A székesfehérvári Szent István Király Múzeum anyagi támogatásával lehetőség nyílt néhány környékbeli régészeti feltárásból származó minta radiokarbon kormeghatározására. Ezek közé válogatta be Szücsi Frigyes régész a bodajki Kálvárián 2022-ben végzett mentő feltárásából származó egyik embertani mintát. A Kálvárián akkoriban egy beruházás földmunkái közben teljesen váratlanul bukkantak emberi csontvázakra, amelyek a tájolásuk, a zsúfolt, több rétegben való elhelyezkedésük és a mellékletnélküliségük alapján egy templom körüli temető képét mutatták, templomromot azonban nem találtak, és arra írott forrásokban sincs utalás. A leletmentés után is kérdés maradt tehát a temető kora, függetlenül attól, hogy egyértelműen középkori jellegűnek tűnt. A radiokarbon vizsgálattól remélték a szakemberek, hogy körvonalazza a temetkezések időszakát – írják a Szent István Király Múzeum közösségi oldalán.
Kiemelik, hogy az eredmény minden várakozást felülmúlt: a vizsgált személy 95,4%-os valószínűséggel 994 és 1028 között hunyt el, tehát Szent István király kortársaként élt. A dombon feltételezett templomról egy legenda is élt a környéken, amelyet Wilibald kapucínus atya a 17. század végén jegyezett le. Eszerint Szent István Király kápolnát alapított Bodajkon, ahová Imre herceggel csónakkal jártak ki imádkozni. A templom körüli temető részeként értelmezhető sírok elhelyezkedése alapján a népi emlékezetben megőrzött Szent István-i kápolnának (talán inkább egy kis plébániatemplomnak) a Kálvária-dombon kellett állnia, függetlenül attól, hogy nyomait (még) nem ismerjük. További radiokarbon vizsgálatok és az embertani anyag tudományos feldolgozása nyújthat majd még pontosabb információkat erről a különleges kora Árpád-kori temetkezési helyről.
A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a természettudományos adat igazolhatja az ezeréves bodajki hagyomány valóságát a Szent István király korabeli bodajki kápolna (templom) építéséről.
Valószínűleg Bodajk a legrégebbi magyar búcsújáróhely, a hagyomány szerint szent kútját már a 9. században zarándokok látogatták. A búcsújárás meghonosítását a hagyomány szerint Szent Istvánnak köszönhetjük, a Kálvária-dombon feltételezett kápolnát a hagyomány szerint később Szent Gellért püspök és Szent László király is felkeresték – írtuk korábbi cikkünkben, amelyben kollégánk számolt be az Országos Kéktúra Bodajk és Kisgyón közötti több mint harminc kilométeres szakaszának bejárásáról.
Kép: SZIKM Régészeti Örökségvédelmi és Tudományos Osztály
