Az ELTE Természetrajzi Múzeuma 2002-ben nyílt meg a lágymányosi kampuszon. A modern épület déli tömbjében egy 19. századi, restaurált műemlék bútorokkal berendezett, korhűen kialakított boltíves termében kapott helyet az ásvány- és kőzettár. A tárlat nemcsak ezer ásványfajt mutat be, de megismerhetjük – többek között – azt is, hogy mi maradt meg a meteoritbecsapódásokból vagy a lávakitörésekből.

A kiállítás elénk tárja az elmúlt évszázadok emlékeit is. Az egyetem 1635-ös alapítása után az ásványtani ismereteket a fizika keretében tanították, az önálló természetrajz tantárgy Mária Terézia reformjaival került be az oktatásba. Az 1774-ben alapított természetrajzi tanszék első professzora, Mathias Piller már hatalmas ásványkollekcióval oktatott.
Az oktatási gyűjtemény a következő évtizedek során tovább bővült Mária Terézia legidősebb lánya, Mária Anna főhercegnő gyűjtéseivel, bányahivataloktól érkező példányokkal és József nádor feleségének, I. Pál orosz cár lányának, Alexandra Pavlovnának a kollekciójával.
A 19. század második felében új szerzeményekkel, adományokkal bővült gyűjtemény értékét a tudományos szempontú rendezettsége és a tudományos kutatásokban betöltött jelentős szerepe is emelte.
A biológiai és őslénytani kiállítás egy különleges üvegpiramisban kapott helyet, amelyet két szinten járhatunk körbe kitömött állatok, mára kihalt fajok emlékei, őskori töredékek, preparátumok és olyan egykori kutatási eszközök – mint a transzmissziós vagy a pásztázó sugarú elektronmikroszkóp – között. A biológiai gyűjtemény fejlesztése Margó Tivadarhoz, az Állattani és Összehasonlító Boncztani Intézet vezetőjéhez kötődik, aki a 19. század második felében emelte világszínvonalúvá a kollekciót neves külföldi kutatókkal és intézményekkel együttműködve.
A gyűjtemény fejlesztése a zoológia legmagasabb színvonalú oktatását, szemléltetését célozta.
Olyan darabok kerültek ebben az időszakban a kollekcióba, mint az óriás szivacstelep, a kőkorall vagy a kitömött kacsacsőrű emlős és a hosszúcsőrű hangyászsün.
Az őslénytani tanszéket Európában másodikként alapították 1882-ben, a paleontológiai gyűjteményt az első professzor, Hantken Miksa alapozta meg. A folyamatosan gazdagodó tár egy része megsemmisült Budapest 1945-ös ostroma idején, de a gyűjtemény megmenekült darabjai az azóta beszerzett tárgyakkal együtt a különleges üvegpiramisban kaptak helyet.

A kiállítás újraalapítója Zboray Géza anatómus, az ELTE egyik legnagyobb hatású oktatója volt, aki a lágymányosi kampuszra költözéssel a modern biológia azóta alakult tudományterületeinek – többek között az élettan, a mikrobiológia, a molekuláris biológia – kutatási eszközeit és tárgyi emlékeit is felvonultató tárlatot hozott létre. A kiállítás bemutatja Iharkút ősvilágát, ősmaradványait, valamint a magyarországi mezozoikumi hüllők kutatásának történetét is.
A múzeum matematikai gyűjteménye – többek között a matematikai összefüggéseket, tételeket szemléltető eszközökkel, modellekkel, logikai játékokkal, matematikaversenyek összegyűjtött feladataival – az északi épületben kapott helyet.
A kiállításokat csak előzetes bejelentkezést követően tekinthetjük meg hétköznapokon, valamint havonta egy szombati napon. |
Kiemelt kép: Pixabay