Az élet művészete – Szecessziós plakátművészet és tárgykultúra Magyarországon (1895–1914) címmel nyílik új tárlat a Magyar Nemzeti Galériában, amely a szecesszió korának vizuális kultúráját mutatja be.

A kiállításon a látogatók közel 120 plakátot, valamint számos iparművészeti tárgyat, könyvet, kerámiát és bútort láthatnak, amelyek a századforduló városi életének különleges hangulatát idézik meg.

A kiállítás célja, hogy a figyelmet a plakátművészetre irányítsa, amely az Osztrák–Magyar Monarchia idején nemzetközi szinten is kiemelkedő alkotásokat eredményezett. A szecesszió hívei azt vallották, hogy a művészetnek az élet minden területére ki kell terjednie – ezt a szellemiséget tükrözik az itt bemutatott műtárgyak is.

A tárlat különlegessége, hogy a művek többsége a Nemzeti Galéria gyűjteményéből származik, de szerepelnek alkotások az Országos Széchényi Könyvtár, az Iparművészeti Múzeum és a Kiscelli Múzeum anyagából is.

A kurátor, Katona Anikó kiemelte: olyan neves magyar alkotók munkái is láthatók, mint Rippl-Rónai József, Vaszary János vagy Ferenczy Károly, mellettük pedig a plakátművészet specialistái – például Faragó Géza, Biró Mihály vagy Helbing Ferenc – is képviseltetik magukat.

Elsüllyedt plakátvilág | Magyar Krónika

A századforduló magyar plakátművészetének kimagasló alakja volt Faragó Géza.

Nemzetközi kontextusban is bemutatják a plakátműfaj fejlődését: Alfons Mucha, Gustav Klimt, Toulouse-Lautrec és Koloman Moser munkái révén látható, miként vált a plakát a modern városi kultúra szimbólumává.

A bemutatott művek olyan hétköznapi, de látványos témákat dolgoznak fel, mint színházak, kabarék, mulatók, újságok vagy épp kereskedelmi termékek reklámjai.

A kiállítás a polgári élet díszletei mellett bepillantást enged a századforduló városi éjszakai életébe, a kávéházak világába, a korabeli női divatba és szórakozási szokásokba. Külön hangsúlyt kap a nőalak, mint motívum: az éteri múzsa, a divatos nagyvilági dáma vagy éppen a titokzatos ideál mind visszatérő szereplők.

A kiállítás október 5-ig látogatható, magyar és angol nyelvű katalógus is készült hozzá.

Kapcsolódó írásunk:

Fotó: Kocsis Zoltán (MTI)