Körtike tanösvény
A hangulatos nevű tanösvény a Szalafő-közeli vidéken visz végig bennünket, az egyes megállók tábláin a környék élővilágáról, természetes és termesztett növényeiről és persze az őrségi gombafajokról olvashatunk.
A hat kilométeres sétán szalafői Templomszertől indulunk és Pityerszerbe érkezünk, az útvonal kerékpárral is megtehető.
Az erdő maga a terápia – az Őrség egy gombász szemével | Magyar Krónika
Míg más játszótereken és grundokon, a szalafői Horváth Csaba gyertyánosok, tölgyesek és bükkösök sűrűjében barangolva töltötte gyerekkora végtelennek tűnő n …
Felsőszeri tanösvény
Ezen az útvonalon az őrségi népi építészet sajátosságait – kódisállásos ház, boronaház, kútház, lábas pajta – fedezhetjük fel. Terepen és közúton is haladunk, mivel van néhány patakátkelés, babakocsival nem nagyon járható, de kerékpárral nyugodtan induljunk el rajta.
A tanösvény Szalafőről, a felsőszeri buszfordulóból indul, innen körülbelül egy-két óra alatt érkezünk el Pityerszerhez. Az útvonal hossza 1,7 kilométer. Az Őrségi Népi Műemlékegyüttes márciusig zárva tart, de így is izgalmas lehet a sétánk, a magyar falusi építészet térségbeli remekművei elevenednek meg előttünk.
| Az őrségi házak sokáig úgynevezett kontyolt zsúpfedeles, sárból tapasztott boronaházak voltak. Ennek a jellegzetes helyi népi faépítészetnek a legszebb példáit a Szalafőhöz tartozó pityerszeri falumúzeumban láthatjuk. Ezekről olvashatunk Nemesnépi Zakál György 1818-ban kiadott, Eőrséghnek leirása című könyvében. „A Tölgyfákat laposra meg faragják, és azoknak végit egymásba kaptsolván mint úgy nevezett Talpfákat alul helyeztetik; – ezekre boronafákat (laposra meg faragott fenyőket) hasonlóképpen egymásba kaptsolva raknak […] a falakat kívül belül Szalmával s polyvával öszve gyúrt sárral vastagon meg Sározzák és ki simítják”. A hagyományos boronaházak többségét a 19. század második felétől a helyi agyagból előállított, égetett téglából készült, úgynevezett kódisállásos épületek váltották fel, a jellegzetes kiugró tornácokkal, ilyeneket láthatunk Szalafőn és Pankaszon is. A porták jellegzetes épületei voltak a lábaspajták és az önálló kamraépületek, a kástuk is. (Forrás: Magyarország – Az útikönyv) |
Sárgaliliom tanösvény
Ez a kirándulóút a Belső-Őrségbe kalauzol minket, ahol többek között megcsodálhatjuk a kora középkori veleméri Szentháromság-templom sok száz éves falait és freskóit, a Szentgyörgyvölgyi-patak és a környező nedves rétek és száraz kaszálórétek élővilágát téli életjelek után kutatva.
A 13. századi Szentháromság tiszteletére szentelt templomot 1360-tól említik oklevelekben. Az egyhajós téglalap alaprajzú templomon a román stílusjegyek mellett (a zömök, erős falak, lőrésszerű ablakok) már megtalálhatók a gótika elemei is (csúcsíves ajtó, a toronyban ikerablakok, szögletes záródású szentély). Az itt található gyönyörű freskókat Aquila János radkesburgi festőmester 1377 és 78 között készítette. A templomot a 17. század közepétől a reformátusok használták, 1733-ban rekatolizálták, 1808-tól elhagyatottan állt. Az 1940-es években új tetőt készítettek a templomra, és elvégezték a legszükségesebb helyreállításokat. A falképek teljes restaurálására csak 1968-ban került sor. A régi Velemér a templomtól nyugatra helyezkedett el, a ma már erdő borította területen.
Isten házai – az Őrség kihagyhatatlan templomai | Magyar Krónika
Négy templom az ország nyugati határszélén: három az Őrség dombjai között, egy annak éppen a déli határán. Mind más, a lélekkel telítettség mégis összeköti …
A veleméri autóbuszmegállóból indulva a gödörházi haranglábhoz érkezünk a 4,5 kilométeres út végén. Gyalogosan nagyjából három óra alatt kényelmesen végigjárhatjuk az útvonalat.
Szomoróczi tanösvény
A szlovén határ mellett elterülő bájos település, Kercaszomor is tartogat egy tanösvényt az őrségi táj felfedezőinek. A talán kevésbé ismert útvonal a hely építészeti sajátosságait ismerteti, a Szent Vencel-templomtól a helyi haranglábon át a sökfás temetőig.
A legismertebb építmény az 1877-ben épült harangláb, tornyát fazsindellyel, szoknyáját cseréppel fedték. Eredeti harangját az első világháborúban fegyvergyártás céljára be kellett szolgáltatniuk a helyieknek. Az 1922-ben öntött új harang felirata: „a Jugoszláv uralom alóli felszabadulás emlékére szerezte Szomoróc község lakossága 1922. évben”.
A különleges, zsindelyes vagy zsúptetős haranglábak a protestantizmussal jelentek meg a vidéken. A legrégebbi harangláb az 1755-ben készült pankaszi szoknyás, de ha arrafelé visz az utunk, érdemes megtekinteni a fazsindelyes gödörházi haranglábat is.
A 2008 óta a „legbátrabb falu” nevet is viselő település tanösvényének hossza három kilométer, mivel a tanösvény a faluban aszfaltos úton halad, kerékpárral, és babakocsival is teljesíthető. A Fürge cselle tanösvénnyel kiegészülve körtúraként is bejárható.
| Szomorócot 1919. augusztus 12-én, az antant által meghatározott demarkációs vonalat is megsértve megszállták a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság csapatai. 1920. augusztus 1-jén a helyi lakosság fegyverrel szállt szembe a betolakodókkal, akik azonban többszörös túlerőben voltak, ezért a felkelést gyorsan leverték. Valószínűleg a bátor kiállásnak is köszönhetően a Határmegállapító Bizottság később úgy döntött, hogy Szomorócot vissza kell adni Magyarországnak, így 1922 februárjában a megszállók kivonultak, és február 9-én Szomoróc visszatért az anyaországhoz. A mai Kercaszomor 1942-ben jött létre Kerca és Szomoróc községek egyesítésével. (Forrás: Wikipédia) |
Fürge cselle tanösvény
Maradva Kercaszomoron, a Kerca-patak és közeli rétek élővilágát, a helyi bükkös-gyertyános tölgyes erdőket bemutató, nagyrészt réteken átvágó túra során a hódok nyomaival is találkozhatunk.
A három kilométeres tanösvény kiindulópontja Pusztatemető, a végpont a magyar–szlovén államhatár, száraz időben babakocsival is teljesíthető.
Forrás és képek: orseginemzetipark.hu, orseg.info, orseg.hu
Kiemelt fotó: Földházi Árpád
