Összességében tragikus életének talán legszebb időszakát töltötte a tengerentúlon, ahol a kivándorlók megteremtették a saját kis Magyarországukat.
Dr. Wadgymar Artúr egészen hihetelen életutat járt be. Állítólag párbajban ölte meg édesapját, majd testvére bosszúja elől menekült.
A visszaeső szélhámost, George Robert Gabort többször is kiutasították az országból, és börtönbüntetésre ítélték.
A magyar származású sajtómágnás lapja leleplező cikksorozatot jelentetett meg a Panama-csatornát körülvevő kétes ügyletekről, amiért is perbe fogta a szövetségi kormányzat.
A spanyol–amerikai háborúhoz vezető úton a magyar sajtómágnás lapja élen járt az olvasók hergelésében.
Az amerikai közvélemény és a sajtó szinte már a háborúra készült, amikor a magyar laptulajdonos közbelépett.
Pulitzer József kreatív sajtókampányának is köszönhetően lett amerikai elnök Grover Cleveland.
Pulitzer József laptulajdonosként legfőbb céljának a nevelést, véleményformálást, valamint a befolyásolást tekintette.
New York demokrata képviselőjeként a Kongresszusba is beülhetett, mégis a „negyedik hatalmi ág” mellett döntött.
Pulitzer József eredetileg Mexikóba indult katonának, de Amerikában ragadt, és újságíró lett.
Bábeli zűrzavarként élték meg a keleti, illetve közép-európai bevándorlók érkezését az amerikaiak.
Az emigráns Asbóth Sándor regénybe illő élete tragikus véget ért.
A tudós katona próbálkozásait azonban nem koronázta siker, így végül házitanítónak állt.
A ’48-as emigráns Újházy László családjával és magyar menekültekkel hozta létre a telepet.
A magát magyarnak hazudó szélhámos – Estván Béla – az amerikai polgárháborút követően a mexikói császár, I. Miksa szolgálatába szegődött. A hazugságokra épülő élet végül I. Ferenc József megzsarolásával Bécsben omlott össze.
Estván Béla az 1850-es években vándorolt ki az Egyesült Államokba. Az osztrák származású férfi magyarnak adta ki magát, hogy könnyebben tudjon érvényesülni új hazájában. A polgárháború idején kétes fegyverszállításokkal és beszerzéssel foglalkozott, majd könyvet írt „hőstetteiről”.
A Kossuth-emigráció olyan mély benyomást tett az amerikai társadalomra, hogy a magyar kormányzó körútja után több mint tíz évvel is virult még a „magyar kultusz” az Egyesült Államokban. Eszerint a magyarok becsületesek, szabadságszeretők, Kossuth oldalán pedig a vérüket adták a hazájukért.
Bölöni Farkas Sándor Utazás Észak-Amerikába című, 1834-ben megjelent útirajza elsőként mutatta be a magyar közvélemény számára az Újvilágot. Amerikát a szabadság földjeként ábrázolta, ez pedig fontos szerepet játszott abban, hogy a későbbiekben a magyar politikai emigránsok jelentős része az Egyesült Államokat választotta új hazájának.
Fabriczy Kováts Mihály megfordult a Habsburg-, a francia és a porosz hadseregben, valamint harcolt az amerikai függetlenségi háborúban is. Nevét emléktábla őrzi a nyugat-virginiai Charles Townban.
Amerika – az új világ, a lehetőségek hazája, a szabadság földje. A 19-20. században magyarok százezrei hagyták hátra korábbi életüket, hogy átszeljék az Atlanti-óceánt, és szerencsét próbáljanak túl az Óperencián. Sorozatunkban Amerika és Magyarország találkozási pontjait mutatjuk be.
