Kevesen tudják, hogy az analóg globális forradalma a képregényes világból indult ki. A hazai képregényélet fontos eseménye a nemzetközi hírű rajzoló, Futaki Attila új művének megjelenése.

Játszódjanak bárhol a Futaki által megrajzolt sztorik, noiros látványvilágában ott lappang a közép-európai életérzés.

A digitális kamerák, majd az okostelefonok revolúciójával hiperinflálódott a fénykép. Válogatásunkban hét fotós nyúl vissza a predigitális korba.

Az író-fotográfus Bartis Attila rendhagyó füveskönyvének alapkérdése: mi is valójában a fotográfia?

Milyen egetverő különbség van analóg és digitális fotográfia között, s hogyan függnek össze a bankhiteles házak és autók a fényképezéssel? Ezekről kérdeztük Az eltűnt idő nyoma szerzőjét.

Halmai Tamás új kötetével nemcsak számot vet azzal, ahogyan a nyelvbe zárkózó költészet feloldódik a divatos irányzatokban, hanem tevékenyen hozzájárul az integrációhoz.

Ma már megszokott kép, hogy metrómegállókban kamaszok állnak sorba könyvmasinák előtt. A Poket-mozgalom három év alatt bebizonyította, hogy a digitális világon túl igenis van élet.

Ma egyfajta posztdigitális állapotot tapasztalhatunk meg, a túlburjánzott virtualitásra adott reakcióként tömegek fordulnak az analóg dolgok felé.

A Hello Wood művészeti tábora a kézzel építés élményét adja vissza a fiatal építészeknek. Az anyagok valódi működéséről szerzett személyes tapasztalat fontosságáról Pozsár Péter társalapítóval beszélgettünk.

Egy Bomo Art-jegyzetfüzet minden érzékszervünkre hat. Boldizsár Károly a könyvkötő manufaktúrájában olyan naplókat készítenek, amelyeken keresztül az emberek újra felfedezhetik kötődésüket a papírhoz.

A jáki Szent György-templom román kori építészetünk egyik legszebb példája, teljes körű rekonstrukciója egy év múlva fejeződhet be. Az épületegyüttes feltárása során egy több mint ötszáz éves miseruha is előkerült.