A Folyó szeli ketté címet viselő tárlat a Duna két partján elhelyezkedő térségek régészeti múltját tárja fel a közönség előtt, betekintést nyújtva az őskortól egészen a középkorig terjedő időszak mindennapjaiba. A bemutatott leletek között a paleolitikum, a római és avar kor, valamint a középkor emlékei egyaránt szerepelnek.
A kiállítás a Dunakanyar lakott nagyvárosainak térsége mellett a Budai- és Visegrádi-hegység, a Pilis és a Börzsöny magaslati vidékei, valamint a Zsámbéki-medence és a Pesti-síkság alföldi területeinek feltárásain alapul.
Rajna András, a kiállítást rendező Ferenczy Múzeumi Centrum régészeti osztályának vezetője elmondta: a kiállításon jól elkülönülnek egymástól a Duna bal és jobb partján előkerült leletek. Emellett a folyó mélyéről származó, víz alatti feltárásokból előkerült tárgyakat is bemutatják.
A kiállítás egyik legérdekesebb darabja egy Pécel közelében előkerült, több mint húszezer éves, nagytermetű gyapjas orrszarvú megkövült csontváza.
Az állat maradványai mellett hét pattintott kőeszközt is találtak, köztük vadászathoz használt kőhegyeket és a tetem feldolgozására alkalmas, éles obszidiánpengéket, amelyek szintén megtekinthetők lesznek a tárlaton.
A szervezők egy egyedülálló leletről, egy Kr. e. 3. évezredből származó sírról is beszéltek, amelyben egy italáldozathoz használt edényt találtak. Az edényben végzett vizsgálatok alapján az európai sörfogyasztás egyik legkorábbi jelét azonosították.
A tárlat további különlegessége egy több mint hétezer darabból álló éremlelet, amelyet az 1526-os török hódítások idején rejtettek el a Vatya nevű településen. A kincset egy festett cserépkorsóban helyezték el, amelyet perselyként alakítottak át.
A kiállításhoz kétnapos szakmai konferencia is kapcsolódik, amelyet március 6-án és 7-én rendeznek meg a Művészet Malomban. A részletes program és további információk a múzeum Facebook-oldalán érhetők el.
