
A török fogságba esett magyar főúr alacsonynak találta börtöne belmagasságát
Az oszmánok kezére kerülni sokszor egyet jelentett a halállal, de ha úgy szolgálta a törökök érdeke, akár a helyzethez képest kellemesen is telhettek a börtönévek.
Szöveg: Demeter Anna
Fotó: Máth Kristóf
A veszprémi Völgy Fagyizó kínálata meglepetést biztosan, csalódást semmiképpen sem okoz a betérőknek.
A Benedek-hegy lábánál, kolostorok és kertek ölelésében bújik meg a már több mint tíz éve töretlen népszerűségnek örvendő Völgy fagyizó. Póta Anett és Póta László tulajdonos házaspárnak Veszprém megunhatatlan. Ezt az élményt újabb és újabb díjnyertes fagylaltkülönlegességeikkel szemléltetik az erre járóknak. „Alföldi kis faluból származom, a szüleim egy utazásukon szerettek bele a Séd-völgybe. Annak reményében, hogy ezen a vidéken több lehetőségem lesz, velük tartottam. Pont a mellettünk lévő házba költöztünk” – mutat rá mosolyogva Anett a néhány lépésnyire található otthonukra. „Én pedig a mögöttük lévő házban nőttem fel” – teszi hozzá László, választ is adva arra, hogyan találtak egymásra.
„Addig-addig nézegettük a velünk szemben lévő romos kis épületet, míg a veszprémiek számára is vonzó szerepet álmodtunk neki” – meséli Anett. Ő a közös vállalkozás előtt vendéglátósként, később postán dolgozott, a cukrászmesterséget pedig már a Völgy kedvéért tanulta ki; férje herendi porcelánfestőként főállása mellett vesz részt a munkában.
A házaspár harmadik gyermekeként tekint az egész családot megmozgató üzletre. „Két nagyfiunk is aktívan kiveszi a részét a feladatokból, főként a nyári szünetben. Az eltelt években több mint kétszáz ízesítést találtunk ki, de a kínálatot persze a veszprémiek ízlése formálja” – mondja László. Díjnyertes lett a tökmagos-sós vanília és a borsos marcipán, és tavaly óta sláger a rozmaringos, mézes répafagylalt is. Utóbbihoz egy sült húsok mellé tálalt köret adta az ötletet; hasonló elven készült már baconösdatolya-, cserszegifűszeres- és sörfagyi is.
„Ebből is látszik, hogy igazából bármiből tudnánk fagylaltot készíteni” – nevet össze a házaspár. Évek óta őszinte lelkesedéssel és ugyanolyan minőségben alkotják meg klasszikus és különleges ízeiket. Nem meglepő tehát, hogy a Balatonról és jóval messzebbről is érkeznek kíváncsi kóstolók. „Az emberek gyorsan kötődnek a minőséghez, mi pedig hozzájuk. Nekünk az ad erőt, hogy visszatérnek hozzánk.”

Az oszmánok kezére kerülni sokszor egyet jelentett a halállal, de ha úgy szolgálta a törökök érdeke, akár a helyzethez képest kellemesen is telhettek a börtönévek.

Február 6-án startol Milánóban a téli olimpia, melyre 15 magyar sportoló szerzett kvótát, műkorcsolyában és rövidpályás gyorskorcsolyában bízhatunk éremszerzésben. A játékokon több mint 90 nemzet 2900 sportolója fog küzdeni, 16 sportág 116 számában hirdetnek bajnokot.

Milyen volt a nagy ember kisgyerekként? Hogyan kezdődött Jókai, Bálint gazda vagy Kőrösi Csoma Sándor élete? Milyen kislány volt Szabó Magda vagy Elek Ilona? Van egy könyvsorozat, amelyik erről mesél a gyerekeknek, és a széria most új darabbal bővült: Béres József tanulságokkal teli, küzdelmes történetével.

A táj számomra lehetőség arra, hogy személyes üggyé tegyem az univerzális igazságokat – mondja Csilléry Orsolya. A grafikusművésszel SÁR-ARANY című tárlatáról beszélgettünk.

Rózsahegyi Barnabás Néma hadsereg című könyve nagyapjának, Wágner Levente mérnök hadnagynak a hosszú évtizedek után előkerült doni naplóját és színes fényképeit mutatja be. Egyedülálló történeti dokumentum: ember- és korrajz. A különleges fényképeket most vándorkiállításokon is láthatjuk.