Különleges épület áll a soproni Kossuth Lajos utca tekintélyt parancsoló történelmi villái között. Már a neve is varázslatos: Bűvösvölgy. Belépve pedig egy olyan világ tárul elénk, amelybe még a felnőttek is ritkán nyernek betekintést.
A Soproni Múzeum kiállítóhelyei közül kiemelkedik egy – két rangos díjjal is elismert – hiánypótló közösségi tér, ahol a gyerekek játékos módszerekkel, egy különleges időutazás során fedezhetik fel a régi korok világát.
A soproni borokról mindenkinek a kékfrankos ugrik be elsőre. Nem véletlen, hiszen a területi adottságok és a történelem ezt a fajtát tette a borvidék jellegzetességévé. A Pfneiszl Pincészet azonban jó példa arra, hogy lehet a régiben is újat, a hagyományos mellett különlegeset mutatni.
Magyarország az utóbbi néhány évben a kávéturisták kedvelt úti céljává vált. Ez nem kis részben Molnár Attilának köszönhető, aki sokszorosan díjazott baristaként néhány éve Sopronba költözött, és One Eleven néven létrehozta a saját pörkölőüzemét.
Ez a Gyüttmentek Soprona. Egy nagy barokk kaszinó a Magyarország vége táblától öt percre, ahol az ember még megállhat egy lépéssel a kivándorlás előtt, és megcsinálhatja a szerencséjét,
“Felnőni a gótikus, reneszánsz és barokk falak rendszerváltáskori mesekönyvdíszletében: igazi mágikus realizmus. Bárhová sodor is az élet, mindent a gyerekkorom varázslatos soproni tereihez mérek.
“
Most, a századik évfordulón, ha akarnék, sem tudnék nem gondolni az egykori népszavazásra, ami akkor megtartotta magyarnak ezt a német gyökereit soha meg nem tagadó várost.
A fertődi Esterházy-kastély Magyarország legimpozánsabb műemlékegyüttese. Megálmodója és létrehozója, Esterházy „Fényes” Miklós valódi barokk-rokokó csodavilágot teremtett benne. A mára régi pompájában újjáéledt főúri lakban Egresitsné Firtl Katalinnal, az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont ügyvezetőjével tettünk látogatást.
A festőművész expresszív képeit hazánk után világszerte kezdik felfedezni: tavasszal New Yorkban mutatkozott be, decemberben a Műcsarnokban és a Kálmán Makláry Fine Artsban nyílik önálló tárlata, jövőre pedig Nankingban állítják ki műveit.
A memoáríróként már a hatvanas években jelentkező urbanista a Kádár-korban publikálhatatlan, mert túl sok kényes kérdést felvető könyvében a múlt századi magyar építészet legfontosabb alakjait is megidézi.
Elsőre azt gondolnánk, hogy oda-vissza ismerjük Szinyei Merse Pál művészetét. Az új életmű-kiállítás azonban új összefüggésekkel gazdagítja benyomásainkat.
A „bibliaolvasó biológus” Fráter Erzsébet A Biblia ételei című kötetéből arra is választ kapunk, mit evett Jézus tanítványaival az utolsó vacsorán.
A líraszerető közönség Zalán Tibor 2013 óta született költeményeinek javát olvashatja A lovak reggelijében.
Nem tudhatjuk, mikor adja az Úr az életünkbe azt a feladatot, amelyet nekünk szánt – vallja Fráter Erzsébet. A Biblia növényeiről és ételeiről szóló könyvek szerzőjét munkahelyén, a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben látogattuk meg.
Az 1966-os Utószezon bátor módon piszkálgatta a Kádár-kor holokauszttal kapcsolatos tabuit, ám szereplőválogatása finoman szólva is kérdéses. A filmről Veszprémy László Bernát történésszel beszélgettünk.
Gyimesi Emese irodalomtörténész Szendrey Júliáról szóló új könyvében a női szerepekkel kapcsolatos 19. századi közbeszédről is pontos képet kapunk.
A Dienes Valéria által elindított műfaj egyszerre jelent mozdulatművészetet és egy sajátos filozófiai szemléletet. Az orkesztika örökségét ápoló és gazdagító Magyar Mozdulatművészeti Társulat igazgatójával, Pálosi Istvánnal beszélgettünk.
Sopronban született, majd hosszas budapesti kitérő után ugyanabba a Torna utcai, több mint százéves házba költözött vissza, amely nemcsak gyermekkora, hanem egész élete meghatározó helyszíne lett. Ahogy a város is az irodalmi műveié. Rakovszky Zsuzsa író-költő-műfordítónál jártunk
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.
