Jókai életszerű tündérmeséje – így jelenik meg az Al-Duna világa Az arany ember című regényben
Jókai a földrajzi pontatlanságok és a romantikus túlzások ellenére nagyon is realista képet adott az Al-Duna meseszerű világáról.
Szöveg: Bakai Anna, Demeter Anna, Meszleny Zita
Fotó: Földházi Árpád, Toroczkai Csaba
A városlakókat faggattuk arról, milyen számukra egy tökéletes nyáresti program Veszprémben.
Márkusné Vörös Hajnalka,
LEVÉLTÁROS, HELYTÖRTÉNÉSZ
Aki egy nyári este Veszprémben sétál, menjen el a viadukt közelében húzódó Tethys-alagúthoz, amit a helyiek csak Halagútnak hívnak. Közösségi kezdeményezésre az addig elhagyatott területet nemrég visszakapták a lakók, ráadásul nem is akárhogy: a kikövezett átjáró falát a több mint kétszázmillió évvel ezelőtt itt húzódó Tethys-óceán élővilága színesíti. Köztük fellelhető a kavicsfogú álteknős alakja is, melynek első maradványai innen kerültek elő. Sötétedés után a képet napelemes fények világítják meg, ami különleges, őstengeri hangulatot kölcsönöz a helynek. Nemhiába népszerű a fiatalok körében.
Szekeres Dávid,
A MÉZ RÁDIÓ MŰSORVEZETŐJE
Ha csendes, elvonulós estére vágyom, fogok egy piknikpokrócot, és kiülök a Benedek-hegyre. A nyár csúcspontját azonban nekem a Rozé, rizling és jazz napok jelentik. Az az én szerelmem-fesztiválom. Ha ott ülhetek az Óváros téren, színes égősorok alatt a babzsákon, a kezemben valami finom helyi étellel, miközben a háttérben jazz-zene szól, olyankor úgy érzem, tökéletes az életem. Nekem ennél több nem is kell.
Porkoláb Eszter,
A HESTER’S LIFE EGYIK ALAPÍTÓJA
Reggeli ember vagyok, imádok futni, főleg nyáron. Hatkor indulok el a csodaszép körömre, mindig útba ejtem a Betekints-völgyet és a Kolostorok és kerteket. Mesebeli helyek, főleg kora reggel, amikor még minden nyugodt. De ha valaki nem szeret futni, azt ajánlom, hogy csak cél nélkül induljon neki Veszprém felfedezésének: gyönyörűek a terek, az utcák; nagyon szeretem a Kossuth utcát és a várat, a Benedek-hegyet és az alatta elterülő Szerelem-szigetet.
Zsandár Tamás,
A WINE & VINYL BAR & STORE LÉTREHOZÓJA
Egy langyos nyári este biztosan lesétálnék a Szerelem-szigethez, majd ott meginnék egy jó pohár bort. Aztán újra elindulnék, hogy felfedezzem Veszprém eldugott helyeit. Végigsétálnék a Séd partján, megcsodálnám a Margit-romokat, felmennék a várba, majd a belvárosban egy kellemes vacsorával fejezném be a napot.
Rétfalvi Bernadett,
A PAPÍRKUTYA EGYIK MEGÁLMODÓJA
Mivel folyamatosan emberek között vagyok, az igazi feltöltődés számomra biztosan egy kicsit csendesebb helyhez kötődne. Idén nyáron nyílik például a Füge fagyizó második üzlete, a Füge Liget az Erzsébet ligetben, szerintem hangulatos teraszos élményt kínál majd. Ha pedig szórakozás, mindenképp az egykori Balaton Bútorgyár területén működő Gyárkert KultúrParkot mondanám, ahol négy hónapon keresztül igazi fesztiválhangulatot élhetünk át neves hazai előadókkal és világsztárokkal – akár egy átlagos hétköznap este is.
Tóth Andrej,
A KUNSZT! ALAPÍTÓJA
Nagycsaládosként a Kunszt! számunkra is körútjaink tökéletes kezdő- és végpontja. Sétánk rendszerint a várból nyíló kilátás megcsodálásával kezdődik, majd a három leánygyermekünkkel és fiú kutyánkkal meg sem állunk a Séd patakig. A sekély vize felett átívelő hidacskák, fűzfák, malmok és persze a játszótér – kész mesevilág ez nekünk. Minden évszak más csodát rejt számunkra, egyszerűen megunhatatlan.
Jókai a földrajzi pontatlanságok és a romantikus túlzások ellenére nagyon is realista képet adott az Al-Duna meseszerű világáról.
Több mint húsz éve indult a párkányi Hídőr program, azóta az Antarktiszt leszámítva az összes földrészről a régióba csalogatja a művészeket. Himmler Györggyel, a Párkány és Vidéke Kulturális Társulás vezetőjével kultúrák kapcsolódásáról, emberi és természeti értékekről beszélgettünk.
Vannak hivatások, amiket mintha szuperhősökre szabtak volna. Olyanokra, akiknek nem emelkedik meg a pulzusa, amikor nyolcvanhét méter magasan megbillenti őket a szél, és akik egy hajszálvékony repedést is észrevesznek az acélban. Négy hídmester dolgozik a fővárosban, közülük Tóth Krisztiánnal jártuk be Budapest egyik rejtett és különleges világát.
Több mint hetven éven át egy indián törzs táborozott a Dunakanyarban. A harmincas évek egyik legismertebb tudósa, Baktay Ervin alapította. Évtizedekig harmóniában éltek a természettel, a táborban többgenerációnyi indián nőtt fel. Aki ott volt, lélekben indiánná lett mindörökre.