Szöveg: Szerdahelyi-Németh Klára
Illusztárció: MESZLENY Anna
1. MEGFELELŐ VÁROSI SŰRŰSÉG ÉS RÖVID TÁVOLSÁGOK
Az élhető városrészek egyik ismertetőjegye, hogy a környék egy bizonyos beépítési és laksűrűséggel bír, s gyalogtávon elérhetők az alapvető szolgáltatások és intézmények.
2. JÖVŐKÉP, MENEDZSMENT ÉS FENNTARTÁS
Az élhető városrészek egyik ismertetőjegye, hogy a környék egy bizonyos beépítési és laksűrűséggel bír, s gyalogtávon elérhetők az alapvető szolgáltatások és intézmények.
3. JÓ KAPCSOLAT A VÁROS ZÖLDINFRASTRUKTÚRÁJÁVAL, ZÖLD UTCÁK
Kulcskérdés, hogy a szóban forgó terület szervesen kapcsolódik-e a városi zöldinfrastruktúrához, a parkokhoz, tavakhoz, vízfolyásokhoz, erdőkhöz. Ugyanígy fontos szempont, hogy a városrész terein milyen mértékben és minőségben vannak jelen fák és zöldfelületek.
4. BIZTONSÁGOS KÖRNYÉK
A terület városon belüli fekvése és a közbiztonság megléte az élhetőség nélkülözhetetlen eleme.
5. HELYIDENTITÁS, HELYI KÖZÖSSÉGEK
A kötődésből fakadó térhasználat otthonossá teszi a környéket. Kellenek azok a lakók, akik a sarki fűszeresnél vásárolnak, akik rendszeresen betérnek a szomszéd zöldségeshez és virágárushoz, barátaikkal pedig a közeli kávézóban találkoznak.
6. KLÍMATUDATOSSÁG, KOMFORTÉRZET
A klímaváltozás közepette is gondoskodni kell a lakosság komfortérzetéről. A széltől, zajtól, csapadéktól és a forró napok viszontagságaitól egyaránt védő utca-, illetve az átszellő zést, a természetes vízelvezetést és a hőszigethatást fi gyelembe vevő, klímatudatos köztértervezés egyre elengedhetetlenebbé válik az élhetőség fenntartásához.
7. FORGALOMCSILLAPÍTÁS, A PARKOLÁSI LEHETŐSÉGEK ÉS A GYALOGOSFELÜLETEK EGYENSÚLY
A klímaváltozás közepette is gondoskodni kell a lakosság komfortérzetéről. A széltől, zajtól, csapadéktól és a forró napok viszontagságaitól egyaránt védő utca-, illetve az átszellő zést, a természetes vízelvezetést és a hőszigethatást fi gyelembe vevő, klímatudatos köztértervezés egyre elengedhetetlenebbé válik az élhetőség fenntartásához.
8. GYALOGOSAN BEJÁRHATÓ, SÉTÁLÁSRA ÉS LEÜLÉSRE ALKALMAS TÉR
Az élhető városrészekben a környezet sétálásra késztet. Lehetőség kínálkozik a várakozásra, leülésre, bármely korosztály fogyasztási kényszer nélkül meg tud pihenni a köztéren. A környezet kedvez az akadálymentes közlekedésnek, az utca két oldala között könnyű és biztonságos az átkelés.
9. MINŐSÉGI FÖLDSZINTEK, FUNKCIONÁLIS SOKSZÍNŰSÉG, EGYEZTETETT NYITVATARTÁS
Városközponti területeken előnyös, ha az épületek földszintjén az utcára nyíló helyiségek a külső és belső tér határán változatos, minőségi funkciót töltenek be. A kereskedelmi, szolgáltató és intézményi szereplők együttes jelenléte, valamint egyeztetett nyitvatartása növeli a helyszín látogatottságát és fenntarthatóságát.
10. ÉPÍTÉSZETI SOKSZÍNŰSÉG
A meglévő – adott esetben történeti – környezet értékőrző megújítása során a helyhez illeszkedő építészeti megoldások és a minőségi anyaghasználat hozzájárulnak a harmonikus megjelenéshez. Új épületek és közterek létesítése esetén elengedhetetlen a környezethez illesztésük, valamit a minőségi burkolatok, anyagok használata.
A felsorolás Szerdahelyi-Németh Klára élhető városközponti területekről szóló, 2022-ben lezárult doktori kutatása alapján készült.
Kevés embert hallani akkora rajongással beszélni Tihanyról, mint Punk Ferencet. Ráadásul egy olyan Tihanyról, aminek már a nyomai is alig lelhetők fel, amit már elképzelni is nehéz. Lékhalászokról, kecskeköröm-árusításról, hegyenjárókról, Illyés Gyulának szatyorban hordott éti csigáról, 1956-ról és még számos, regénybe illő dologról beszélgettünk az általa alapított Ferenc Pince Csárdában.
Egy műgyűjtő házaspár és egy derűs kisváros egymásra találása – a balatonfüredi Modern Műtárban Szöllősi-Nagy András és Nemes Judit vendégei voltunk.
Egész emberi-történelmi tudásunk olyan esetleges, mint Oma elbeszélései. Bizonyos elemei összeillenek, mások nem. A képzelet által kiszínezett múlt – sőt: a jelen – egy-egy darabja néha felbukkan és fellobban, mint a láng, aztán elenyészik. Emlékek. Illatok. Kertek. Tárgyak. Könyvek. Lábnyomok. Töredékek Tihanyból.
Közel száz évvel ezelőtt Klebelsberg Kunó javaslatára alapították meg a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetet, amely számos szervezeti átalakulást és viszontagságot túlélve sikeresebben működik, mint valaha. A Hun-Ren Magyar Kutatási Hálózat alá tartozó, tihanyi székhelyű intézményben nemcsak magas színvonalú szakmai munka folyik, de egész évben várják a látogatókat is.
Apró, élénklila színű virág, kincset érő olaj. A tihanyi levendula története csaknem száz évvel ezelőtt kezdődött, egy-egy elhivatott embernek köszönhetően pedig a jövőnek is tovább íródhat. Bittmann Eszterrel, a Lavender Tihany ügyvezetőjével a Belső-tó partján lévő üzemben beszélgettünk a félsziget ikonikus növényéről.
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.
