Milyen lenne a gyerekek 
tervezte Veszprém?

Szöveg: Ferenczi-Bónis Orsolya
Fotó: Máth Kristóf

A veszprémi Stamp alkotóprogram szakmai vezetőjével, Berta Barnával és oktatási programvezetőjével, Berta-Szénási Pannával beszélgettünk.

„Veszprém a gyerekek városa is. Érdemes figyelni rájuk és támogatni őket abban, hogy meg tudják fogalmazni a lakóhelyükkel kapcsolatos igényeiket, ötleteiket” – vallja Berta Barna és Berta-Szénási Panna. A négygyerekes házas­pár nem csak szülőként ért a kisgyerekek és a kamaszok nyelvén, immár tizenhat éve tart foglalkozásokat és táborokat, hogy az új generáció tagjai megtapasztalhassák a kétkezi alkotás örömét, miközben fejlesztik művészi és kreatív képességeiket.

„Az első gyerektáborokat még egyetemistaként tartottuk barátommal, Huszár Andrással – idézi fel a kezdeteket a Mome formatervezés szakán végzett Barna. – Az volt az elképzelésünk, hogy úgy foglalkozunk a gyerekekkel, ahogy mi tanultunk az egyetemen. Így a formatervezéstől kezdve az animáció, a fotó és a grafika világán keresztül a textil-, kerámia-, illetve ékszertervezésig mindenbe bevezettük a résztvevőket. Fontosnak tartottuk, hogy a diákok a maga teljességében lássanak át egy-egy folyamatot az ötlet megszületésétől a buktatók megoldásán át egészen addig, hogy bemutatják a többieknek az elkészített darabot. Ösztönösen különböző élményalapú módszereket használtunk, majd egyre tudatosabban alkalmaztuk a készségfejlesztő technikákat és dolgoztuk ki a program pedagógiai hátterét. Szerettük volna a kreativitást vonzó alternatívaként felmutatni az öncélú kütyüzéssel és az egészségkárosító szokásokkal szemben, ezért lett Design és Egészség Modell, azaz Demo az egyesületünk és a programunk neve.”

A táborokkal és tehetséggondozó foglalkozásokkal Barnáék bejárták az országot, és a határon túl is számos helyre eljutottak, mígnem Barna rádöbbent, hogy szülő­városában, Veszprémben még nem tartott semmilyen alkalmat. Ekkor hívták életre az egyesületen belül a Stamp projektet. A fiatalok ennek során otthonuk és iskolájuk környékét bejárva oszthatják meg gondolataikat, majd olyan tárgyakat tervezhetnek és alkothatnak, amelyekkel fejlesztik, színesítik és gazdagítják a várost.

„Nagy felismerés volt számunkra, hogy a gyerekek nem élik meg az utcai tereket, nem tudják, mit érdemes nézni egy épületen, nem értik, egy városrész kialakításának mi lehetett a célja” – magyarázza Berta-Szénási Panna. Miután felmérték a fiatalok tudását, a házaspár a Veszprém Megyei Honismereti Egyesülettel olyan helytörténeti sétákat szervezett, amelyeken a gyerekek szabadon szaladgálhattak, miközben az éppen látott helyről, házról kaptak információmorzsákat, majd megfogalmazhatták, milyennek találják az adott környéket. A megfigyelt stílusjegyek alapján mind a hét városrész fiataljai készítettek fából egy rollert, amellyel terveik szerint mindannyian eljutnak majd a kijelölt találkozópontig. „Az ötlet abból fakadt, hogy a veszprémi iskolák nem nagyon kapcsolódnak egymáshoz, és ezen változtatni szerettünk volna” – magyarázza a pedagógia- és filozófiatanár Panna.

A városban tartott nyilvános workshopokat két helyszínre – az óvárosi részre és a lakótelepek világára – álmodták meg. A kurzusokon a gyerekek igényei alapján, a helyi értékekből inspirálva készítenek különféle tárgyakat. A tavalyi óvárosi kurzuson például a Márkus lépcsőt választották ki. Az eldugott, sikátorszerű kis lépcsőn a gyerekek sokáig szoktak üldögélni tanítás után. A foglalkozáson fából ácsoltak olyan piknikbútorokat, amelyekkel meghosszabbíthatták az ülőfelületet, ráadásul a színes tárgyak feldobták a szürke bazaltköveket.

A program hosszú távú hatása megkérdőjelezhetetlen. Azok a gyerekek és fiatalok, akik lehetőséget kapnak arra, hogy már diákként bekapcsolódjanak a városukkal kapcsolatos tartalmas és élményteli párbeszédbe, megfogalmazhassák igényeiket és ötleteiket, szorosabban kötődnek hozzá, és felnőttként is elkötelezettek maradnak iránta.

Hasonló tartalmak

Kónya Máté, a Világeleje Ünnep előadója, Fotó: Németh Ildikó

„Nézd meg, hogyan élsz, és mit adsz tovább!” – Egy 19 éves biológus válaszai a válságok korára

Miközben sokan temetik a Z generációt, Kónya Máté, az első Világeleje Ünnep legfiatalabb előadója saját kutatásaival, civil munkájával és radikálisan józan világképével cáfolja a hiedelmeket: nem a technológia, hanem a kollektív felelősség felvállalása és a természethez való visszahangolódás hozhat valódi változást klímakérdésben is. Biológus egyetemistaként azért küzd, hogy a jövőt ne a növekedéslogika, hanem a józanság és a közösségek ereje formálja.

A Potykától a Titánig – együtt a gemenci szarvasokkal 

A Potykacsárdától a pörbölyi Ökoturisztikai Központig apasztottuk a kilométereket a Dél-Gemenc ártéri rengetegében. Átöleltük az ország legnagyobb kerületű fáját, figyeltük az erdő ezernyi rezdülését, s mielőtt visszatértünk volna Bajára, szalonnát sütöttünk a vadregényes Duna-part kövei között.

KRoNIKA.HU Hírlevél

Légy részese a történetnek!