Barcsay Jenő sok évtizedet felölelő, rendre megújuló művészetében azonos érvénnyel fedezhetők fel a magyar festészet hagyományai és a modern művészi áramlatok jegyei. Születésének százhuszadik évfordulója alkalmából most a Ferenczy Múzeumban láthat válogatást alkotásaiból a közönség.

Mintha személyében maga Kaiser úr tért volna vissza száz évvel ezelőttről, hogy az újranyitott Hadikban biztosan rendben menjenek a dolgok. Bosznai Tibor, a kávéház ügyvezetője úgy anekdotázik a nyugatos szerzőkről, mintha azok épp most léptek volna ki a kávéházból, a mai törzsvendégekről pedig úgy beszél, mint korunk legendáiról.

„A Szent Ferenc-i mintát már régen felfedeztem magamnak. Az egyetlen valóban hiteles keresztényi példának gondolom.” Az evangéliumi filmről és a tabusított haláltudatról beszélgettünk Buvári Tamás rendezővel, aki az 1945-ben vértanúhalált halt Bódi Mária Magdolnáról készített filmet.

Kemény fába vágja a fejszéjét, aki Rejtő-regényt akar színpadra állítani. A tizennégy karátos autó Keresztes Tamás rendezte s a Budapest Bár által kísért feldolgozása nemcsak hogy a jól sikerültebb kísérletek közé tartozik, de műfajilag is megújulást hozott: zenés képregényszínházra még nemigen akadt példa Magyarországon.

Sárközi Mátyás karcsú kis kötetében kedélyes anekdotázás közepette tárul fel az angol főváros művésznegyede. Az állandóan változó, mégis örök Hampstead számos magyar menekült ideiglenes vagy állandó hazája lett.

105 évvel ezelőtt született Mándy Iván. Az a Budapest, az a városi élet, amit Mándy ábrázolt, különös, frusztráló nosztalgiát kelt bennünk. Olyasféle szabadság hívogat nála, amit ma elérhetetlennek tudunk, ami tökéletesen idegen tőlünk – mégis sóvárgunk utána.

Egy békebeli magyar világutazó, az Osztrák–Magyar Monarchia haditengerészetének sorhajóorvosa néhány év leforgása alatt olyan fotográfiai életművet hozott létre, amelynek jelentőségét csak most kezdi igazán felismerni a nagyközönség és a szakma.

Fura dolog a népzenei lemez. Nem tudom, kinek van könnyebb dolga: annak, aki nem ismeri ezt a világot, vagy annak, aki igen.

Korszerűtlenné vált minisztériumi irodaház és parkolónak használt ipari romok helyén épült fel a Széllkapu Park: zöld oázis született a betonsivatagban.

Komoly adósságot törleszt a hazai múzeumi színtér azzal, hogy a komputerművészet úttörőjeként nemzetközi hírnevet szerző, 1947 óta Franciaországban élő és alkotó Vera Molnar életművét igyekszik beemelni a magyar képzőművészeti kánonba.

Az idén augusztusban kilencvenhét éves korában elhunyt Reigl Judit a tapasztalaton túli világ megjelenítésének eszközeként tekintett magára.

Az mindig kivételes pillanat, ha magyar zenész lemezét lehet jó szívvel ajánlani, ez a mostani alkalom azonban még a „szokásos” kivételes pillanatokon is túlmutat.

A szerző legutóbbi verseskötetével, a Távozó fával kezdődő, majd A rög gyermekei trilógia átdolgozott változatával folytatódó Oravecz Imre- életműkiadás idén újabb darabbal bő- vült, méghozzá az 1972. szeptember újrakiadásával.

Bereményi kivételes nyelvezetet alkotott meg: ügyesen simulnak össze benne a gyerekkori örömök, de főleg traumák szövegileg-lélektanilag is hiteles megjelenítései a jelen idejű írás körülményeit magyarázó önreflexív kitérőkkel, s így a Magyar Copperfield bőven túlmutat a szokásos önéletrajzokon.

Gutowski Robert kettős identitással és látásmóddal áll elénk. Építészete filozófiaként nyilvánul meg, amelyben a megbízás egyszerre jelent munkaadást és a legmagasabb rendű bizalmat.

Zenéje csaknem egész életében süket fülekre talált. A sokáig mellőzött, vékony testalkatú, gyakran betegeskedő zseni szófukar, megalkuvást nem ismerő, komplikált ember hírében állt. A hetvenöt éve elhunyt Bartók Béla egy mérnök pontosságával építette fel vad ritmusú és hangzású darabjait.