Január 18-hoz, Piroska napjához a magyar néphagyományban számos hiedelem kötődött. Időjárásjósló nap volt, a következő regula fűződött hozzá: „ha Piroska napján fagy, Negyven napig el nem hagy!”
„Negyvenesnap” volt, ezek a napok a néphit szerint időjárásukkal azt mutatták meg, hogy milyen lesz a következő negyven nap időjárása. Elődeink számára meghatározó fontosságú volt, hogy következtetni tudjanak az elkövetkező időjárásra, hiszen mind a fagy, mind az özönvízszerű tartós esőzés, mind az elhúzódó szárazság súlyos következményekkel jár a termésre nézve.
Ennek érdekében a népi hiedelemvilág igyekezett olyan napokat kijelölni, amelyeket a nemzedékről nemzedékre átadott, megfigyeléseken alapuló tudás szerint alkalmasnak tartottak arra, hogy megmutassák a következő hetek időjárását. A magyar parasztkalendáriumban Piroska napja mellett számos további „negyvenesnap” van: vízkereszt, Pál fordulása, gyertyaszentelő, a negyven vértanú napja, József, Gyümölcsoltó Boldogasszony, április 1-je, Medárd, Margit, Sarlós Boldogasszony, István, Kisasszony napja, Péter és Vendel.
Piroska napjához házasságjósló hiedelem is fűződött, elődeink azt tartották, hogy az a lány, aki ezen a napon piros kendőt köt a nyakába, még abban az esztendőben férjhez megy.
Piroska, azaz Prisca ókeresztény vértanú. Legendája szerint egy római nemesember megkeresztelt lánya volt, akit Claudius császár pogány áldozatra akart kényszeríteni. Piroska imájának hatására azonban a bálvány összeomlott, és a lány minden kényszerítésnek ellenállt. A ráuszítót oroszlánok a lábához heveredtek, a máglyát az Úristen esővel és széllel oltotta el. Végül a császár lefejeztette az Aventinus-hegy tövében. A kivégzés helyszínén templomot emeltek a tiszteletére, amelyet a hagyomány szerint abból a lakóházból alakították át, amely Szent Péter római szállása volt.
Szent László király lányát az ókeresztény vértanúról nevezte el, Árpádházi Szent Piroska, bizánci nevén Iréné, Komnemosz János császár felesége lett.
Jankovics Marcell Jelképkalendáriumában olvashatjuk, hogy Prisca nevének jelentése: „Ősi”, „Régi”, „Hajdani”, „Szigorú”, „Tiszteletreméltó”. Szintén Jankovics mutat rá arra is, hogy a mesék Piroska hőse is kapcsolódhat a vértanúhoz a történet régisége és mítoszi gyökerei miatt, a népmeseváltozat első latin nyelvű lejegyzése ugyanis 1023-ból való. Eszerint a kislány jelképezheti a még gyermek, azaz alacsonyan járó napot, a farkastól való kiszabadulása pedig a téli napfordulói újjászületését.
Kiemelt kép: Szent Piroska férjével, Komnénosz II. János császárral. Középen a Kisded Jézust tartó Madonna (mozaik, Hagia Szophia)
