péter itáliai harcosaival.
I. András, a kompromisszumkötő | Magyar Krónika
Több mint négy és fél évszázadon át kormányozták Magyarországot az első magyar uralkodódinasztia tagjai. Sorozatunkban a 830-as évektől 1301-ig, az Árpád-há …
Az életszerű, finom feszültségekkel átszőtt dialógusra jó példa Endre és Levente párbeszéde a dukátusról:
– Mi nem hagy nyugodni, testvér?
Levente nem szerette a mellébeszélést.
– A Dukátussal mi lesz? – bökte ki.
– Mi lenne? – hökkent meg Endre a kérdésen.
– István idejében atyánké volt a cím. Te kinek adod majd?
– Őszintén? Ezen még nem gondolkoztam. Lehet, hogy senkinek nem adom oda.
Úgy tűnt, öccse az igazat mondja. Valóban nem gondolkozhatott el még rajta.
Levente nem akarta ennyiben hagyni a dolgot:
– Senkinek? Mit szólnak majd ahhoz az urak?
– Ugyan mit szólnának? – húzta fel a szemöldökét Endre.
– Nem örülnek majd neki.
– Nem bizony. De én leszek a király. Az lesz majd, amit én akarok.
– Add nekem.
Endre megrökönyödött. Nem számított ilyen kérésre.
A Vazul fiai persze sokkal többet ad, mint szórakoztató leckét hazánk egyik fontos történelmi időszakáról és annak valós vagy a szerző által kitalált szereplőiről: a hatalmat birtoklók és azt megszerezni akarók lelkivilágáról, gondolkodásáról, a hatalom megszerzéséről, megtartásáról és elvesztéséről, az alá-fölé rendeltségi viszonyokról is képet nyújt. Ez a vonása köti a jelenhez a regényt: a díszletek változnak, de a hatalomért vívott küzdelmek természete alig.
A szereplők lelki rezdüléseinek és a nehéz döntésekkel kapcsolatos önmarcangolásainak a bemutatása is hangsúlyos a műben. A gyilkossá vált halász esete kiváló példa erre. Ő meg akarta menteni a csónakjába menekülő ispánt, de az üldözők, Vata emberei a családjának meggyilkolásával fenyegetve rá tudták venni, hogy maga is gyilkossá váljon. Sokan kerültek már a történelem során hasonló erkölcsi csapdahelyzetbe: családjukat, egzisztenciájukat védve olyan döntést hoztak, amelyet normális körülmények között soha nem tettek volna meg.
„Bizonyos vagyok benne, hogy Reggő Dániel az ambíciózus és eltökélt fajtából való, olyan szerző, akit tehetséggel, kitartással és tanulni vágyással áldott meg a teremtő, és aki számos maradandó, emlékezetes művel örvendeztet majd meg minket” – ajánlja a szerzőt Bán Mór. A Vazul fiai lendületes nyitánya lehet egy nagyobb ívű sorozatnak: egyszerre kalandos történelmi regény és gondolatébresztő tükör arról, miként ismétlődnek a hatalom természetének régi mintázatai.
• • •
Hogy látja a Hunyadi filmsorozatot az, aki a regényciklust is olvasta? | Magyar Krónika
Bán Mór Hunyadi-könyvei a történelmi regény új megközelítését hozták. A regényciklust olvasva többször felmerült bennem, hogy remélhetőleg mielőbb egy igazá …
Kiemelt kép: I. Endre megkoronázása. Képeslap Székely Bertalan festőművész falfestményéről a pécsi székesegyházban. Forrás: Wikipédia
