Négy embert kérdeztünk meg arról, hogy az intézmény, illetve kezdeményezés, amelynek életében, szervezésében részt vesznek, hogyan válhat harmadik hellyé. Milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy egy közösségi kert, egy múzeum, egy könyvtár vagy egy táncház képes legyen élettel megtölteni a teret?
Parlament, Zeneakadémia, a marosvásárhelyi városháza és a Kultúrpalota, a szabadkai városháza, a Gresham-palota, Széchenyi fürdő. Templomok, paloták, magánvillák sokasága őrzi Róth Miksa üvegalkotásait, akinek egykori otthona emlékházként várja a látogatókat.
Hol vannak már a tárlók? Azért még akad belőlük. De egy modern múzeum megfoghatóvá teszi az élményt, arra a biztatja a látogatót, teremtsen kapcsolatot a tárggyal, stílussal, korral. Keressen, válasszon és alkosson. A Néprajzi Múzeum interaktív eszközei sok és sokféle lehetőséget kínálnak, hogy bevonódjunk a kiállítások világába.
Szikvizes üvegektől öntözésig, vízemelőtől aranymosóig van itt mindenről kép, tárgy, dokumentum. Az esztergomi Duna Múzeumban tényleg minden a vízről szól. Dunáról, Tiszáról, Balatonról, folyókról, tavakról, kutakról, múltról és jelenről.
Valamikor réges-rég, hajdanában, amikor az órák számlapján még csak egyetlen mutató járt körbe…Kezdődhetne így egy mese, de most igaz történet következik. Megnéztük a székesfehérvári óramúzeumot és mestersége címerét, az órajátékot.
A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum nemcsak a magyar orvostudomány történetének egyik legfontosabb helyszíne, hanem izgalmas múzeum, ahova kamaszokkal is élmény ellátogatni.
A 190 éve született „legzseniálisabb és legmagyarabb tudós” öröksége ma is eleven Lillafüreden. Az utolsó lánglelkű magyar gondolkodó a Bükkben volt igazán otthon. A Pele-ház Borosnyay Kamillával kötött házasságának is emléket állít. Kihagyhatatlan hely egy nagyformátumú személyiség megismeréséhez.
Kurátori tárlatvezetések, épületséták, és különleges tematikus kiállítások segítik idén nyáron a Néprajzi Múzeum látogatóit abban, hogy közelebb kerüljenek a néprajz világához.
Az elborzasztó horrorfilmek korában egy véres gyerekcipő. Régi bűnök hosszú árnyéka, a felderítés módszereinek fejlődése, csendőrök, rendőrök és Kántor, a legendás rendőrkutya. Mindezzel találkozhatunk, ha elmegyünk a Rendőrmúzeumba.
Június 21-én a múzeumok Jókai sokszínű szellemiségét igyekeznek közel hozni a látogatókhoz.
Az ELTE Természetrajzi Múzeuma két nagy térben, az Ásvány- és Kőzettár korhű történeti termében és a Biológiai és Ősténytani Kiállítás különleges üvegpiramisában mutatja be az egyetem természettudományi kincseit.
A technológiai és muzeológiai szempontból egyaránt kiemelkedő Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont kapta az Év Múzeuma 2025 elismerést a „nagy múzeumok” kategóriájában.
Megújult, interaktív kiállítás várja a látogatókat Bartók Béla utolsó magyarországi lakhelyén, Pasaréten. A Csalán úti villában azok is közel kerülhetnek Bartókhoz, akik számára a zenéje megfejthetetlen, „pokoli muzsika”. Bejárás Farkas Zoltán zenetörténésszel, az emlékház igazgatójával.
A kivájt fatörzzsel kezdődött, és most az atom-tengeralattjárónál tartunk. A víz, a szél, a mágnesesség, az idő és az emberi tudás – minden és mindenki hozzátette a magáét. Van Zebegényben, a Dunához közel egy múzeum, amelynek alapítója el akarta mesélni a hajózás hosszú és szép történetét.
A Báthoriakról szóló kiállítással nyitotta meg kapuit a felújított Báthori István Múzeum Nyírbátorban.
Egy régészeti csapat önkéntese bukkant rá augusztus elején arra a világszenzációnak számít nyakékre, amely nagyjából három évezrede pihent a Somló-hegyen és a Magyar Nemzeti Múzeum kamaratárlatán meg is csodálható október közepétől.
Veszélybe került a pasaréti Szabó Lőrinc-emlékszoba, a költő személyes tárgyainak múzeuma húszezres könyvtárral. Szabó Lőrinc unokája, Gáborjáni-Szabó Réka a nyilvánossághoz fordult segítségért.
