Nekem ők a magyar kabaré igazi nagyágyúi
A szilveszter és a kabaré évtizedek óta összeforrt a magyar néplélekben. A régen jobb volt szlogen, bár sokszor igazságtalannak tűnik, ez esetben szerintünk inkább igaz.
Szöveg és fotó: Sarnyai Benedek
DEBRECEN
A kálvinista Róma az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban is fontos szerepet töltött be, így Petőfi is többször megfordult itt. Nem csoda, hogy a város több pontján találunk rá utaló emlékművet. Petőfi 1849-ben ide is költözött, a mai Batthyány utcában lakott. Az épület maga a tiszteletadás helyett inkább arra alkalmas, hogy az erre járók kicsinosíthassák magunkat, ugyanis épp szépségszalon üzemel benne.
Mielőtt elindult volna, Petőfi a városban vészelte át a nyomorúságos 1843–44-es telet. Barátja, a Pesti Hirlap későbbi szerkesztője, Pákh Albert egy színházi jegyszedőnél intézett szállást neki. A ház helyén, a Petőfi tér 12. szám alatt ma a debreceni vasútállomás egyik melléképülete áll; a környék messze nem a város legjobban karbantartott része. Petőfi emléktáblája alatt is elszáradt már a koszorú. Az emlékhely állapota korántsem tükrözi a költő jelentőségét.
TOKAJ
Petőfi gyalogos vándorútja február 11–14. között tartott. A téli áradások miatt a költő nem tudta a Tiszát Tiszafüred felől kerülni, emiatt indult Tokaj felé. A borok királynőjének városában megpihent, erőt gyűjtött az út folytatásához. Mi másról írt volna hát itt verset, mint a borról? „Miért nem tesz az Isten csodát? / Változtatná borrá a Tiszát,” – olvasható a költeményben. Petőfi látogatásának emlékét ma egy emléktábla őrzi a helyi szociális alapellátó központ házfalán. Természetesen a költő Tokajban írt verse teljes terjedelmében olvasható rajta.
SZERENCS
Tokaj és Miskolc között a költő Szerencsen is áthaladt. Ennek ellenére ma nem találni itt olyan helyet, ami kifejezetten ehhez a mozzanathoz kötődne. A költő tiszteletére a város az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékműve mellé állított táblát. Az emlékmű lábánál egy sajátos tisztelgési formán akadt meg a szemünk: tizennégy nemzeti színű követ helyeztek el itt, melyek a tizenhárom aradi vértanú és Batthyány Lajos áldozatát jelképezik. Szerencsen, úgy tűnik, a szabadságharcok emlékezeti terei összenőttek: az út túloldalára emelték ugyanis az 1956-os hősök előtt tisztelgő műalkotást.
MISKOLC
Petőfi a vándorlása során érintette Miskolcot is. Ekkor írta Keresztúton állok című költeményét. E versben a napok óta úton lévő költő rendkívül kétségbeesett hangot üt meg. A városi legendárium viszont az emlékezetes látogatást 1847-hez köti. Többek között ekkor írta Alkony című versét, amit egy diósgyőri naplemente ihletett. A vár közelében áll ma a Petőfi Sándor Könyvtár, melynek ablakain bekukkantva egyértelmű: itt is ünneplik a névadó kétszázadik születésnapját.
EGER
„Jóbarátok, jó borocska / – Kell-e más?” – írja Petőfi az Egri hangok című versben. Eger valóban felüdülést jelentett számára: a vándorút igazi megpróbáltatásai itt értek véget. Kispapok látták vendégül Petőfit, és szekeret fogadtak neki, hogy ne kelljen a februári hidegben Pestig gyalogolnia; innentől egyszerűbbé vált az útja. A látogatás emlékét tábla őrzi az épület falán, amely napjainkban is egyházi intézmény, az Egri Hittudományi Főiskolát találjuk itt, a Foglár György utca lépcsőinek páros oldalán. A költő domborműve előtt éjszaka fénykoszorúval tisztelegtünk.
A szilveszter és a kabaré évtizedek óta összeforrt a magyar néplélekben. A régen jobb volt szlogen, bár sokszor igazságtalannak tűnik, ez esetben szerintünk inkább igaz.
Karácsony körül, után is arany napok sorakoznak: kevesebb a kötelező kör, több idő juthat elmélyülésre. Budapesten több kiállítás is jól illeszkedik ehhez az átmeneti, kissé lebegő időszakhoz idén is. Lehetőségek Tandori kincseitől az arannyal javítás művészetén és a csend képein át Mary Ellen Mark fotóművészetéig.
Ha már elég volt a Santa Clausból meg a pulykából, van hazai alternatíva. Az elmúlt időszakban két ünnepi mozi is készült itthon, a Nagykarácsony bájos kis komédia romantikakedvelőknek, az Emma karácsonya pedig egy kamaszlány apró csodákat hozó, mégis nagyon valóságos felnövéstörténete.
Enyhén szólva is sokoldalú rendező volt, aki néha csupán az önfeledt szórakoztatásra törekedett, máskor a rendszert is kihívta. 2025. december 22-án Makk Károly születésének 100. évfordulójára emlékezünk, a terjedelmes életműből a teljesség igénye nélkül válogattuk ki a leghíresebb vagy éppen a legkülönlegesebb darabokat, amelyek mind elérhetők a Filmio kínálatában.
Sáfrány József rendezése a meditatív képsorai mellett szomorú jelenségekre hívja fel a figyelmet. A Pásztorének megtekinthető a Filmio kínálatában.