Szöveg és fotó: Sarnyai Benedek
DEBRECEN
A kálvinista Róma az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban is fontos szerepet töltött be, így Petőfi is többször megfordult itt. Nem csoda, hogy a város több pontján találunk rá utaló emlékművet. Petőfi 1849-ben ide is költözött, a mai Batthyány utcában lakott. Az épület maga a tiszteletadás helyett inkább arra alkalmas, hogy az erre járók kicsinosíthassák magunkat, ugyanis épp szépségszalon üzemel benne.
Mielőtt elindult volna, Petőfi a városban vészelte át a nyomorúságos 1843–44-es telet. Barátja, a Pesti Hirlap későbbi szerkesztője, Pákh Albert egy színházi jegyszedőnél intézett szállást neki. A ház helyén, a Petőfi tér 12. szám alatt ma a debreceni vasútállomás egyik melléképülete áll; a környék messze nem a város legjobban karbantartott része. Petőfi emléktáblája alatt is elszáradt már a koszorú. Az emlékhely állapota korántsem tükrözi a költő jelentőségét.
TOKAJ
Petőfi gyalogos vándorútja február 11–14. között tartott. A téli áradások miatt a költő nem tudta a Tiszát Tiszafüred felől kerülni, emiatt indult Tokaj felé. A borok királynőjének városában megpihent, erőt gyűjtött az út folytatásához. Mi másról írt volna hát itt verset, mint a borról? „Miért nem tesz az Isten csodát? / Változtatná borrá a Tiszát,” – olvasható a költeményben. Petőfi látogatásának emlékét ma egy emléktábla őrzi a helyi szociális alapellátó központ házfalán. Természetesen a költő Tokajban írt verse teljes terjedelmében olvasható rajta.
SZERENCS
Tokaj és Miskolc között a költő Szerencsen is áthaladt. Ennek ellenére ma nem találni itt olyan helyet, ami kifejezetten ehhez a mozzanathoz kötődne. A költő tiszteletére a város az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékműve mellé állított táblát. Az emlékmű lábánál egy sajátos tisztelgési formán akadt meg a szemünk: tizennégy nemzeti színű követ helyeztek el itt, melyek a tizenhárom aradi vértanú és Batthyány Lajos áldozatát jelképezik. Szerencsen, úgy tűnik, a szabadságharcok emlékezeti terei összenőttek: az út túloldalára emelték ugyanis az 1956-os hősök előtt tisztelgő műalkotást.
MISKOLC
Petőfi a vándorlása során érintette Miskolcot is. Ekkor írta Keresztúton állok című költeményét. E versben a napok óta úton lévő költő rendkívül kétségbeesett hangot üt meg. A városi legendárium viszont az emlékezetes látogatást 1847-hez köti. Többek között ekkor írta Alkony című versét, amit egy diósgyőri naplemente ihletett. A vár közelében áll ma a Petőfi Sándor Könyvtár, melynek ablakain bekukkantva egyértelmű: itt is ünneplik a névadó kétszázadik születésnapját.
EGER
„Jóbarátok, jó borocska / – Kell-e más?” – írja Petőfi az Egri hangok című versben. Eger valóban felüdülést jelentett számára: a vándorút igazi megpróbáltatásai itt értek véget. Kispapok látták vendégül Petőfit, és szekeret fogadtak neki, hogy ne kelljen a februári hidegben Pestig gyalogolnia; innentől egyszerűbbé vált az útja. A látogatás emlékét tábla őrzi az épület falán, amely napjainkban is egyházi intézmény, az Egri Hittudományi Főiskolát találjuk itt, a Foglár György utca lépcsőinek páros oldalán. A költő domborműve előtt éjszaka fénykoszorúval tisztelegtünk.
Amikor Kalkuttai Szent Terézt már csak gépek tartották életben, és ő a megváltó halálért fohászkodott, két percre áramszünet lett a kórházban. Így hagyta el a földi világot. Ezt is elmeséli Tihanics Norbert Fény a sötétségben – Teréz anya öröksége című dokumentumfilmje.
Egy igazán különleges alkotással gyarapodott a Filmio kínálata. Török Ferenc Bereményi Géza és Kovács Kriszta közös darabját filmesítette meg rendkívül fajsúlyos kérdéseket piszkálva.
Egy szavazáson Kisszékelyt választották Tolna vármegye legszebb fekvésű településének. Lázár Ervin és Vathy Zsuzsa második otthona ezentúl alkotni vágyó művészeket is vár, mert ha valahol tökéletesen lehet összpontosítani, akkor itt biztosan.
Három karakter, három küzdelmes életút az evangélikus lelkésznők első nemzedékéből. A nyáron megjelent Elhívás, elutasítás, megérkezés című kötetből a személyes sorsokon túl képet kaphatunk az egyház háború utáni és a Kádár-korszak hétköznapjainak nehézségeiről és igazságtalanságairól.
A történelmi filmek mellett a leghíresebb magyar ifjúsági regény feldolgozását és animációt is találunk. Ugyan senkit nem biztatunk arra, hogy ilyen formában próbálja elbliccelni az olvasást, az irodalmi klasszikusokból számos méltó, önmagában is értékes filmalkotás született.
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.
