Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal az „angyal szállt el felettünk” szólás jelentésének jártunk utána.
„Megérkezett Simon–Júdás, jaj már néked pőregatyás” – hangzott az országszerte ismerte szólás, ami arra figyelmeztetett, hogy mostantól fogva melegebben kell öltözködni. De hogyan vált október 28-a, a két apostol ünnepe időjárási és gazdasági határnappá?
A szegények és fogyatékossággal élő személyek papjaként egész életét az elesettek szolgálatának szentelte. Születésének 100. évfordulóján egy kaposvári eseménnyel emlékeznek meg Futó Károlyról.
Közösségben megélt öröm, megtartó kapcsolódás, elfogadás, jóvá szeretni a gyerekeket, olyan közeget teremteni, ahol a kamaszok önmaguk lehetnek: Telekné Vascsák Fruzsina elnökségi tagot többek között arról kérdeztük, miért különleges a Szentjánosbogár közösség.
Vannak, akik a horrorfilmek alapján képzelik el, vannak, akik azt hiszik, varázslást vagy ráolvasást jelent, s vannak, akik azt gondolják, ilyen a valóságban nincs is. A római katolikus egyház azonban hivatalosan is elismeri az ördögűzést, és bizonyos esetekben alkalmazza is. Kovács Ervin Gellért premontrei atyát kérdeztük.
A szentek nem távoli, idealizált alakok, hanem olyan lelki társak, akiknek a története ma is erőt adhat. Miért fontos, hogy ne csak emlékezzünk rájuk, hanem kapcsolódjunk hozzájuk? Hogyan segíthetjük a folyamatban lévő boldoggá és szentté avatási eljárásokat? Kit avathatnak legközelebb boldoggá? Kovács Gergely okleveles posztulátort, a Mindszenty Alapítvány képviselőjét kérdeztük.
Boldog Bogdánffy Szilárd, Nagyvárad 1949 februárjában titokban felszentelt püspöke 20. századi vértanú, aki csendes hősiességgel szállt szembe az emberi méltóságot, a vallást és a szabadságot eltaposni próbáló rendszerekkel.
Augusztus 29-e Keresztelő Szent János vértanúságának emlékünnepe. Nyakavágó János alakjához és ünnepéhez nemcsak sajátos hiedelemvilág kapcsolódott, a napnak gyászos magyar vonatkozása is van: az ünnepet szimbolikus véletlenek sorozata köti össze a magyar történelem tragikus napjaival.
Augusztus 16. Rókus, a pestises betegek gyógyítójának ünnepnapja. Nevét ma is kórházak és kápolnák viselik országszerte, ábrázolásain hűséges kutyájával látjuk. De miért ő a kutyák és a kutyatartók, valamint az igazságtalanul megvádoltak védőszentje is?
Hogyan vált a szőlősgazdák, szőlőskertek védőszentjévé Donát? Miért hozzá könyörögtek védelemért vihar és jégeső idején? Mi az a donátbúcsú? Cikkünkben a csodatévő püspökhöz és napjához, augusztus 7-hez kapcsolódó hagyományoknak és legendáknak jártunk utána.
Kápolnát építő angyalok, szilvaérés, borszentelés, úrszíneváltozási szőlő – cikkünkben az augusztus 6-ához, Urunk színeváltozásának ünnepéhez kapcsolódó legendáknak és hiedelmeknek jártunk utána.
Július 27-e a hét alvó szent ünnepe. Cikkünkben a keresztényüldözés elől barlangban menedéket találó és ott évszázadokra álomba merülő ifjak legendájának jártunk utána.
Július 25-e Jakab mellett Kristóf napja is, akit ugyan töröltek a szentek naptárából, de tiszteletét őrzik az őt ábrázoló szobrok és a néphagyomány részévé vált legendák.
Apostol és lovag, sírja az egyik leghíresebb zarándokhely. Cikkünkben Szent Jakabhoz és napjához, július 25-höz kapcsolódó hagyományoknak és legendáknak jártunk utána.
Hogyan vált a bűnbánók és a források szentjévé Mária Magdolna? Miért a napján, július 22-én kell vágni a kislányok haját, és miért kell azt utána elásni vagy tűzre vetni? Miért nem szabad ezen a napon mosni, sütni és meszelni, és miért kell esnie az esőnek?
A vértanú szűz az Árpád-kor különösen tisztelt szentje volt, a neki tulajdonított övet még a 17. században is házról házra adták, hozzá fohászkodó archaikus imádságok pedig a 20. századig fennmaradtak.
Július 12-e a tizennégy segítőszent közös ünnepe. Kik alkotják a szentek e csoportját, és miért éppen tizennégyen vannak?
Hogyan hatottak a történelmi traumák a csíksomlyói búcsú történetére? Mi történt a diktatúra évtizedei alatt? Hogyan éledt újjá 1990-től a búcsújárás? Hogyan él tovább Csíksomlyó öröksége? Mohay Tamás néprajzkutatót kérdeztük.
Vay Péter ott volt a Carpathia gőzös fedélzetén, amikor a Titanic túlélőit mentették.
A magyarországi szerb ortodox egyház legnagyobb temploma egy Tolna vármegyei faluban várja híveit és mindazokat, akik szívesen megcsodálják az egyházművészet alkotásait.
Hogyan hoz össze a vallás egy közösséget, amit valószínűleg az Úristen is elhagyott? Szociográfia Tiszabökényből, Kárpátaljáról.
Bódi Mária Magdolna, az 1945 tavaszán vértanúhalált halt lány élettörténete érvényes üzenettel bír mindannyiunk számára.
Nagy álma, hogy megszólaltassa a Notre-Dame vagy a Müpa orgonáját. Az informatikus, aki a vasárnap esti misén orgonál. Maradék idejében pedig operettszubrettnek tanul.
Földnyelv a vízben. Állandóság a változásban. Ritmus a forgatagban. Tiszta szólam a zajban. Megtartó erő a csöndben. A tihanyi bencés monostor hegyre épült városként magasodik a félszigeten. Két égbe törő tornya nem csak a Balaton partján élőknek viszonyítási pont. Három szerzetes vallomása.
Tóth Géza, a Központi Statisztikai Hivatal statisztikai tanácsadója és a Miskolci Egyetem professzora új tanulmányában a magyarországi keresztény egyházak fiatal híveiről készített elemzését a legfrissebb népszámlálási adatokra támaszkodva.
Miért Remete Szent Pál nevét viseli az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, és hogyan kerültek a szent ereklyéi Egyiptomból Budaszentlőrincre, hogy magyar földben nyugodhassanak?
Miért tartja úgy a népi hit, hogy az ókeresztény szűz és mártír Cecíliából – vagyis Cicelléből – örökké ifjú égi muzsikus vált?
Az 541 éve született Luther Márton legfőbb szövetségese és segítője a felesége volt. Egy erős és határozott asszony portréja következik.
