A sárkányokkal kapcsolatos történetek, legendák, mítoszok, illetve ábrázolások számos kultúrában megtalálhatóak. Ennek ellenére meglepően hathat, hogy a szarmaták anyagi kultúrájának is szerves részét képezték ezek a mitikus lények – olvasható az Aquincumi Múzeum közösségi oldalán.
A bejegyzés szerzői hangsúlyozzák, hogy a szarmata hadviselésben fontos szerepet töltött be az ún. sárkányos lobogó, vagy másnéven draco. Ez egy fémből készült üreges tárgy, ami egy sárkányfejben (néha más állatfejben) végződött, a testét pedig egy hengeres alakú szövet alkotta. Az írott források arról árulkodnak, hogy a lovas rohamok alkalmával használták, és a pszichológiai hadviselés egyik eszköze volt. Lucius Flavius Arrianus római történetíró a köetkezőket jegyezte fel ezekről a különleges tárgyakról: „hogy a lovasrohamuk még színesebb és ugyanakkor még félelmetesebb legyen… amikor lovasrohamot hajtanak végre, a keresztülhaladó (széltől) azok úgy felduzzadnak, hogy a vadállatokhoz kiváltképpen hasonlítanak, és valamenynyire sziszegnek is, amikor a túlságosan nagy mozgatásuktól a viharos szél keresztülhalad rajtuk”.
Végül megjegyzik, hogy a zászlókon túl a későszarmata-hun korban megjelennek a figurális sárkányokat ábrázoló edények is. Legfőképp tálakon és korsókon találkozhatunk velük, elsősorban az Alföld középső és déli részén, valamint a Vajdaságban kerültek elő példányaik.
Kiállítás
A pesti oldal új urai – Szarmaták Aquincum szomszédságában című, Aquincumi Múzeumban megtekinthető időszaki kiállítás középpontjában a népvándorláskor első hullámával érkező szarmaták állnak. A tárlat tehát a Duna bal partján elterülő császárkori Barbaricumba kalauzolja a látogatókat, ahol a keleti sztyeppéről érkező szarmaták évszázadokon keresztül meghatározó politikai és gazdasági erőt képviseltek a Római Birodalom szomszédjában – olvasható az intézmény honlapján.
A látogatók a kiállításon betekintést nyerhetnek ezen kevéssé ismert nép mindennapjaiba, valamint megtudhatják azt is, hol éltek, hogyan öltözködtek, mivel foglalkoztak, kikkel és hogyan kereskedtek, harcoltak a szarmaták. Ezen felül megismerkedhetnek különféle szokásaikkal, hiedelemvilágukkal.
A tárlaton az elmúlt évtizedek legbeszédesebb és leglátványosabb szarmata kori tárgyi emlékeit állították ki: többek között a legkorábbi horizonthoz tartozó aranyleletek, a háziipar, a mesterségek emlékei, a Római Birodalommal hol békés, hol háborús időszakot tükröző kereskedelmi áruk és harcászati eszközök is megtekinthetőek. A kiállítás foglalkozik továbbá a túlvilági élethez köthető rítusokkal, valamint az öltözködés és a szépségápolás kellékeivel is. A látogatók végigkövethetik a szarmaták vándorlását, de akár részt vehetnek egy temetési szertartáson is.
A kiállítás 2026. december 31-ig megtekinthető.
Kép forrása: R. Brzezinski – M. Mielczarek: The Sarmatians 600 BC – AD 450. In.: Osprey Men At Arms 373. 47. o.
