Az ország legszegényebb településeinek gyerekei számára működtetnek iskolákat a máltaiak. Tapasztalataik a kortárs erőszakban érintett iskolások tízezreinek javára válhatnának országszerte. „Nincs nálunk a bölcsek köve” – mondja Thaisz Miklós oktatási szakértő, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány kuratóriumának elnöke. Válaszuk mindenesetre van.
Mit tehet az iskola felnőtt közössége és mit tehetnek a szülők? Jármi Éva pedagógiai szakpszichológus, bullyingszakértőt kérdeztük.
Reményiné Csekeő Borbála pszichológus, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetője a család szerepéről, a közösség felelősségéről és arról, hogy válhatnak a szemlélők a cinkosok helyett segítőkké.
A Békés iskolák program a hazai közoktatásban megszokottól eltérő szemlélettel segít megelőzni a bullyingot. Legfontosabb eleme az a felismerés, hogy az iskolai bántalmazás kimenetelét a szemlélők határozzák meg. Adler Katalin pedagógus, szociális munkás és mediátor a program hazai elterjesztésében vesz részt.
Baracsi Katalin internetjogászt, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Gyermekvédelmi Internet-kerekasztal tagját kérdeztük.
A KIX alkotói tizenkét éven keresztül követték a kallódó kamaszgyerek, Sanyi életét. De lehet-e fejlődéstörténet hőse az, akinek a nevéhez egy gondatlanul előidézett tragédia is tapad? Hogyan segíthet nehéz sorsú nagyvárosi gyerekeknek a kitörésben egy hobbiprojektnek indult dokumentumfilm? Révész Bálintot, a film egyik rendezőjét kérdeztük.
Wéber Anikó kiskamaszoknak szóló regényeiben megmutatja, hogy mit éreznek a kortársbántalmazást elszenvedő áldozatok, miért válik valaki bántalmazóvá, és mitől félnek a szemlélők.
A kortársbántalmazás témájában számos előadás, sőt komplex színházi nevelési program született az utóbbi években.
