Disznót vagy tyúkot együnk? Mire szolgált a zajkeltés? Miként készült a fokhagyma-kalendárium? A szilveszteri szokásokkal és hiedelmekkel elődeink a maguk és állataik jó egészségét, védelmét, valamint a termés bőségét akarták biztosítani a következő évre.
Vidám hangulat, dalolás és jóslás, játékok és mesék, udvarlás és tánc: a fonás és a tollfosztás a lányok és az asszonyok szórakozással egybekötött társas munkája volt a téli időszakban.
Rimóc és Bácskertes. Néma utcák, csipkefüggönyök, művelt kertek, pirosló alma. Mohos Zsófia MMA-ösztöndíjas fotográfus Görbeország projektje végre albumban is lapozható. Lélekjelenlét, avagy természetes időtlenség Nógrádtól a Vajdaságig.
Római romok között sétálva sokszor élénk fantáziára van szükségünk ahhoz, hogy elképzeljük, miképpen is élhettek a kor emberei, milyenek lehettek a településeik valójában. Aquincumtól északra, Pilisszentiván közelében, a Hársas-forrás mellett 2009-ben azonosítottak egy ilyen telepet, amit idén ősszel tártak fel alaposabban.
Káoszból rendbe, zajból csendbe, dalokkal fokról fokra – kiszakító ünnepi kapcsolódás a Muzsikással és Kacsó Hangával december 22-én a Fehérvári úti művelődési házban. „Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.”
Mohács egyik jellegzetes fogása a sokác bab. Az egytálétel nemhiába volt a háziasszonyok kedvence, és őrzi töretlenül népszerűségét, hiszen tipikus „mindent bele” fogás.
A Nagykovácsy Üzletház nemzeti áldozathozatalt hirdető, a tengelyhatalmak címereit is felvonultató kirakata nagy figyelmet keltett 1941 adventjén. De miért pont a facipő vált a lemondás szimbólumává?
Abban, ami esetlegesnek és jelentéktelennek tűnik, valójában minden megvan. Ezt adja át nekünk Győrffy Ákos József Attila-díjas költő legújabb kötetében. A csend körei visszavezet a homályhoz, amelyben feltárul a dolgok valódi természete. Megéri elmerülni benne.
Ünnepi mixünkben a rejtély mélyén rejtőző szépség mutatkozik meg: éjszakánként zúgó patakhangban, furulya, hegedű, és zongora dallamaiban, a hátunk mögött szépen hömpölygő, ismeretlen forrásban.
1967. március 6-án hunyt el Kodály Zoltán zeneszerző, zenetudós, zenepedagógus. Örök érvényű, ösztönző, iránymutató és egyben lélekmelengető gondolataiból válogattunk a mai évfordulóra.
Kós Károly építész, polihisztor szellemi öröksége előtt tisztelegve az Országgyűlés december 16-át a magyar építészet napjává nyilvánította. Az idei évtől e napon adják át az állami építészeti díjakat, és új elismerésként a Kós Károly-életműdíjat is mint a szakma legnagyobb elismerését.
A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A sütikről bővebben az Adatkezelési tájékoztatóban olvashat. Elfogadás esetén jóváhagyja az Adatkezelési tájékoztatót, illetve a sütik használatát.
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.