Premontreiek Zsámbékon: egyszerű, hasznos élet


Fotó: Máth Kristóf

Máth Kristóf, a Magyar Krónika fotósa a MOME-ra készített projektfeladatot Premontrei Szerzetesek címmel a zsámbéki szerzetesek mindennapjairól.

„A képek készítése során ugyanazzal a természetességgel szerettem volna fotózni, ahogy ezek a szerzetesek és nővérek jelen vannak különböző közegekben. Egyszerű ruha, egyszerű otthon, hosszú munkaidő, és mégis önfeledt derű, kedvesség” – mesél képeiről a fotós.

 

Zsámbék és a premontrei rend közös története lassan egy évezredre nyúlik vissza: a rend 1220 óta jelen van a településen, ők építették a késő román stílusú templomot, amely mai, romos állapotában is lenyűgöző látványt nyújt. 

Ma a premontrei rend férfiága tartja fenn a település álltalános iskoláját és gimnáziumát, a szerzetesnők pedig a szakiskolát és az idősek otthonát. A szerzetesek számára az iskola és a plébánia egyaránt lelkipásztori terület. „Az iskolákban is az evangélium örömhírével szólítunk meg mindenkit. Nem mindenki vallásos, viszont azt reméljük, hogy mindenkinek lesz olyan pillanat az életében, amikor hasznára lesznek az itt kapott lelki, szellemi értékek. A művészeteken keresztül szeretnénk megfogni a diákjaink lelkét. Nagy hangsúlyt helyezünk a képzőművészetekre és a zenére, mert ezeken keresztül sokat lehet adni a gyerekeknek, fejleszthető a látásuk, nemcsak a szemükkel való látásuk, hanem a beleérző képességük is” – fogalmazott Holnapy Dénes Márton atya korábbi riportunkban.

Hasonló tartalmak

Lehet, hogy Szicília mindvégig itt volt az orrom előtt – interjú Jász Attilával

Jász Attila a kortárs magyar irodalom karakteres alakja: költő, szerkesztő, esszéíró. Évtizedek óta ismerjük egymást, ezért is tegeződünk alább. Többször beszélgettünk már interjúformában is, ez alkalommal a baji szőlőhegyen álló házának hátsó teraszán ültünk le egy pohár somlói borral, hogy a mediterrán világról, a tengerről és az utazás misztériumáról merengjünk.

A humor nálunk mindig is a túlélés egyik formáját jelentette

A humor, ha nem is sík-, inkább kissé domború, ahogy mondani szokás, „görbe” tükörként mutatja meg, hogyan látjuk egymást és önmagunkat. Társadalmi korkép és kórkép. A téma különböző értelmezéseiről, a humor történetéről Nemesi Attila László egyetemi docenssel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánhelyettesével, a Magyar Nyelvészeti Tanszék vezetőjével beszélgettünk.

KRoNIKA.HU Hírlevél

Légy részese a történetnek!