Kamondy Ágnes a nyolcvanas évek szubkultúrájában mozogva talált rá stílusára: a zenei világa a kupléktól, a sanzonoktól és songoktól az alternatív rockig, a népzene emlékeitől a kortárs zenéig, sőt, szinte az operáig ível át. A sokoldalú zeneszerző-szövegíró, énekesnő Kamondy Ágnes már a hetvenes években játszott az ellenzéki művésztársulat, az Orfeo zenészcsoportban – negyven évvel később ki is adta a formáció egykori repertoárját –, tangóharmonikán kísérte a Fodor Tamás vezette Stúdió K legendás Woyzeck-előadását, de játszott Jean Genet lakásszínházi Cselédek-jében is. A nyolcvanas években aztán részt vett Jeles András kísérleti színházában, a Monteverdi Birkózókörben, láthattuk kisebb szerepekben olyan rendezők filmjeiben, mint Makk Károly, Jancsó Miklós, Bereményi Géza, Xantus János, feLugossy László és Tarr Béla. És nem utolsósorban tagja volt az Európa Kiadó zenekarnak, valamint számos színházi előadáshoz is írt zenét, majd megalakította önálló együttesét, az Orkesztra Lunát, amely csupán egyetlen műsoros kazettát adott ki Szukadal címmel.
A Dalok Közép-Nirvániából című 1993-as estje kiemelkedő pillanat volt pályáján, az előadás – amelyet a Szerb utcai Egyetemi Színpadon, később pedig a Székely Gábor, Ács János és Novák Eszter vezette Új Színházban játszottak– egy korszak határát jelentette, nem csupán a hazai underground történetében, hanem Kamondy életében is, hiszen ezt követően huszonöt évig nem állt színpadra nagyobb szabású produkcióval. Ugyanakkor nem tűnt el teljesen. Miként egyszer nyilatkozta: írt, hezitált, zenét szerzett, anyagot gyűjtött.
És a hamarosan látható Pest fölött az égen dolgozott, amely a címével Wim Wenders klasszikusára utal és a fiatalon elhunyt filmrendezőnek és jó barátjának, Xantus Jánosnak állít emléket. Miként az ismertetőben írják: a dalciklus egyszerre fájdalmas és derűs, frivol és emelkedett, halk és hangos, sűrűn szőtt és visszafogott, közéleti és közérzeti, éteri és nagyon személyes. Érzéki és itt-ott brutális: brutálisan érzékeny.
Kamarazenekari finomsággal játszó együttesében énekes partnerei két, kiemelkedően muzikális színésznő: Kisfalvi Krisztina és Roszik Hella, aki hegedűn is kiválóan játszik, valamint Werner Gábor (cselló), Vajdovich Árpád (bőgő, basszusgitár), Váczi Dániel (alt-, sopranino saxofon és glissotár), Papocsi Péter (akusztikus-, elektromos gitár), Varga Orsolya (szintetizátorok, vokál) és Gyenge Lajos (dob, ütőhangszerek). Az est szerzője Kamondy Ágnes, de néhány dal szövegének írója Karafiáth Orsolya, Kiss László, Molnár Gergely, Simon Márton, a legrégebbi „kortárs” szerző pedig Li Jü császár a X. századi Nankingból. A produkció rendezője, Vörös Róbert egy-egy mozdulattal helyezi színpadi erőtérbe az előadókat és a Pest fölött az ég sajátos világát, egyszerre nyújtva színházi és koncertélményt.
Kiemelt kép: Pest fölött koncert, Gödör Klub (Fotó: Szilágyi Lenke)