A Nyugat első nemzedékével egyívású, remek költő volt a második világháború végén kivégzett, mára elfeledett Kemény Simon. 1942 és 1944 között írt, megrendítő naplójában kíméletlen önvizsgálatot tartott.
Négy év Párizsban, az 1920-as években rakodómunkások, költők, emigránsok, megszállottak, mára halhatatlanná emelkedett fiatal zsenik és feledésbe merült dilettánsok között – ezt a kort, ezt a közösséget idézi meg Illyés Gyula önéletrajzi regénye.
Somlyó György Rámpa című, 1984-ben megjelent holokausztregénye méltatlanul kevés figyelmet kapott, pedig 1944–45 egyik legérdekesebb krónikája.
Élt egy író Budapesten, átellenben a Budagyöngye Bevásárlóközponttal, akit mindig is kevesen olvastak, de azok rajongással. Ő volt Pfiszterer, írói nevén Szentkuthy Miklós. Általa és róla szól a Frivolitások és hitvallások című beszélgető önéletrajz.
Kolozsvár, család, hétköznapok. Nem a századelőről, nem is Trianon korszakából vagy a Ceausescu időkből. Hanem a kétezres évekből. Egy erdélyi családanya jókedvű, életszagú, ráismerős történetei.
Sok család polcán ott van Benedek Elek unokája, Lengyel Dénes Régi magyar mondák című könyve. De érdemes felcsapni önéletrajzi kötetét is, melyben hosszan és élvezetesen ír a nagyapjáról és a tehetségekben bővelkedő Benedek családról.
Struccpolitikával vagy katasztrófavárással válaszoljunk a klímaválságra? Takács-Sánta András egy harmadik lehetőséget mutat meg nekünk: a cselekvő reményt, egy új, ökologikus társadalom felépítésének útját.
A huszadik századi magyar próza egyik legérdekesebb vállalkozása volt Vas István önéletrajzi regényfolyama, amelyben költészete történetét mesélte el – s persze még sok minden mást.
Kós Károly Erdély című kötetében kimondatlanul bár, az egykor keleti Svájcként elképzelt, önálló Erdélyország melletti érvelt.
Első megjelenése idején, 1960-ban partra vetődött palackpostának, a messzi múlt különös üzenetének tűnhetett a Bal négyes páholy, Kellér Andor regénye. Pedig csupán fél évszázaddal korábbi időkről hoz hírt.
Izgalmas folyamatnak lehetünk kísérői, ha egy versfolyamba merülve próbáljuk megérezni, hogyan változik az ember önmagáról és a világról alkotott képe huszonéves korától negyvenéves koráig. Szabó Magda Szilfán halat című verseskötete erre hív bennünket.
A költő és kora. Szerelmei, barátai, vetélytársai, örömének és fájdalmának tanúi és okozói. Nyomora, kiszolgáltatottsága, megható büszkesége. Asperján György vaskos regényben írta meg József Attila fájdalmasan rövid életét. A költőét, aki nemcsak a magyar, de a világirodalom géniusza is volt.
Szabó Lőrinc támogatta, Weöres Sándor és Károlyi Amy becsülte őt. Tudós volt, műkedvelő költő, lipótmezei beteg. Versei a szórakoztatóan rossz versek és a magyar költészet kincseinek antológiájában is megjelentek, s az övé volt a Kádár-korszak első magánkiadású verseskötete. De ki volt valójában Imre Farkas?
Kevés könyv van, amit annyiszor olvastam, mint Székely Éva Sírni csak a győztesnek szabad című kötetét. Minden életkorban mást adott, csalódnom sosem kellett benne.
Talán soha nem jut nyugvópontra Szabó Dezső írói életművének értékelése. Ha élne, alighanem elégedett lenne ezzel az állapottal, hiszen ha valami nem szerepelt a céljai között, az a nyugvópont volt. Az azért nem kétséges, hogy a legnagyobbak között van a helye, akit olvasni kell ma is.
1944-ben köztiszteletben álló hivatalnokként és jeles költőként búcsúztatták a lapok az életének önkezével véget vető Turcsányi Eleket. Verseit Füst Milán a magyar líra legszebb darabjai közé sorolta, mára mégis teljesen elfeledték.
Tüdős Klára férje, az államtitkár majd miniszter Zsindely Ferenc villájuk madáretetőjébe rejtette a naplóját, onnan kedves tanítványa vécétartályába került. Utána évtizedekig „álnéven” lapult a Sárospataki Református Kollégium Kézirattárában. De már olvasható – hiteles és izgalmas kordokumentum 1941–46-ból.
A Csikóink kényesek című kötetben többek közt Jékely Zoltán, Weöres Sándor és Petri György fordításában olvashatjuk a vas- és rézműves cigányok népköltészetének egyszerűségükben is megkapó darabjait.
Olvasmányvadász rovatunkban ezúttal a régi magyar irodalom talán legvonzóbb művét, Mikes Kelemen Törökországi leveleit ajánljuk, egy pompás kiadás képeivel.
Beszélgetőkönyv, irodalomtörténeti kincstár, visszaemlékezés – mindegyik és egyik sem a Kit szerettem? Mit szerettem? című kötet. Jegyzetek az alkonyi belső időből konok szeretettel és életderűvel azoknak, akik halni, tehát élni tanulnának Polcz Alaine-től.
Olvasmányvadász rovatunkban ezúttal az ismert és népszerű történész, Hahner Péter 2013-as művét ajánljuk a Kennedy-gyilkosságról, benne egy kevésbé ismert magyar szállal.
Március végéig látogatható a Szépművészeti Múzeumban a Munkácsy – Egy világsiker története című kiállítás. Aki többet is szeretne tudni a festőfejedelemről, legokosabban teszi, ha Malonyay Dezső Munkácsy-életrajzát olvassa el.
A Tüskevár és a Téli berek című műveket legalább akkora tévedés a gyerekkönyvek közé sorolni, mint a hazaszeretet nagyregényét, A Pál utcai fiúkat. Ugyanis örökérvényű gondolatokat tartalmaz a gyermekneveléstől a globális felmelegedésig szinte mindenről.
Volt egyszer egy világsikerű magyar regény, ami mára majdnem nyomtalanul kikopott a közös emlékezetből. Pedig érdemes egy pillantást vetni rá.
Tanultál már plüssmackóktól? Lehet, hogy itt az ideje. Olvasmányvadász rovatunkban ezúttal Tandori Dezső Medvék minden mennyiségben és Medveálom madárszárnyon című köteteit ajánljuk.
Huszonhét évesen halt meg, két drámát és naplójegyzeteket hagyott maga után az erdélyi Nagy Karola, aki hiába vágyott kitörni a kisvárosi életből.
Egy fogkefével, kis üveg rummal és a Bibliájával indult el Gödöllőről Szondy Klára 1956-ban. Leveleiben sok magyar emigráns történetére ismerhetünk.
Valami régi, valami jó. Ebben a rovatban olyan könyveket ajánlunk, amelyeket nem a könyvesboltok újdonságai között, hanem esetenként könyvtárban vagy antikváriumban lehet megtalálni. De érdemes elolvasni őket. Mint például a két háború közötti erdélyi író, Karácsony Benő legsikeresebb regényét.
Valami régi, valami jó. Ebben a rovatban olyan könyveket ajánlunk, amelyeket nem a könyvesboltok újdonságai között, hanem esetenként könyvtárban vagy antikváriumban lehet megtalálni. Szegedy-Maszák Marianne családtörténete egy legtöbbünk számára ismeretlen világba kalauzol.
Az elsősorban műfordítóként ismert Bartos Tibor az ötvenes években gyűjtötte össze az újpesti szegkovács cigányoktól hallott meséket. Kincs ez a kötet, ha jobbára elfeledett, láda mélyén megbúvó kincs is.
A román származású filozófus, Emil Cioran időskori szerelme egy fiatal kölni tanárnővel, egy vad embereknek kiszolgáltatott, kárpátaljai zsidó lány tragikus története, idősödő emberek számvetése szerelmi és szexuális életük tapasztalataival – az Erdélyben született, ma Németországban élő író, Hajdú Farkas-Zoltán legutóbbi kötete kivételes szellemi-érzéki kalandra hív.
Valami régi, valami jó. Olvasmányvadász rovatunkban ezúttal egy ifjúsági regényt ajánlunk.
Valami régi, valami jó. Ebben a rovatban olyan könyveket ajánlunk, amelyeket nem a könyvesboltok újdonságai között, hanem esetenként könyvtárban vagy antikváriumban lehet megtalálni. De érdemes elolvasni őket. Ezúttal az utolsó magyar trónörökös, Habsburg Ottó gondolatait ajánljuk.
Dante Marianacci olasz költő, prózaíró, esszéista nevét hazánkban nem sokan ismerik, holott művészetére nagy hatást gyakorolt Magyarország és a magyar emberek.
Valami régi, valami jó. Ebben a rovatban olyan könyveket ajánlunk, amelyeket nem a könyvesboltok újdonságai között, hanem esetenként könyvtárban vagy antikváriumban lehet megtalálni. De érdemes elolvasni őket. Ezúttal a legnagyobb magyar orientalista, Germanus Gyula írásával foglalkozunk.
Az első világháború utolsó évében jelent meg az a Könyvek könyve című kötet, amelyben Lukács Györgytől Tormay Cécile-ig 87 magyar író, tudós, közéleti ember vallott meghatározó olvasmányairól. Vajon ki volt a legtöbbször említett szerző?
Az Erdélynek nagy írót és fejedelmet adó Kemény család tagjának visszaemlékezéseit ajánljuk. Kúriák, havasi vadászatok, kolozsvári sétatér, boldog békeidők.
120 éves a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, az egyetemisták legszofisztikáltabb törzshelye.
Eseményszámba ment, amikor 1978-ben megjelent az 1944-es kiugrási kísérlet előkészítésében fontos szerepet játszó vezérkari ezredes, Kádár Gyula visszaemlékezése. De mit üzent a hatalom a cenzúrázott memoár közreadásával?
Egy szemérmes, zárkózott nő írása Illyés Gyuláné Kozmutza Flóra könyve. Ő volt Flóra, József Attila utolsó, talán legnagyobb szerelme. Kapcsolatuk rövid ideig tartott, bár ezt a kifejezést használjuk óvatosan: szerelemről ugyanis csak a költő részéről volt szó.
Olvasmányvadász rovatunkban ezúttal Dobai Péter Ív című kötetét ajánljuk.
Olvasmányvadász rovatunkban a Kedves Bátyuskám! – Várkonyi Nándor és Weöres Sándor barátsága levelezésük tükrében című kötetet ajánljuk.
Egész Európában ismert és népszerű színésznő volt a filmipar hőskorában, majd íróként és költőként jelentkezett Megyery Sári, avagy Sacy von Blondel, aki a harmincas években mások mellett Kosztolányival, Karinthyval, Szabó Lőrinccel is baráti kapcsolatba került.
Kisebbségben. Félelemben, szegénységben, kiszolgáltatva. Sudár Anna Ceaușescu Romániájában él, erős és bátor asszony, aki erejét éppen magyar identitásából, versekből, mesékből és emlékeiből meríti.
Láng Zsolt Itthonév című kötetét csak azoknak ajánljuk, akiknek van bármi közük Erdélyhez, meg azoknak, akiknek nincs. Persze legfeljebb azért sorolhatja magát valaki az utóbbi csoportba, mert még nem tudja: ismer egy szatmárit.
Az Est című újság 1929-es karácsonyi számában egy huszonegy éves Somogy vármegyei gazdászgyakornok egy hírre akadt arról, hogy rovargyűjtő expedíció indul Brazíliába. Így kezdődött Molnár Gábor író pályafutása, amelynek során elveszítette a látását, de elnyerte az olvasók százezreinek rokonszenvét.
Magyar főhős, skóciai helyszín, Alan Hunter nevű áldozat. A nyári krimivadászoknak nyújtunk némi segítséget Olvasmányvadász rovatunk új epizódjában. Pacskovszky József – Pacskovszky Zsolt: Nő kutyával és holddal.
Libapásztorként kezdte életét, később emberek pásztora, igehirdető teológus lett. A vészkorszakban zsidók tucatjainak életét mentette meg a Deák téri parókián evangélikus lelkészként, a szocialista rezsim mégis náciszimpatizánsként kezelte, rendszerellenségnek bélyegezte és bebörtönözte. Keken Andrást semmi nem törte meg: szeretetből fakadó, szeretet által vezérelt munkájával élete végéig nem hagyott fel.
Volt egyszer egy világhírű gyár, az Egyesült Izzó. Aztán jött a háború, németek, oroszok, kommunizmus, csupa pusztulás. A világhírű Bay Zoltán a Tungsram kutatólaboratóriumának vezetőjeként már Amerikában írta meg visszaemlékezéseit a mozgalmas és jelentős 1941–48-as időszakról.
Háy János Boldog boldogtalan című kötetében mindenki aktívan törekszik arra, hogy valahogyan érezze magát. Van, aki boldog, más szabad, megint más éppen boldogtalan akar lenni. Ha olvasásra adjuk a fejünket, az elbeszélővel együtt tehetünk úgy közel félezer oldalon át, mintha elhinnénk, hogy hatalmában áll bárkinek is dönteni a saját érzései felől.
Lehet lőni egy doboz mackósajttal? Min szaladt el megbántódva egy vacsoráról József Attila? Milyen egy régi vágású gavallér? Miért kell magyarosítani egy gyógyszerésznek, akit Öszterreichernek hívnak?
Önismeretre tanít, elgondolkodtat, és ha elfogadjuk, irányt is mutat az élet dolgaiban Gyökössy Endre Magunkról magunknak című, számos kiadást megélt, eredetileg 1976-ban megjelent könyve.
„Porod a porral elvegyül, / S helyetted más rigó fütyül.” A dualizmus epigonköltői között indult, később a Statisztikai Hivatal igazgatója lett, agg fejjel pedig remek, modern poétává vált a mára elfeledett Vargha Gyula, akinek megrázó halálváró versei mintha Oravecz Imre Alkonynaplóját előlegeznék meg.
Egy különös, szellemi értelemben magányos politikus magában álló lélektani regénye abból a korból, amikor ilyesmi magyar földön még egyáltalán nem termett: ez Asbóth János Álmok álmodója című regénye.
A ma 177 éve született Mikszáth Kálmán a házasságának a történetét maga is kitalálhatta volna. De nem a képzelet szülötte és nem is ő írta le. Felesége, Mauks Ilona vetette papírra.
Névcsere, cukrászda, visszaemlékezések, levelek, szenvedések – és egy Becsületrenddel elismert életpálya. Hulej Emese Unoka a Gerbeaud-házból című könyvét ajánljuk.
Regény az ötvenes évekről – a nyolcvanas évekből. Erős és valós történet egy írónőtől, akinek magánéletével mostanában többet foglalkoznak, mint a könyveivel.
Szomory Dezső utolsó nagyobb művében, a Horeb tanár úrban nagy szerepet kapnak az asszírológiai és hebraisztikai problémák – de a nyelvtani szabályokra fittyet hányó, csodálatos stílus az, amiért igazán érdemes kezünkbe venni a könyvet.
Sikeres írói pálya, vadászat, láger, kitelepítés, majd könyvtárosi állás a keszthelyi kastélyban – Széchenyi Zsigmond élete már önmagában kimeríthetetlenül gazdag. Ezúttal azonban egy olyan írását ajánljuk, amely tökéletes esszenciája annak az életérzésnek, amelyet sokan átéltek, és még többen szerettek volna átélni.
Író, apa, orvos, tudós és tanár. Németh László lányairól írt könyve életműve egyik legsikeresebb darabja. Értő figyelem, melegséggel bélelt elfogulatlanság és humor jellemzi az évtizedek alatt egymáshoz illesztett írások szerkesztett változatát.
Történelem közelről nézve. Néhány éve egy húszesztendős angol nevelőnő levelei tartották lázban a magyar történészeket. Akkor jelentek meg Miss Stevens levelei a kiegyezés időszakából, a legendás Andrássy Gyula háztartásából.
Egy kíváncsi kislány a puritán Debrecenből, akit rabul ejtett a görög istenek illetlenül harsány világa. Mindig vágyott oda, és amikor felnőttként végre eljutott az istenek földére, csodálatos útleírással tisztelgett előttük.
Ambrus Zoltán az első világháború idején közölt háborús jegyzeteivel mérsékelni kívánta a hirtelen támadt, demagóg érzelmeket. De olvasásuk józanítóan hat ma is.
Tormay Cécile-t majd fél évszázados elhallgatás, sőt tilalom után a rendszerváltás emelte vissza a magyar irodalmi kánonba. A szélsőséges olvasói elfogultságok szorításából azonban azóta sem könnyen szabadul. A feloldást műveinek újraolvasása adhatja meg, például az egykori világsikeré, A régi házé.
Valami régi, valami jó. Kuncz Aladár, kevésbé ismert írónk élményregénye határozottan olyan könyv, amelyet szintén nem a könyvesboltok újdonságai között, hanem esetenként könyvtárban vagy antikváriumban lehet megtalálni. De érdemes elolvasni.
Ha észak-európai hajóskapitány, akkor rögtön A feleségem történetére gondolunk. Pedig gondolhatnánk egy másik nagyszerű magyar regényre is. A ma kevéssé ismert Remenyik Zsigmond az „emberi létezés teljességét” járta be az Élők és holtak című könyvében.
Egy törékeny lírikus, egy fájdalmasan rövid életmű. Költő, férj, apa. Tóth Árpád lánya bensőséges, kedves, néhol mókás emlékeit írta meg édesapjáról. Olvasmányvadász sorozatunkban könyvtárak és antikváriumok polcairól válogatunk.
Hallottak már Galsai Pongrácról, a kiugrott felsőszentmártoni plébános egyetlen fiáról? És az ő örökérvényű kötetéről, Az Egy hipochonder emlékiratairól? Olvasmányvadász sorozatunkban letehetetlen könyveket ajánlunk, amelyeket már csak a könyvtárban vagy az antikváriumokban lehet megtalálni.
Valami régi, valami jó. Ebben a rovatban olyan könyveket ajánlunk, amelyeket nem a könyvesboltok újdonságai között, hanem esetenként könyvtárban vagy antikváriumban lehet megtalálni. De érdemes elolvasni őket.
Festőnő, és ír? Bizony ír. Ráadásul nagyon jól. Szántó Piroska harmincöt éve halt meg, képein, könyvillusztrációin kívül két rendkívül érdekes és értékes könyvet hagyott ránk.
1927-ben Márai Sándor eljutott Szentföldre, és a tőle megszokott mélységben írta le, mit látott, mit érzett, mi mindent gondolt.
