Nyolc állomás, nyolc míves láda, nyolc mese, amelyeket a Duna, a víz mint téma köt össze. A Dunakanyargó Meseút bejárása egyszerre kapcsol mélyen a hely szelleméhez, a mesékhez és rajtuk keresztül egymáshoz. Még csak másfél hónapja elérhető ez a mesés zarándoklat, de már több óvodás, iskolás csoportot vezetett vissza a közösségi meseélményhez.
A meseút bejárása – nem túlzás – terápiás hatású. Világszinten hétből több mint egy, 10 és 19 év közötti fiatal él diagnosztizálható mentális zavarral – Magyarországon pedig még ennél is rosszabb az arány, egy 2022-es kutatás alapján ötből egy gyereket érint a probléma. A gyerekek egyre többen és egyre súlyosabb problémákkal fordulnak pszichológushoz az iskolákban és óvodákban.
A kisiskolás korosztály romló mentális egészégének összetett okozati rendszerében csak az egyik, de meghatározó tényező, hogy a meseolvasás gyakorisága drasztikusan csökken az iskolai évek során. A mesék kiveszésével kulcsfontosságú kapcsolódási eszköztől esnek el a mai gyerekek.
Korunk egyik népszerű kulturális teoretikusa, Byung-Chul Han egyenesen kötőerő nélküli korról beszél A narráció válsága című könyvében. Arról, hogy elveszítettük az érzékenységünket az egyetemes történetek iránt, a hírek értelemtől megfosztott egymásmellettisége az a pótlék, amiben próbálunk horgonyokat keresni, a hírfeedek szilánkosságából valóságot teremteni magunknak, ha ugyan maga alá nem teremt az információgörgeteg.
A bölcsesség az életbe mint elbeszélésbe van ágyazva. Ha az élet nem elbeszélhető többé, a bölcsesség odalesz. Helyébe a problémamegoldás technikája lép. […] Az élet több, mint problémammegoldás. Aki csak problémákat old meg, annak nincs jövője. Csak az elbeszélés nyitja meg a jövőt azáltal, hogy remélni hagy. (Byung-Chul Han)
„Nem nézünk itthon tévét, állandóan mesélünk, a gyerekek is egymásnak. Belőlünk magától értetődően fakadt mindezt közösségi szinten átélhető élménnyé formálni” – mondja Szily Borbála, a Kisoroszi Apróságok Környezetét Alakító és Óvó Egyesület, azaz a KAKAÓ Egyesület egyik alapítója. Az egyesület kezdeményezésére helyi művészek, pedagógusok és lelkes önkéntesek összefogásával valósult meg a Dunakanyargó Meseút, amelyet ünnepélyes keretek között avattak fel Kisorosziban május végén.
A helyi civilek felismerték, hogy a digitális vonzás ellenében ma már nem elég hangsúlyozni az elvesztett mesék fontosságát, a mai életvitellel rezonáló eszközt is kell adni a családok kezébe, hogy visszataláljanak az elbeszélt töreténetek bölcsességéhez, erejéhez. A meseút amolyan családi offline luxust kínál bárkinek, aki Kisorosziban jár. Olyan ideális keretrendszert, mint a szükséges izgalmat megadó geocatching a kiránduláshoz azoknak, akiket már alig lehet felállítani a képernyők elől.
Negyedszázada keresik a kincskeresők a rejtélyes ládákat Magyarországon | Magyar Krónika
Az utóbbi években, különösen a covidjárvány hatására, nagy népszerűségnek örvend a természetjárás. Egyre többen űzik a geocaching nevű játékot is, amelyben …
A kisoroszi egyesület tagjai Noszvajon, egy közös kiránduláson találkoztak a meseút koncepcióval, fel is keresték a noszvaji Meseút Egyesület vezetőjét, Tátrai Vanda meseterapeutát, aki azonnal támogatta egy újabb meseút megnyitásának ötletét.
Az első meseút 2016-ban nyílt meg Noszvajon – a meseházikókat ott varázslatos lények foglalták el. A mesék a nehézséggel való megküzdésről, a félelem leküzdéséről szólnak. A világ négy sarkából összesereglett sárkányokat, különös lényeket, mágikus állatokat, frucsa szerzeteket kereshetnek, akik útlevelet váltanak egy ilyen zarándoklatra. Azóta 5 helyen nyíltak meseutak országszerte Lillafüredtől Ráckevéig, 2023 óta a meseúthálózat védjegyoltalom alatt áll.
| A Meseút Egyesület meseházikók, tanösvények, meseterápiás feladatok és közösségépítő programok révén ébreszti fel a népmesék iránti kíváncsiságot. Fő célja, hogy a családokat, közösségeket közelebb hozza saját történeteikhez és egymáshoz. Tevékenysége Magyarországon egyedülálló: kombinálja a művészetet, a pedagógiát, a hagyományőrzést és a közösségi élményt. |
„Szerettük volna, ha Kisorosziban is helyi művészek alakítják ki ezeket a kompakt mesetereket, hogy megadják a kezdeményezés különös, csak ránk jellemző karakterét. Bútorasztalosunk is van helyben, az önkormányzat is támogatta az ötletet, rendeztünk jótékonysági ruhavásárt a meseút céljaira, ott a közösség is mellénk állt anyagilag. Van játszótereket kivitelező helyi erő, támaszkodhattunk az ő szakértelmére anyaghasználati kérdésekben, de még talajcsavarra, nyomdai munkákra is érkezett felajánlás” – meséli a Dunakanyargó Meseút születéséről Szily Borbála.
A ládák tartalma is helyspecifikus: „B. Tóth Klára festőművész, restaurátor írt egy Két víz között című könyvet Kisorosziról, ebben találtunk egy legendát a faluról, amit ő jegyzett le, A zöld lány legendája. Egyébként is felkért művészünk volt, így az általa díszített ládába ez a legenda került. A falunak azon részén helyeztük el, amelyikről ez a néphiedelem szól.”
Rejtenek még a ládák klasszikus aranyhalas és tündéres mesét, nem csak magyar népmeséket. „Él Kisorosziban egy család, akik emukat tartanak, így a hozzájuk közel eső ládában egy ausztrál népmese rejtőzik emuhősökkel. Az egyesület saját ládikáját pedig kínai népesével töltöttük meg” – árulja el Szily Borbála.
Aki kiváltja helyben a meseút útlevelet, kódot kap a számzáras ládikákhoz. A kódok változnak, ahogy a mesekönyv csereládika tartalma is, de a meseutat már csak a történetekhez kapcsolódó játékok, kihívások miatt sem lehet megunni. „A Duna-parti ládikánknál a félelem próbatétele a téma. Ott az a feladat, hogy menj le a Duna-partra, vegyél egy kavicsot a markodba, gondolj egy félelmedre, szorítsd jól a kavicsoddal együtt és dobd messzire a Dunába. Az ilyen dramatikus elemek segítenek elmélyíteni a meséket” – mondja Szily Borbála.
• • •
Ez a béke szigete, mondják a helyiek. S valóban, a Szentendrei-sziget mintha nem is venne tudomást a Duna túlpartján magának egyre nagyobb teret követelő agglomeráció forgatagáról. A sziget további történeteiről itt olvashat:
A DUNA ÖLELÉSÉBEN | Magyar Krónika
A folyó el is szigeteli, de meg is védi Szigetmonostort és üdülőövezetét, Horányt az egyre duzzadó főváros zajától. Hiába fekszik egyik oldalán a népes Dunakeszi, a másikon a közkedvelt Szentendre, a település a többség elől rejtve marad. A falu közvetlenül ugyanis csak hajóval érhető el.
Nyitókép: szallasvadasz.hu
