Mindenki vágyik arra, hogy kiderítse, milyen szuperképességek rejtőznek benne. Hátha valamiben különösen tehetséges, csak még nem fedezték fel. Többnek lenni annál, mint amit tudok magamról – nagyon csábító. De vajon mi az ára ennek?
„A véletlen Isten szava arra, amikor inkognitóban akar maradni” – állítólag egy Piedone-filmben hangzott el ez a mondat, amelyet anno a szülőfalum lelkésze idézett, és máig emlegetek. Mert mi más lehetne az, hogy a semmiből valaki elkezdjen túrázni, aztán hegyet mászni, és épp akkor legyen fenn azon az internetes társkereső oldalon, amikor Magyarország legeredményesebb és legismertebb hegymászója is, hogy pár vígjátékba illő mondat után találkozzanak?
Sterczer Hilda tanító, hegymászó, mentálhigiénés szakember, a gyerekek számára kidolgozott Hópárduc fejlesztő falmászás módszerének egyik megalkotója
Az önmeghaladás itt kezdődött, amikor Erőss Zsolttal találkoztam, s az ő személye és hatása kísért végig ezen a hosszú expedíción, amely halála után is tartott. Az a jó, hogy ezeket a lépéseket Isten mindig apránként adja. Először csak a Großglocknert, Ausztria legmagasabb csúcsát másztuk meg közösen. Aztán jött a többi hegy, és nem egészen egy év múlva már a Himalája. Az expedíció. A hegy magasabb, a hó mélyebb, a gleccserhasadék szélesebb volt, mint az Alpokban. Minden egyes akadálynál hol kevesebb, hol több erő kellett, hogy elhiggyem: ez is menni fog. Felmászok, továbbmegyek, átugrom. Akkor még nem sejtettem, hogy lehet annál nagyobb küzdelem is, mint megmászni egy nyolcezrest vagy akár két nyolcezrest egy expedíció alatt.
Hét évvel ezelőtt elvesztettem a férjemet, és ezzel minden addiginál nehezebb feladat előtt álltam: két kisgyerekkel egyedül maradva nem összeomlani. Ahogy az expedíciókon, itt se maradtam egyedül. Ahogy a hegyen Zsolt mutatta az irányt, és terelt a helyes út felé, úgy állt mellettem a gyászban Tapolyai Emőke pszichológus, és segített a feldolgozásban. Ez pedig nem más, mint megélni a fájdalom és a veszteség fokait, menni pontról pontra, épp, mint a hegyen. Egyik „táborhelytől” a másikig egyre bejáratottabb módon.
A hegymászásnál magam választottam a kihívást, a gyász viszont nem választás kérdése volt. Nem én akartam változni, a gyász alapjaimban rengetett meg. Az identitásom egy részét elvesztettem. Már nem voltam feleség, és tudtam, Zsolt halálával a hegymászó énem is még nagyobb távolságba került.
Minden, amit addig gondoltam az életről és Istenről, semmissé lett. El kellett fogadnom, hogy Zsolt nem jön vissza, és ezen semmi nem változtat. Se más vádolása, se önmagam vádolása, se Isten vádolása.
A hegymászó a csúcson van a legmesszebb az élettől, mert a hegyen nincs élet. Az összeomlásban sincs élet. Ott maradni halál, akárcsak a hegyen maradni. Úgy gondolom, hogy elfogadni azt, ami van, amin nem tudunk változtatni, annak a kulcsa, hogy képesek vagyunk-e meghaladni önmagunkat.
A fizikai mellett a mentális egészségünkre is hatással van a klímaváltozás. Az ökoérzelmekről és a lehetséges megküzdési módokról Ágoston-Kostyál Csilla kutatót, az ELTE PPK Ember–Környezet Tranzakció Intézetének munkatársát kérdeztük.
Tkacsik Márta, a budajenői Patikakert alapítója felelősségről, alkalmazkodásról, cselekvésről és a közösségek újraépítéséről ökológiai válság idején.
Az ország legszegényebb településeinek gyerekei számára működtetnek iskolákat a máltaiak. Tapasztalataik a kortárs erőszakban érintett iskolások tízezreinek javára válhatnának országszerte. „Nincs nálunk a bölcsek köve” – mondja Thaisz Miklós oktatási szakértő, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány kuratóriumának elnöke. Válaszuk mindenesetre van.
A Békés iskolák program a hazai közoktatásban megszokottól eltérő szemlélettel segít megelőzni a bullyingot. Legfontosabb eleme az a felismerés, hogy az iskolai bántalmazás kimenetelét a szemlélők határozzák meg. Adler Katalin pedagógus, szociális munkás és mediátor a program hazai elterjesztésében vesz részt.
A KIX alkotói tizenkét éven keresztül követték a kallódó kamaszgyerek, Sanyi életét. De lehet-e fejlődéstörténet hőse az, akinek a nevéhez egy gondatlanul előidézett tragédia is tapad? Hogyan segíthet nehéz sorsú nagyvárosi gyerekeknek a kitörésben egy hobbiprojektnek indult dokumentumfilm? Révész Bálintot, a film egyik rendezőjét kérdeztük.
Legemberibb alapélményünk a másokhoz való kapcsolódás, de mi történik, ha ez a képességünk elhalványul? Sóki Diánával, a Petőfi Irodalmi Múzeum múzeumpedagógusával a demenciával érintett emberek intézményi támogatásáról beszélgettünk.
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.
