Mit tehetsz, ha téged vagy egy társadat bántalmazás ér? Látszólag egyszerű kérdés, ha a diákok önvédelmét blokkoló tényezőket nem vesszük számításba. Például azt, hogy otthon esetleg eleve az erőszak a normalitás. Vagy azt, hogy nem tiszta, miben más a segítségkérés és az árulkodás.
A Máltai Szeretetszolgálat iskoláit vezető szakemberek papírszagú oktatási anyag helyett párbeszédet kezdeményeztek, és az érintettektől kértek választ, rajzban. Nyolc óvodát, hét általános és egy fejlesztőiskolát, valamint négy középiskolát tartanak fenn felzárkózó térségekben Tiszabőtől Tiszaburán és Gyulajon át Tarnabodig és Nyírpilisig.
| HÍVÓSZÓ: NE BÁNTS! A Magyar Krónika magazin márciusban megjelenő, 113. lapszámának Hívószó rovatát a kortárs gyermekbántalamzás, a bullying témájának szenteltük. Összeállításban foglalkozunk a gyerekközösségekben egyre erősődő erőszak, agresszió jelenségével és a megelőzés lehetőségeivel. Megszólaltatunk oktatási szakértőt, mediátort, pszichológust és egykori érintettet is. |
Máshogy jelentkezik-e a bullying, a bántalmazás az iskolákban a legszegényebb településeken, mint máshol?
Sokkal összetettebben kell értelmezni és megközelíteni. Az ország háromszáz felzárkózó településéről beszélünk, a legkilátástalanabb helyzetben élőkről. Jellemzően sajnos a veszélyeztetés több formája van jelen akár egyszerre az életükben az elhanyagolástól a fizikai bántalmazáson át a szexuális abúzusig, és akkor az alkoholnál olcsóbban elérhető drogok használatáról még nem beszéltem. Ezt hozzák a gyerekek a családokból. Azoknak a gyerekeknek a traumái, akikkel otthon erőszakosak, akik állandóan éhesek, mert nem kapnak rendesen enni, iskolai erőszak formájában is továbbgyűrűzhetnek.
| A BULLYING EGY EGÉSZ KÖZÖSSÉGET ÉRINT Bullying, másnéven iskolai kortársbántalmazás alatt a másik diák feletti agresszív hatalomgyakorlást értjük. A bántalmazás mindig szándékos, ismétlődik, az elkövető és az áldozat közötti erőviszony pedig egyenlőtlen. Nem tartozik ide a játékos verekedés, az egyszeri támadás vagy a jó szándékú ugratás, de kiterjed az indirekt, illetve a kapcsolati bántalmazásra is. Bármelyik iskolában előfordulhat, gyakorisága, következményei miatt a gyerekek jóllétét befolyásoló problémának számít. A kortársbántalmazás nem új jelenség, de korábban nem ismerték fel a traumatizáló hatását, ezért nem tartották súlyos problémának. A bántalmazó helyzetekben nem csak a bántalmazott sérül, a probléma az egész közösséget érinti. |
Hogyan tudják a kortársbántalmazást kezelni, megelőzni az iskolákban ilyen összetett esetekben?
Van egy átfogó keretprogramunk, a Jelenlét program, ami nem más, mint az elszegényedett kistelepüléseken végzett állandó és intenzív szociális munka. Fontos, hogy állandó. Lelkes civilek olykor feltűnnek ezekben a térségekben segítő szándékkal, de eseti módon itt nem lehet előrébb lépni. A Jelenlét program az iskolai erőszakra is reagál. Vannak közös mintázatok, de minden esetet egyedi módon közelítünk meg, és azon dolgozunk először, hogy meglegyen az adott településen érvényes diagnózis. Tarnabod például egy hétszáz fős falu Heves megyében. Itt a fogantatástól a foglalkoztatásig jelen vagyunk minden lehetséges módon, ez a megtartó jelenlét a megelőzés kulcsa. Működik Biztos Kezdet Gyerekház, hogy legyen hova mennie segítségért újszülöttjével a kismamának. Van tanoda és foglalkoztatásra képes elektronikai bontóüzem is helyben. A Máltai Szeretetszolgálat tartja fenn az iskolát és az óvodát is, ezekben az intézményekben különös figyelmet és komplex segítséget kapnak a gyerekek. Ezzel együtt nagyon érzékeny a helyzet. Szigorúan vesszük a jelzőrendszert a gyermekvédelmi törvényi keretei között. Van olyan, hogy nincs más megoldás, mint a gyerek kiemelése a családjából. A gyerekeket érő trauma az iskolai közösséget is megviseli.
| MEGKÜZDÉS NEHÉZ TEREPEN A háromszáz legszegényebb településen összesen annyi ember él, mint Komárom-Esztergom vármegyében. A következő húsz évben pedig ezen a háromszáz településen fog megszületni a gyerekek hét-nyolc százaléka. Súlyos aránytévesztés lenne azonban a bullying jelenséget „szegregálni”. Egy 2018-as felmérés alapján a hazai iskolások 40 százaléka – szociális háttértől függetlenül – közvetlenül érintett a kortárserőszak bizonyos megnyilvánulásaiban. Ez több mint 700 ezer általános és több mint félmillió középiskolás diákra vetítve bántóan nagy szám. A legnehezebb terepen kiérlelt megküzdési módok és tapasztalatok rendszerszinten is értékesek, hasznosíthatók lennének a megelőzésben. |
Mit tesz ilyenkor a tanár?
Az azonnali traumafeldolgozásra fókuszál az osztályközösségben, akármi is történt. Január közepén tragikus haláleset történt Tarnabodon. Egy kisfiú kiesett egy traktorból, és szinte rögtön életét vesztette a balesetben. Másnap reggel már ott volt a szeretetszolgálat pszichológusa a tanár mellett a tizen-egynéhány fős osztályban. Azonnali megerősített jelenléttel reagálunk, nem csak ilyen végletes esetben.
Amennyire engedik, a családok életében is jelen vagyunk.
Szoros kapcsolatot tartunk a szülőkkel.
Hogyan?
Akár úgy, hogy kimegyünk házhoz. Ha egy gyerek nem jelenik meg egy-két napig az iskolában, biztosan kimegy egy tanár, és bekopog a családjánál. Nálunk alapelv, hogy senkit nem veszíthetünk szem elől. Így volt ez a covidjárvány idején is. Online oktatás ide vagy oda, törekedtünk a személyes kapcsolatok fenntartására.
A közoktatásban általánossal ellentétes iránynak tűnik. Az iskolák többsége a szülőkkel inkább intézményes viszonyt ápol, már az osztályterem ajtajában sem látja őket szívesen.
Azt látjuk, hogy ez nem működik. Fontos a bizalmi kapcsolat, el kell magyarázni akár napi szinten, mi miért történik. Szöveges értékelést vezetünk be például az egyik iskolánkban alsó tagozaton és a felsőtagozat elején. Fontos, hogy a szülő lássa, ez hogyan szolgálja a gyereke fejlődését. Kifejezetten azon vagyunk, hogy a szülőket behívjuk az iskola falai közé. Szerveztünk már a helyi viszonyokhoz szabva kosárfonó szakkört az egyik iskolánkban, aminek a célja, hogy kötetlenebb keretek között is épülhessen a bizalom szülők és pedagógusok között a gyerekek érdekében. De van, ahol „anyatigrisklub” működik, ezzel is az anyák közötti közösséget, összetartást, az oktatás iránti bizalmat szeretnénk erősíteni. Meggyőződésem, hogy a szülőkkel ápolt közvetlen, partneri, bizalmi kapcsolat az iskolai erőszak megelőzésének is a kulcsa.
A másik alighanem az érintett gyerekek bevonása. Mintha ki akarták volna ugrasztani a nyulat a bokorból egy bullying témájú rajzpályázattal. Ez volt a cél?
Igen, beszélgetést akartunk kezdeményezni. Egymással töltik a legtöbb időt a gyerekek, fontos, hogy érezzék a közösségüket működtető dinamikák határvonalait, éljék meg egymás látószögét. Azt, hogy mit jelent bántalmazást elszenvedni, kiközösítve lenni, félni. Nem feltétlenül értik, mit jelent árulkodni és mit jelent saját maguk jogos védelmében segítséget kérni. Egy ilyen pályázatot kiírni nem pénzkérdés, de mozgósító ereje van. Fontos beszélgetéseket indítottak el a rajzok. Az ilyen beszélgetések érlelik a legjobban a közösséget a jobb működésre.
Mit tesznek azért, hogy a tanárok felkészültebbek legyenek a bántalmazó esetek felismerésében, kezelésében?
Bevezettünk egy bántalmazáskezelési protokollt fél éve, ebben lépésről lépésre elmagyarázzuk, mit kell tenniük a kollégáknak bármilyen bántalmazás esetén. Nem álltunk meg a jogszabályi keretek gyakorlatias magyarázatánál. Műhelyeket is tartunk rendszeresen, hogy az akár jogilag be sem sorolható, de érezhetően problémát jelentő bullyingesetek is kezelhetők legyenek. Megvitatjuk, átbeszéljük őket. A felzárkózó településeken kerekasztalokat is szervezünk minden olyan szereplő bevonásával, akik a gyerekek érdekében hivatottak szolgálatot teljesíteni. Ezeken az aktuális ügyekről szóló megbeszéléseken is ott van a tanár, a védőnő, a gyermekjólétis, a szociális munkás, de még a rendőrkapitány, a polgármester is. Most, miközben beszélgetünk, egy gyermekvédelemmel foglalkozó kollégám úton van a Kunhegyesi járásba egy gyerek ügyében.
A hatáskörök határvonalai mentén passzolgatott felelősségben nem hiszek.
Azt gondolom, a gyerekek érdekében csak élő szövetként
tudnak jól működni az illetékes szereplők.
Finnországban 2007 óta működik kortársbántalmazást megelőző program, amiben az iskolák 90 százaléka részt vesz. A hatására már a bevezetés évében 40 százalékkal csökkent az iskolai megfélemlítések száma. Mit tenne a máltai tapasztalatokból egy hasonló hazai prevenciós programba, ha lenne?
Jó, hogy a finneket említi. A KiVa a finn Kiusaamista Vastaan rövidítése, aminek jelentése: a megfélemlítés ellen. Valóban jól működő program. A múlt héten jöttem haza Helsinkiből, finn iskolákat látogattam. Ott tényleg érvényes: a gyerekek jogai, érdekei mindenek előtt. Civil mentorok kísérik a hátrányos helyzetű gyerekeket, otthonosan mozognak a tantestületben, partnerként kezelik őket. Ezt itthon nehezen tudom jelenleg elképzelni. Mereven él, hogy az alaptanterv és a kapcsolódó jogszabályok kijelölik a mozgásteret, és az a jó, ha az iskola mindent elintéz a saját falain belül. Ezzel szemben a máltai iskolákban tágan értelmezzük a nevelési, oktatási feladatunkat, a gyerek érdekéből indulunk ki, ezért a pedagógusok együttműködnek az egészségügyi, szociális ellátórendszerben a gyerekek körül lévő kollégákkal, az önkormányzatokkal is. A szülőkkel kifejezetten szoros kapcsolatra törekszünk. Az élményalapú feldolgozást bármilyen iskolai problémára bevetjük, ilyen ez a rajzpályázat is. A prevenció fontos eszközének érzem, hogy ne csak a tananyagot minél magasabb szinten leadó intézményként tekintsünk az iskolákra.
Szerintem egy iskola akkor jó, ha a kötelező oktatáson túl is képes izgalmas,
értékes programokat kínálni a gyerekeknek.
Ilyen megfontolásból indult tíz éve a Máltai Szimfónia is?
A Máltai Szimfónia a szeretetszolgálat zenei-szociális programja, eszközként használja a zenét, hogy segítse a hátrányos helyzetű, iskolai problémákkal küzdő gyerekek beilleszkedését. Nem tehetséggondozás tehát, a felzárkózó településeken fontosabb, hogy minél többeknek elérhető legyen a fejlődés élménye. A kistelepülési szimfónia csoportok összeállnak nagy zenekarrá és rendszeresen fellépnek például a Zeneakadémián, néha külföldön is. Az összetartozás, a siker élménye és a gyerekek hétköznapi valóságán túlmutató perspektíva ebben az igazán megfizethetetlen. Nagy erő a közösségépítésben.
_________________________
| A Máltai Szimfónia program módszerével országszerte ötven településen zajlik zeneoktatás. A hangsúlyt a közös zenélésre és a tehetséggondozásra helyezik, így juttatva már a kezdetekkor zenei sikerélményekhez a gyerekeket. A videóban Nagy Kálmán, a Máltai Szimfónia programvezetője kalauzol el Tarnabodra. |
____
Kiemelt kép: MMSZ / Majoros Árpád Csaba
