Keresés
Close this search box.

Újrajártuk Petőfi vándorútját

Szöveg és fotó: Sarnyai Benedek

1844 az egyik legfontosabb év Petőfi Sándor életében: színészi pályájának végét, pesti irodalmi pályájának kezdetét hozta el. Az év februárjában, hogy verseihez kiadót találjon, Debrecenből Pestre indult, ahol végül Vörösmarty Mihály személyében lelt mecénásra. A költő születésének bicentenáriumán végigjártuk az általa megtett utat, hogy lássuk, az 1844-es vándorlás helyszínein milyen Petőfi-emlékhelyekkel találkozhatunk.

DEBRECEN

A kálvinista Róma az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban is fontos szerepet töltött be, így Petőfi is többször megfordult itt. Nem csoda, hogy a város több pontján találunk rá utaló emlékművet. Petőfi 1849-ben ide is költözött, a mai Batthyány utcában lakott. Az épület maga a tiszteletadás helyett inkább arra alkalmas, hogy az erre járók kicsinosíthassák magunkat, ugyanis épp szépségszalon üzemel benne.

A cikkünk témájául választott 1844-es vándorlás a mai debreceni vasútállomás környékéről indult. A vele szomszédos tér napjainkban a költő nevét viseli, és rá emlékeztet a Petőfi-szobron túl a debreceni toronyház aljában található presszó is.

Mielőtt elindult volna, Petőfi a városban vészelte át a nyomorúságos 1843–44-es telet. Barátja, a Pesti Hirlap későbbi szerkesztője, Pákh Albert egy színházi jegyszedőnél intézett szállást neki. A ház helyén, a Petőfi tér 12. szám alatt ma a debreceni vasútállomás egyik melléképülete áll; a környék messze nem a város legjobban karbantartott része. Petőfi emléktáblája alatt is elszáradt már a koszorú. Az emlékhely állapota korántsem tükrözi a költő jelentőségét.

TOKAJ

Petőfi gyalogos vándorútja február 11–14. között tartott. A téli áradások miatt a költő nem tudta a Tiszát Tiszafüred felől kerülni, emiatt indult Tokaj felé. A borok királynőjének városában megpihent, erőt gyűjtött az út folytatásához. Mi másról írt volna hát itt verset, mint a borról? „Miért nem tesz az Isten csodát? / Változtatná borrá a Tiszát,” – olvasható a költeményben. Petőfi látogatásának emlékét ma egy emléktábla őrzi a helyi szociális alapellátó központ házfalán. Természetesen a költő Tokajban írt verse teljes terjedelmében olvasható rajta.

SZERENCS

Tokaj és Miskolc között a költő Szerencsen is áthaladt. Ennek ellenére ma nem találni itt olyan helyet, ami kifejezetten ehhez a mozzanathoz kötődne. A költő tiszteletére a város az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékműve mellé állított táblát. Az emlékmű lábánál egy sajátos tisztelgési formán akadt meg a szemünk: tizennégy nemzeti színű követ helyeztek el itt, melyek a tizenhárom aradi vértanú és Batthyány Lajos áldozatát jelképezik. Szerencsen, úgy tűnik, a szabadságharcok emlékezeti terei összenőttek: az út túloldalára emelték ugyanis az 1956-os hősök előtt tisztelgő műalkotást.

MISKOLC

Petőfi a vándorlása során érintette Miskolcot is. Ekkor írta Keresztúton állok című költeményét. E versben a napok óta úton lévő költő rendkívül kétségbeesett hangot üt meg. A városi legendárium viszont az emlékezetes látogatást 1847-hez köti. Többek között ekkor írta Alkony című versét, amit egy diósgyőri naplemente ihletett. A vár közelében áll ma a Petőfi Sándor Könyvtár, melynek ablakain bekukkantva egyértelmű: itt is ünneplik a névadó kétszázadik születésnapját.

A látogatás másik mementója a városközpontban található, épp szemben a városházával. Ahogy az emléktábla is mutatja, egykor itt szállt meg a költő. Bár az épület vakolata azóta erősen megkopott, napjainkban is hasznos funkciót lát el a miskolciak életében: gofrizó és ékszerkereskedés is üzemel benne.

EGER

„Jóbarátok, jó borocska / – Kell-e más?” – írja Petőfi az Egri hangok című versben. Eger valóban felüdülést jelentett számára: a vándorút igazi megpróbáltatásai itt értek véget. Kispapok látták vendégül Petőfit, és szekeret fogadtak neki, hogy ne kelljen a februári hidegben Pestig gyalogolnia; innentől egyszerűbbé vált az útja. A látogatás emlékét tábla őrzi az épület falán, amely napjainkban is egyházi intézmény, az Egri Hittudományi Főiskolát találjuk itt, a Foglár György utca lépcsőinek páros oldalán. A költő domborműve előtt éjszaka fénykoszorúval tisztelegtünk.

Hasonló tartalmak

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A sütikről bővebben az Adatkezelési tájékoztatóban olvashat. Elfogadás esetén jóváhagyja az Adatkezelési tájékoztatót, illetve a sütik használatát.

Adatvédelmi beállítások elmentve!
Adatvédelmi beállítások

Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.


A weboldalunk fejlesztése érdekében nyomon követjük a felhasználói adatokat.
  • _ga

A Facebook segítségével nyomon követjük a kapcsolatokat a közösségi médiával.
  • _fbp

A weboldalunk fejlesztése érdekében nyomon követjük a felhasználói adatokat.
  • _ga
  • _ga_M1TCWC2EWM

Összes tiltása
Összes engedélyezése

KRoNIKA.HU Hírlevél

Légy részese a történetnek!