Szidja, mint a bokrot, mondjuk, amikor valaki rettenetesen szitkozódik, ocsmányul káromkodik. De vajon miért egy bokrot választ a céltáblájának? A szólás keletkezésének idején, a 16. században még tartotta magát az a hiedelem, amely szerint a betegségdémonok, a rossz szellemek a bokrokban tanyáznak. Az ezekhez a természetfeletti lényekhez fűződő hiedelmek mondákon, szólásokon keresztül maradtak fenn.
Mi az a fene, és miért emlegetjük? | Magyar Krónika
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „fene egye meg” szólás jelentéséne …
A Magyar néprajz néphitről szóló kötetében olvashatunk a betegségdémonok különböző fajtáiról. A pestisdémont mirigynek nevezték, a koleradémon neve csuma volt. Utóbbiról azt tartották, hogy rongyos vándor, törpe, gyerek vagy kutya alakjában járja a falvakat. Ha benéz egy ház ablakán, átterjeszti az ott élőkre a betegséget. Ha fedetlen víztartót talál, beleokádik, így aki másnap gyanútlanul beleiszik, elkapja a betegséget.
Mije van annak, akinek lidérce van? | Magyar Krónika
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „lidérce van” szólás jelentésének …
A betegségdémonok ellen mágikus módon lehetett védekezni. Az egyik módszer az volt, hogy lányok vagy asszonyok, akiket valamilyen hasonlóság kötött össze – például ugyanaz volt a nevük –, közösen szőttek töretlen kenderből egy csumainget. Azt a határban egy fára akasztották, hogy elvigye a csuma, és ne jöjjön be a járvány a faluba. A betegségdémon-hiedelmek a „nyomó” démonok alakját is gazdagították: a népi hitvilág boszorkánya is sok, eredetileg betegségdémon-vonást visel.
Mi az a böjti boszorkány? | Magyar Krónika
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal az „olyan, mint a böjti boszorkány” …
A gyermekágyas démon a magyar hiedelemvilágban a betegségdémonokkal rokon rosszindulatú lény, akinek fő tevékenysége a gyermekágyasok és újszülöttek bántalmazása, a csecsemők elrablása. A hiedelem szerint a természetfölötti lény kicseréli a család igazi gyerekét a sajátjára, így a szülők a kisbabájuk helyén egy természetfelettinek tűnő csecsemőt találnak. A természetfelettiségre utalhat valamilyen testi jellemző vagy az, hogy víz vagy hamu van a gyerek fején.
Hogyan lesz a gebéből táltosparipa? | Magyar Krónika
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal „a gebéből lesz a táltos” szólás jel …
A gyerek kicserélését a bölcsőbe, pólyába, ágyba helyezett mágikus tárgyakkal vagy a csecsemőre fordítva feladott inggel igyekeztek megakadályozni. Maga a kicserélés hiedelemmondai motívumként maradt fenn, eszerint az anya érezte, látta vagy hallotta, hogy valaki megjelenik az ablakban, belopakodik a szobába, és a csecsemőért nyúl. Sok esetben a hirtelen felébredő szülőnek sikerült megakadályoznia, hogy elvigyék a gyermekét, de volt, aki mire észbe kapott, már csak azt látta, hogy nem a saját gyereke fekszik mellette. Elődeink szerint az elvitt gyerekek visszaszerzésére is megoldás lehetett: a váltott gyerek természetfeletti szülőjét kellett megfenyegetni azzal, hogy sütőlapátra ültetik és kemencébe vetik a kicsit. A démonikus szülő erre rögtön visszacserélte a gyerekeket. A gyermekágyas démont a magyar néphit nem egyetlen meghatározott hiedelemalakként tartotta számon, elődeink a boszorkánynak, a szépasszonynak és az ördögnek egyaránt tulajdonítottak ilyen cselekedeteket.
Miért ne fessük az ördögöt a falra? | Magyar Krónika
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „falra festi az ördögöt” szólás je …
Kiemelt fotó: bodzabokor. Forrás: Wikimédia
