Egyik kutya, másik eb – mondjuk, ha két lehetőség közül mindkettő egyformán rossznak tűnik. De vajon miért szerepel ebben és még számos más mondásban negatív értelemben a kutya? Miért tüntetik fel rossz színben a szólások az ember leghűségesebb barátját?
Aki „irigy, mint a kutya”, az nagyon irigy, akiben „keresztül van a kutya”, az ízig-vérig gonosz, akiben „kutya van”, az nagyon makacs, akire „úgy néznek mint a kutyára”, azt megvetően, dühösen figyelik, akit „kutyába sem vesznek”, azt nem becsülik, figyelemre sem méltatják. Ami „a kutyák harmincadjára jutott” az pusztulóban van, ha „kutya világ” lesz, akkor valaminek rossz következménye lesz.
Az „aki kutyával jár, tanuljon meg ugatni” szólás jelentése, hogy aki aljas emberek közé keveredik, annak magának is le kell alacsonyodnia hozzájuk. A „tégy jót a kutyával, megugat érte”, „sokat hízelkedik a kutya, de nem hisznek neki”, „őrizkedjél az alvó kutyától” mondásokban a kutya a magát hálásnak, szelídnek tettető, de valójában hitvány, hálátlan, rosszindulatú emberre utal. A török eredetű „a kutya ugat, a karaván halad” szólásban is a kutya a gáncsoskodó, fecsegő, alacsonyabb rendű ellenfelet jeleníti meg a fontos ügyét céltudatosan megvalósító emberrel szemben.
Miért ugat a kutya, amíg a karaván halad? | Magyar Krónika
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal „a kutya ugat, a karaván halad” szól …
A kutya alakjához kapcsolódó egyik hiedelem szerint ez az állat kapcsolatban áll a szellemvilággal, a gonosz erőkkel. A néphit szerint az ördög képes felvenni a kutya alakját, és kutyaképében megjelenni az emberek előtt. Pacsai Imre Magyar szólások és közmondások párhuzamai a török nyelvekben című tanulmányában olvashatjuk, hogy ezt a hiedelmet a boszorkányperek tanúvallomásai is jól tükrözik, és ez az alapja a török „a kutyának, ami a dzsámi falára vizel, el kell pusztulnia” és a magyar „ki, kutya, a templomból!” szólásoknak.
Bárdosi Vilmos Magyar szólások, közmondások értelmező és fogalomköri szótára című munkájában egy másik magyarázatot is ad. E szerint a régi háborúk idején, a török hódoltság, majd a kuruc-labanc harcok korában az elmenekült vagy legyilkolt emberek háztartásából sok kutya maradt gazdátlanul, amelyek elvadulva kóboroltak, elhullott dögön éltek és okkal váltottak ki félelmet az emberekben. „A kutyák harmincadjára jutott” szólás például abból a félelmetes képből eredhet, hogy az út szélén magára maradt magányos vándor vagy a csaták, út menti rablások következtében temetetlenül hagyott holttestek vad, kóbor kutyafalkák martalékává váltak.
Érdekesség, hogy számos más olyan szólásunk is van, amelyekkel, akárcsak az „egyik kutya, másik eb” közmondással, elítélően fejezzük ki két ember hasonlóságát. Ezek közé tartozik az „ő sem jobb – vagy különb – a Deákné vásznánál”. A tréfás szóláshasonlatot arra mondják, akinek ugyanúgy megvannak a maga hibái, mint mindenki másnak, eredete pedig egy mára már feledésbe merült anekdota.
Ki az a Deákné, és miért nem lehet senki jobb a vásznánál? | Magyar Krónika
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal az „ő sem jobb a Deákné vásznánál” s …
Szintén e csoportba tartozik az „egy követ fújnak”. A szólást azokra mondjuk, akik azonos állásponton vannak, egyetértenek. Eredete egy régi babonában gyökerezik, amely szerint a kígyók tavasszal összegyűlnek, hogy közösen létrehozzák a mágikus erejű kígyókövet. A magyar népi hit szerint erre Szent György-nap előtt vagy nyáron került sor.
Milyen követ fújnak valójában, akik egyetértenek? | Magyar Krónika
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal az „egy követ fújnak” szólás jelenté …
Kiemelt fotó: Kováts Gábor
