Hatalmasnak tűnik a hazánkban évente keletkező élelmiszer-felesleg. Nem mintha az európai vagy a világszintű adatok szívderítőbbek lennének…
Az évente keletkező közel 1 millió tonna élelmiszer-felesleg azt jelenti, hogy minden lakosra jut 93 kilogramm. E mennyiség nagyjából fele a háztartásokban jön létre. Ha az ország minden veszteségét kamionokra pakolnánk, a sor Budapesttől Nürnbergig érne, ami közel 750 kilométeres távolság. A háztartásokból törvényileg nem gyűjthetők vissza a megmaradt élelmiszerek, a termelőktől és kereskedőktől viszont megmenthetjük a közeli lejáratú vagy éppen sérült csomagolású, de emberi fogyasztásra még teljes mértékben alkalmas termékeket – a Magyar Élelmiszerbank erre esküdött fel.

Mikor alapították az első ilyen szervezeteket?
Az első az Egyesült Államokban jött létre 1966-ban, majd Franciaországban és a Benelux államokban is alapítottak. Az Európai Élelmiszerbankok Szövetségének égisze alatt 29 országban 388 egység működik, de az EU-ban csak Magyarországon van készételmentés, amire nagyon büszkék vagyunk. Évente körülbelül 88 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik az unióban, ami nagyjából 143 milliárd euró értékű pazarlást jelent. Becslések szerint minden évben 1,3 milliárd tonna élelmiszer kerül a kukába a világon, ami a teljes megtermelt mennyiség egyharmada. Az ételmentésnek amúgy a környezetvédelmi hatása sem elhanyagolható, hiszen az ENSZ becslései szerint az üvegházhatású gázok 8-10 százalékát az élelmiszer-pazarláshoz lehet kötni.

Hogyan képzeljük el a Magyar Élelmiszerbank egy napját, az ételmentés folyamatát?
A mozgalmunk tagjai minden reggel 770 áruházat keresnek fel, hogy összegyűjtsék a felesleget, így naponta 30 ezer, évente 10 millió kilogramm élelmiszert adományozunk a rászorulóknak. Egy átlagos napon 400 helyen osztunk ételt az országban. 650 karitatív szervezettel összefogva működtetjük az országos elosztó hálózatunkat, amit kapunk, azt helyben adjuk tovább. A központi raktárunkban többnyire tartós élelmiszereket tárolunk. Ide például évi 500 ezer horpadt konzerv érkezik be közvetlenül a gyárakból, mindet kézi erővel címkézzük. Közel 250 ezer nélkülözőnek nyújtunk segítséget, közülük 180 ezren legalább kéthetente kapnak tőlünk élelmet. Karácsony és húsvét előtt az ország legnagyobb élelmiszergyűjtő akcióit is megszervezzük a nagy áruházláncokban. Tavaly karácsonykor 374 ezer kilogramm terméket adtak össze a vásárlók a háromnapos kampányunk során, ezáltal 75 ezer rászorulót részesíthettünk ünnepi adományban.

Ha az ország minden élelmiszer-veszteségét kamionokra pakolnánk, a sor Budapesttől Nürnbergig érne

Az áruházakon kívül kiket lehet még bevonni az élelmiszermentésbe?
Az utóbbi két évben már melegételt is mentünk iskolai menzákból, rendezvényekről, éttermekből, olyan helyekről, ahol rendelkezésre állnak sokkoló hűtők. 25 iskolával működünk együtt, és mindegyikből 10 ezer adag érintetlenül maradt ebédet tudunk elhozni tanévenként. A céges eseményekről, konferenciákról és tömegrendezvényekről pedig olyan fogásokat mentünk meg, amelyekhez a legtöbb támogatottnak esélye sem lenne hozzájutni. A Guns N’ Roses júliusi budapesti koncertjéről például rengeteg perecet, a Formula 1-futamról pedig közel 500 hamburgert tudtunk elhozni.

Bizonyára a teljes húszéves időszakra nézve is rendelkeznek adatokkal.
Húsz év alatt 128 millió kilogramm élelmiszert mentettünk meg, több mint 90 milliárd forint értékben. Ezerforintnyi pénzadomány felhasználásával 30 ezer forint értékű élelmet tudunk megmenteni. Minden csomagot, minden adag ételt pontosan adminisztrálunk. Etikus adománygyűjtő szervezet minősítésünk van, munkánkat független pénzügyi auditor hitelesíti. A mozgalmunk civil alapokon áll, kizárólag magánadományokból működik, és nagyrészt önkéntes munkára épít, a központban hatvanan vesznek részt a napi munkában az adminisztrációtól kezdve a címkézésen keresztül a raktározási feladatokig. Minden hónap harmadik szombatján nagyobb létszámú önkéntes napokat is tartunk a központban.

Van-e olyan innováció, amivel hatékonyabbá lehet tenni az élelmiszermentést?
Szeretnénk a vendéglátói szektornak is példát mutatni és szemléletet formálni, ezért JótéKonyha elnevezéssel magas minőségű cateringszolgáltatást nyújtunk céges rendezvényeken, esküvőkön, pazarlásmentes módszerekkel főzünk és szolgálunk fel, a nyereséget pedig visszafordítjuk az élelmiszermentő tevékenységbe. Van food truckunk is, a Formula 1-en például hot dogot árultunk, hogy ennek a bevételeiből is rászorulóknak tudjunk segíteni. A Food For Free nevű applikációnkon keresztül a rászorulók közvetlenül kérhetik az üzletekben megmaradt élelmiszereket. Ez kísérleti programként indult 2024-ben, és teljes mértékben bevált. Közben csapatépítő jótékonysági főzéseket is szervezünk a központi telephelyünkön vállalati munkatársi csoportoknak. Egy ideje egyébként nem csupán élelmiszereket, de informatikai eszközöket és egyéb non-food termékeket is mentünk a gyártóktól – mind-mind nélkülöző emberekhez juttatjuk őket.

Milyen történetek voltak a legnagyobb hatással önre az itt töltött évek alatt?
Tavaly egy melegételmentés folyamatát kísértem végig, kétszáz adag ételt vittünk egy autistaközpontba, amit óriási örömmel fogadtak. Emlékszem aztán egy kislány levelére, akinek hét testvére van: megható sorokat írt, hogy ilyen finomakat még sosem ettek. És megrendítő volt az az eset is, amikor egy gyermekotthonban, ahol naponta kapnak péksüteményt, az egyik este a gyerekek, miután jóllaktak, összeszedték, ami a vacsorából megmaradt, és kivitték az intézmény előtt tartózkodó hajléktalanoknak. Ezek mind-mind olyan történetek, amelyek hatnak az ember lelkére, és megerősítik a munkájában.

Én is többször részt vettem az önök karácsonyi élelmiszergyűjtő programjában, és sokszor tapasztaltam, hogy éppen a legnagyobb kosarakkal távozók hajlamosak kevésbé a jótékonykodásra, a szerényebb anyagi lehetőségű családok, a kisnyugdíjasok, a fiatalok ha kevéssel is, próbálnak segíteni.
Sajnos az adományozás és adománykérés kultúrája is gyermekcipőben jár itthon. A jótékonysági szervezeteknek is fejlődniük kell abban, hogy miképpen tudják hatékonyabban megszólítani az embereket és felhívni a figyelmüket egy-egy fontos társadalmi ügyre. Mert ne feledjük, hogy a rászorulók támogatása nem csak az állam feladata: egy-egy kisebb-nagyobb gesztussal mindannyian tehetünk azért, hogy a nehezebb sorsú embertársaink támaszra leljenek.