Az első világháború idején a hátország biztonságát élvező, kávéházakban, kocsmákban, okoskodó embereket nevezték így, akik tudni vélték, hogy a hadvezetésnek mit kellene másképp csinálnia.
Miért pont Konrád?
Az első világháború idején az Oszták-Magyar Monarchia haderejét Conrad von Hötzendorf gyalogsági tábornok (1908-tól) irányította. Először 1906-ban nevezték ki, még altábornagyként, majd 1911-ben leváltották, ám az első Balkán-háború kitörését követően, 1912-ben ismét kinevezték.
Conrad rendszeresen megszólalt külpolitikai kérdésekben is, már a nagy háború kitörése előtt szorgalmazta a Szerbia és Olaszország elleni preventív háborút, valamint ellenségként számolt Romániával és az Orosz Birodalommal is. Úgy vélte a Monarchiának még azelőtt le kell számolnia potenciális ellenségeivel, természetesen egyenként, mielőtt azok megerősödnének.
Tervei végrehjtásához igyekezett modernizálni a hadsereget, amely szerinte a Monarchia egységének és stabilitásának záloga volt. A vezérkari főnök elképzelései javarészt a szociáldarwinizmus eszméjéből születtek. Vallotta, hogy a népek közötti versengés tisztán biológiai okokra visszavezethető, a létért folytatott harc eredményeként értelmezte mindazt.
Conrad karrierrje vezérkari főnökként 1917-ben ért véget, a frissen trónra lépő IV. Károly menesztette. A katonatiszt a háború végéig az olasz fronton szolgált, egy hadseregcsoportot vezetett.
Conrad von Hötzendorf megítélése a mai napig nem egységes a történészek körében. A világháború kezdetének kudarcait sokan az ő számlájára írják. A szakemberek egy része szerint a vezérkari főnök elszámolta magát, az Orosz Birodalom gyorsabban mozgósított mint várta, így a szerb frontról kellett átcsoportosítani egységeket, amelyek így is későn értek a keleti hadszíntérre. Ennek következtében az oroszok ellen már csak a vereségből tudták kivenni a részük, a balkáni hadszíntéren pedig nem sikerült kialakítani megfelelő erőfölényt. Mások szerint viszont a mozgósítás egyébként is későn kezdődött, illetve a Monarchia hadereje nem volt felkészülve ilyen léptékű, többfrontos háborúra. A témáról bővebben itt olvashat.
Botrány
Conrad von Hötzendorf nem csupán hadvezéri teljesítményével vagy éppen hibáival hívta fel magára a figyelmet a korban, hanem magánéleti botrányával is. Az idősödő (55 éves) katonatiszt beleszeretett egy férjes olasz asszonyba, akit 1915-ben, a háború alatt el is vett. Az özvegy Conrad gyermekei tiltakozása ellenére döntött úgy, hogy az osztrák házassági törvényeket megkerülve nőül veszi Virginia Agujarit.
Nyitókép: Wikipedia