Szöveg: Demeter Anna
Fotó: Máth Kristóf
A veszprémi Völgy Fagyizó kínálata meglepetést biztosan, csalódást semmiképpen sem okoz a betérőknek.
A Benedek-hegy lábánál, kolostorok és kertek ölelésében bújik meg a már több mint tíz éve töretlen népszerűségnek örvendő Völgy fagyizó. Póta Anett és Póta László tulajdonos házaspárnak Veszprém megunhatatlan. Ezt az élményt újabb és újabb díjnyertes fagylaltkülönlegességeikkel szemléltetik az erre járóknak. „Alföldi kis faluból származom, a szüleim egy utazásukon szerettek bele a Séd-völgybe. Annak reményében, hogy ezen a vidéken több lehetőségem lesz, velük tartottam. Pont a mellettünk lévő házba költöztünk” – mutat rá mosolyogva Anett a néhány lépésnyire található otthonukra. „Én pedig a mögöttük lévő házban nőttem fel” – teszi hozzá László, választ is adva arra, hogyan találtak egymásra.
„Addig-addig nézegettük a velünk szemben lévő romos kis épületet, míg a veszprémiek számára is vonzó szerepet álmodtunk neki” – meséli Anett. Ő a közös vállalkozás előtt vendéglátósként, később postán dolgozott, a cukrászmesterséget pedig már a Völgy kedvéért tanulta ki; férje herendi porcelánfestőként főállása mellett vesz részt a munkában.
A házaspár harmadik gyermekeként tekint az egész családot megmozgató üzletre. „Két nagyfiunk is aktívan kiveszi a részét a feladatokból, főként a nyári szünetben. Az eltelt években több mint kétszáz ízesítést találtunk ki, de a kínálatot persze a veszprémiek ízlése formálja” – mondja László. Díjnyertes lett a tökmagos-sós vanília és a borsos marcipán, és tavaly óta sláger a rozmaringos, mézes répafagylalt is. Utóbbihoz egy sült húsok mellé tálalt köret adta az ötletet; hasonló elven készült már baconösdatolya-, cserszegifűszeres- és sörfagyi is.
„Ebből is látszik, hogy igazából bármiből tudnánk fagylaltot készíteni” – nevet össze a házaspár. Évek óta őszinte lelkesedéssel és ugyanolyan minőségben alkotják meg klasszikus és különleges ízeiket. Nem meglepő tehát, hogy a Balatonról és jóval messzebbről is érkeznek kíváncsi kóstolók. „Az emberek gyorsan kötődnek a minőséghez, mi pedig hozzájuk. Nekünk az ad erőt, hogy visszatérnek hozzánk.”
Érdekes hozománya a „mi időnknek” a múltunk iránti vágyakozás, az egykorvolt feltárása és megismerése. Túldigitalizált jelenünk harmadik helyeinek, megtartó közösségeinek keresése az elmúlt századok természetes kapcsolódásaihoz is elvezetett minket. Összeállításunkban a társadalmi élet meghatározó helyszíneit vesszük sorra.
Úgynevezett Kasszandra-levelében a Habsburgokkal való kiegyezést bírálta az egykori kormányzó. Érveit az első világháború részben igazolta, mégsem mondhatjuk, hogy igaza lett volna Deákkal szemben.
A Magna Hungaria az MCC Magyar Összetartozás Intézetével közös sorozatunk. Az első részben egy olyan helyet mutatunk be, ahonnan nemcsak a Tátrára, de történelmünkre is kitűnő és elgondolkodtató kilátás nyílik.
Elkészült a Visegrád és Pap-rét közötti erdészeti út felújítása. A Pilisi Parkerdő közös avatótekerést szervez március 27-én 11 órától, találkozó a visegrádi Kaán Károly-forrásnál.
Volt katona, tanító, rab, Corvin-lánccal kitüntetett megbecsült művész. Megmutatta a világnak, milyen kincsek rejtőznek a Mezőségen, és rögzítette az archaikus moldvai dalokat. Száz évvel ezelőtt ezen a napon született Kallós Zoltán.
