A gyerekkor belesimulás a létbe, utána viszont elkezdjük kívülről látni magunkat, és az idő is megkezdi pusztítását. Az író-költő nem tehet mást: újraalkotja a létezését megalapozó élményeket, tereket, tájakat. Wirth Imrével az általa megélt és teremtett világokban tettünk utazást.
A traumakutató új könyvében egy gyerek perspektívájából meséli el egy csehszlovákiai magyar család történetét, ezzel segítve a fiatal olvasókat a mélyben gyökerező családi titkok, örökbe kapott jó és rossz minták felismerésében és helyes kezelésében.
A Hamvas Béla kiskönyvtár új köteteje az író egyik legradikálisabb magyar tárgyú írása.
A festőművész expresszív képeit hazánk után világszerte kezdik felfedezni: tavasszal New Yorkban mutatkozott be, decemberben a Műcsarnokban és a Kálmán Makláry Fine Artsban nyílik önálló tárlata, jövőre pedig Nankingban állítják ki műveit.
A memoáríróként már a hatvanas években jelentkező urbanista a Kádár-korban publikálhatatlan, mert túl sok kényes kérdést felvető könyvében a múlt századi magyar építészet legfontosabb alakjait is megidézi.
Elsőre azt gondolnánk, hogy oda-vissza ismerjük Szinyei Merse Pál művészetét. Az új életmű-kiállítás azonban új összefüggésekkel gazdagítja benyomásainkat.
A „bibliaolvasó biológus” Fráter Erzsébet A Biblia ételei című kötetéből arra is választ kapunk, mit evett Jézus tanítványaival az utolsó vacsorán.
A líraszerető közönség Zalán Tibor 2013 óta született költeményeinek javát olvashatja A lovak reggelijében.
Nem tudhatjuk, mikor adja az Úr az életünkbe azt a feladatot, amelyet nekünk szánt – vallja Fráter Erzsébet. A Biblia növényeiről és ételeiről szóló könyvek szerzőjét munkahelyén, a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben látogattuk meg.
Az 1966-os Utószezon bátor módon piszkálgatta a Kádár-kor holokauszttal kapcsolatos tabuit, ám szereplőválogatása finoman szólva is kérdéses. A filmről Veszprémy László Bernát történésszel beszélgettünk.
Gyimesi Emese irodalomtörténész Szendrey Júliáról szóló új könyvében a női szerepekkel kapcsolatos 19. századi közbeszédről is pontos képet kapunk.
A Dienes Valéria által elindított műfaj egyszerre jelent mozdulatművészetet és egy sajátos filozófiai szemléletet. Az orkesztika örökségét ápoló és gazdagító Magyar Mozdulatművészeti Társulat igazgatójával, Pálosi Istvánnal beszélgettünk.
Búza Barna szobrászművészt hallgatni olyan volt, mint részt venni egy időutazáson a huszadik század történelmében, s közben végigszurkolni egy tehetséges fiatal művész álmodozásait, első sikereit, útkeresését, aztán a teljes kilátástalanságot és az újrakezdést.
Az idő végtelenjéből kivételesen hosszú darab jutott osztályrészül Búza Barnának, másfél hónap híján teljes évszázad, a dualizmus korától bőven az új évezredig.
Az apró, de annál jelentékenyebb grafikai kollekció: a Makarius-mappa évtizedekig bolyongott a világban, végül a Fővárosi Képtár gyűjteményében lelt végleges otthonra
Gergely Ágnes Mozdonygyári éjszakák kötetében felidézett hétköznapi „metszetek” mögött cselesen kirajzolódik a nagyobb kép: a huszadik századi magyar történelem sorsfordító korszakaiba láthatunk bele egy-egy igen jellemző történetmorzsa segítségével.
A természetlíra kortárs vonulatának egyik eredője Győrffy Ákos költészete, új kötete első olvasásra azonban eltávolodni látszik az egyértelmű tájlírai fókusztól, olyan elemeket hozva be a versbeszédbe, mint a hiány szülte trauma vagy a gyász.
Gergely Ágnes költő, író, műfordító nemrég megjelent új, Mozdonygyári éjszakák című prózakötetének fő motívuma az emlékezés, a hétköznapi pillanatok régi-új metszetei kifogyhatatlan derűvel rajzolnak ki egy keserédes sorsot.
