A nagyváradi születésű, zongoraművésznek készülő lány a világ másik végén százéves korában halt meg. Élettörténete csak angolul jelent meg, pedig mindvégig akcentus nélkül, szépen beszélte az anyanyelvét.
Az amerikai magyarság története nem lezárt fejezet, hanem folyamatos változás és alakulás, amelyben az asszimiláció elkerülhetetlen, de lassítható – vallja Antal-Ferencz Ildikó újságíró, aki több mint százhúsz életútinterjút és közel száz riportot készített a tengerentúlon. Magyarnak lenni Amerikában könyvsorozatából készült válogatáskötetéről beszélgettünk a szerzővel.
Volt csodagyerek, akrobata, bergen-belseni túlélő és a Las Vegas-i kaszinók műsorait megtervező menedzser. Aztán megismerte Pavarottit, és létrehozta azokat a megakoncerteket, amelyeken a Három Tenor a fél világot elbűvölte a pezsgő áriával és az Ave Mariával. Rudas Tibor útja a Hajós utcától Santa Monicáig.
Összességében tragikus életének talán legszebb időszakát töltötte a tengerentúlon, ahol a kivándorlók megteremtették a saját kis Magyarországukat.
Dr. Wadgymar Artúr egészen hihetelen életutat járt be. Állítólag párbajban ölte meg édesapját, majd testvére bosszúja elől menekült.
A 20. század női olvasata. Művészek, tudósok, legendás pedagógusok, életmentők és a társaság kedvencei. A második Andrássy lány, az okos és művészi érzékenységű Borbála kitelepítési naplója letehetetlen olvasmány.
Vay Péter ott volt a Carpathia gőzös fedélzetén, amikor a Titanic túlélőit mentették.
Bábeli zűrzavarként élték meg a keleti, illetve közép-európai bevándorlók érkezését az amerikaiak.
A tudós katona próbálkozásait azonban nem koronázta siker, így végül házitanítónak állt.
A ’48-as emigráns Újházy László családjával és magyar menekültekkel hozta létre a telepet.
A, mint Aladár, L, mint… Ladár – betűzte a telefonban, közben gyűrött zsebkendőjével törölgette az arcát a szűk fülkében. Az 1887. március 19-én született Kabos Gyula zseniális színész volt, generációkon átívelő örök kedvenc.
Estván Béla az 1850-es években vándorolt ki az Egyesült Államokba. Az osztrák származású férfi magyarnak adta ki magát, hogy könnyebben tudjon érvényesülni új hazájában. A polgárháború idején kétes fegyverszállításokkal és beszerzéssel foglalkozott, majd könyvet írt „hőstetteiről”.
1987-ben Ceaușescu Romániájából Isztambulon át Németországba emigrált Hajdú Farkas-Zoltán író. Lapunkban megjelent szövegében döntése körülményeit idézi fel.
A Kossuth-emigráció olyan mély benyomást tett az amerikai társadalomra, hogy a magyar kormányzó körútja után több mint tíz évvel is virult még a „magyar kultusz” az Egyesült Államokban. Eszerint a magyarok becsületesek, szabadságszeretők, Kossuth oldalán pedig a vérüket adták a hazájukért.
Fabriczy Kováts Mihály megfordult a Habsburg-, a francia és a porosz hadseregben, valamint harcolt az amerikai függetlenségi háborúban is. Nevét emléktábla őrzi a nyugat-virginiai Charles Townban.
Amerika – az új világ, a lehetőségek hazája, a szabadság földje. A 19-20. században magyarok százezrei hagyták hátra korábbi életüket, hogy átszeljék az Atlanti-óceánt, és szerencsét próbáljanak túl az Óperencián. Sorozatunkban Amerika és Magyarország találkozási pontjait mutatjuk be.
