Hétszáz éves romok között, az erdő magányában – túra a Szalonnai-hegységben

KULT

Hétszáz éves romok között, az erdő magányában – túra a Szalonnai-hegységben

A Szalonnai-hegység területét nemcsak elzártsága, pazar vegyes erdői és különleges atmoszférája miatt érdemes felkeresni, de történelmi emlékei miatt is mindenképpen bakancslistás.

SZÖVEG: Bíró Mátyás

Bár rendszeresen túrázom, járom a Kárpát-medence hegyeit, dombjait és völgyeit, amíg a kéktúrába bele nem vágtam, bevallom, nem hallottam a Szalonnai-hegységről. Az Országos Kéktúra 60. szakaszát járva fedeztük fel a hegyet, másik nevén a Szalonnai-karsztot, ami végül meglepően kemény diónak bizonyult. Bár a túra feladása meg sem fordult a fejünkben, néhányszor azért hol halkabban, hol hangosabban véleményeztük döntésünket, hogy a nyári kánikula biztosan ideális időpontja volt-e ennek az elég kemény és hosszú szakasznak a teljesítésére. Leszögezhetjük: nem volt jó döntés, tavasszal, hűvösebb nyári napokon és ősszel egészen biztosan nagyobb élmény lett volna bejárni ezt a vidéket. Ami egyébként gyönyörű.

Az Aggteleki-karszt délkeleti részén, a település névadó folyója mellett elterülő Bódvaszilasról vágtunk bele az útba; célunk a 23 kilométerre, már a Tornai-dombság és a Cserehát határán, dombok ölelésében megbúvó Rakacaszend volt, amit a 12–13. századi, egyedülálló, ma református ikertemploma miatt is érdemes felkeresni.

A mészkő, dolomit, agyagpala és homokkő alkotta Szalonnai-hegység bányászati szempontból is fontos volt a korábbi időkben, az északnyugati részén magasodó Esztramos-hegy tömbje Rockenbauer Zoltánék ikonikus filmjében is feltűnik. Vasércet már az Árpád-korban is bányásztak itt, majd az 1830-as és az 1950-es évek között ipari mértékben zajlott a bányászat. Az 1940-es évektől az ezredfordulóig pedig már az igen jó minőségű mészkő miatt zajlott itt a kitermelés. 2001 óta az Aggteleki Nemzeti Park része, több mint ötven barlangja, köztük a csodálatos Rákóczi-barlanggal 1995 óta a világörökség részét képezi.

Utunk az Esztramos alatt vezetett el, majd az alig 80 lakosú Bodvarákót érintettük.

A kis, egyutcás településen több, a népi építészet szempontjából értékes parasztház fennmaradt, sok lepusztult állapotban látható, de jó néhányat ízlésesen felújítottak, néhány vendégházként is várja a túrázókat. A növények szerelmeseinek is értékes lelőhely, a Bódva árterében virágzik a mocsári kockásliliom, az Esztramos-hegy lejtőin pedig az apró nőszirom, a leánykökörcsin és a tavaszi kankalin csábít nézelődésre.

A települést elhagyva kezdődik az edzettségtől és az időjárástól is függő, egy-két, de akár több órára is elnyúló hegymenet az impozáns erdőben, ahol gazdag populációja lehet a szarvasbogaraknak és az erdei békáknak is – ez utóbbi egyik hűsölő példánya az egyik fa odújában próbálta túlélni a kánikulát.

A Hármas-hegy csúcsára érve, onnan kicsit leereszkedve értük el a sűrű erdőben magányosan, de büszkén álló hétszáz éves martonyi pálos templom és kolostor romjait.

A hatalmas fák árnyékában megbújó épületek között sétálva különös érzés támad az emberben; szinte vártam, mikor bukkan elő egy csuhás szerzetes az erdő fái vagy a kolostorépület egykori falai közül. Hívőként itt nagyon közel érezheti magát az ember a teremtőjéhez, de tényleg bárki átélheti a hely megmagyarázhatatlan hangulatát és szépségét.

Az építmény országos jelentőségű középkori műemlékeink közé tartozik, ahogy a nem messze büszkén álló Szádvár is, amiről majd egy következő cikkünkben külön is megemlékezünk. A kolostort 1341-ben martonyi nemesek, Tekes fiai alapították, de nem sokáig virágozhatott, az 1560-as években a környék török betörései után elnéptelenedett és pusztulásnak indult.

„[A] templom és kolostor a pálos rendhez kapcsolható legjobb állapotban megmaradt épületegyüttese az országnak. A templomhajó orom- és oldalfalai állnak. De ami a legfontosabb, hogy építészetileg rekonstrukcióra alkalmas”

– olvasható a biztató hír az Aggteleki Nemzeti Park weblapján, reméljük, a közeljövőben az újjáépítés meg is valósulhat. A helyről és az épületről részletesebben a palosepiteszet.hu oldalon lehet olvasni.

A kolostorromokat elhagyva még néhány órán át kanyargott az útvonal a szép Szalonnai-hegységben, végül a Tornai-dombságban található, alig harminclelkes apró zsákfaluba, Tornabarakonyba értünk. Innen még egy kisebb kaptató várt ránk a falu néhány házát elhagyva, ahonnan a szinte már giccsbe hajó naplementében néztünk vissza az aznapi túránkra. Egy közel egyórás dombtetőmenettel zártuk utunkat Rakacaszendre, de az már egy másik táj, más élményekkel.

A gótikus útnak és História-völgynek is nevezett Bódva-völgye középkori templomépítészetünk különleges szépségű és jelentőségű emlékeit rejti. Magazinunk 95. számában Kéri Gáspár csodaszép fotókkal mutatta be ezeket a páratlan értékeket. A cikk itt olvasható.

További források: anp.hu, Wikipédia
Fotók: Bíró Mátyás
Kiemelt kép: Szalonnai-hegység

Hasonló tartalmak

Egy arany, két ezüst és egy bronz a magyar mérleg szombaton a paralimpián

Kiss Péter Pál paralimpiai bajnok lett férfi KL1 200 méteren, az asztaliteniszező Szvitacs Alexa bronzérmet, Pap Bianka 200 méter vegyesen ezüstérmet, és Ekler Luca is ezüstérmet szerzett 400 méteres síkfutásban szombaton.

Neves művészek egyetlen éjszaka alatt írnak meg egy darabot az új színházi fesztiválon

Hagyományteremtő szándékkal indul útjára a Gólem Színházban és a Robotban az I. Instant Mecenatúra Fesztivál. A szeptember 12-15. között zajló eseménysorozaton nyolc színházi társulat fog össze, a programokat nyilvános olvasópróbák, workshopok és beszélgetések színesítik.

Az idei párizsi olimpián negyedik helyen végzett országútikerékpár-versenyző különleges kávézót nyit

Valter Attila nem pihen a gyönyörű párizsi szereplése után, a 2020-ban a Tour de Hongrie-n első helyen végzett kerékpáros igencsak izgalmas kávéházat nyit Budán, ahol két ital között akár meg is szereltethetjük a bringánkat.

Így szól az egyfejűek adója – elindult a Csukás Meserádió

Már szeptember 1-jei indulása napján több ezren hallgatták a közmédia új online adóját, a Csukás Meserádiót. Belehallgattunk és böngésztünk az applikációban.

KULT