Az MVM Mátra Energia Zrt. bükkábrányi lignitbányájához kapcsolódóan már 2007 óta végez a miskolci Herman Ottó Múzeum Régészeti Osztálya kisebb-nagyobb feltárásokat a Vatta- Csincse-Bükkábrány települések által határolt területen.
2023-tól kezdve 2025 augusztusáig közel 160, a középső bronzkorra/késő bronzkorra datálható temetkezést tártak fel. Nagyjából a Kr.e. 1700/1600-1300 közötti időszakra teszik a temetőt, de ennek pontosításában majd radiokarbonos kormeghatározási módszer segítségét is igénybe veszik – olvasható a múzeum közösségi oldalán.
A sírok több csoportba sorolhatóak – a középső bronzkori, Füzesabony-kultúrára inkább a csontvázas, kötött szabályrendszer szerinti temetkezés jellemző. A férfiakat fejjel NY-felé, a jobb oldalukra fektetve, míg a nőket fejjel K-felé, bal oldalukra helyezve temették el, enyhén zsugorított pózban. A mellékletek egységesnek mondhatók: tálak, bögrék és korsók kerültek az elhunyt mellé a sírokba. Több esetben fémtárgyakat is találtunk, melyek főként különböző funkciójú bronz tűk voltak. Nem ritkák a bronz árak sem. Néhány temetkezésnél megfigyeltünk bronz spirálokat is. Három női temetkezés esetében pedig aranytárgyak is napvilágot láttak – arany spirálok, poncolt lemezdíszek, gyöngyök és áttört kúp formájú díszek formájában.
A késő bronzkori, Halomsíros-kultúra temetkezéseik között viszont egyaránt megfigyelhetők a hamvasztásosak és a csontvázasak is. Néhány esetben pedig körárok is keretezte a sírgödröt.
Kortárs sírrablás
Sajnos a temetőben 80-85%-os a rablottság aránya – a legtöbb esetben saját kortársaik tértek vissza és a vázrészek, mellékletek bolygatásával, áthalmozásával emelték ki a fémtárgyakat. Azonban olyan eset is előfordult, amikor egy későbbi megtelepedés egyik gödrét ásták rá egy sírra.
Rejtélyes körárok
A lelőhely monumentalitását jelzi, hogy az elmúlt 3 évben több mint 1200 stratigráfiai egységszám (azonosítható régészeti jelenségekhez rendelt egyedi szám) került kiosztásra. Emellett egy közel 200 méter átmérőjű körárok emeli ki a területet a többi, bányában kutatott lelőhely sorából. A körárok létrehozása még a mai viszonyok között is emberpróbáló feladat lenne. Az árok szélessége 2-3,5 méter között, még mélysége 40 és 160 cm között változik.
A körárok jelenléte már önmagában is rengeteg kérdést felvet, nem beszélve a kialakításának időszakáról és hogyanjáról. Jelen állás szerint létrejöttét a szakemberek a bronzkorra teszik. Funkcióját a vele párhuzamosan feltárt többi objektummal kapcsolatos viszonyában igyekeznek értelmezni.
Az idei feltárással egyidőben a lelőhely K-i sávjában egy újabb terület került megnyitásra, így már most látszik, hogy az elkövetkező hónapok, évek, újabb feltárásra váró titkokkal kecsegtetnek.
Kapcsolódó:
Nyitókép: Hermann Ottó Múzeum / Facebook
